Netanjahu: „Hibáztam”, amikor két szélsőségest hatalomhoz juttattam
Egy befolyásos amerikai zsidó vezető felidézi, hogyan osztotta meg aggodalmait Netanjahuval, aki erre azt mondta, hogy rendbe fogja hozni a helyzetet. Mindez 2023-ban történt – írja Gary Rosenblatt, a new york-i Jewish Week korábbi főszerkesztője és kiadója.
Netanjahu és Abraham Foxman (Forrás: Foxman fotógyűjtemény)
Tizenhét hónappal ezelőtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta egy vezető amerikai zsidó közéleti személyiségnek, hogy hiba volt kineveznie Itamar Ben Gvirt nemzetbiztonsági miniszterré és Bezalel Szmotricsot pénzügyminiszterré, majd hozzátette: „Rendbe fogom hozni.”
Netanjahu ezt soha nem mondta ki nyilvánosan. Épp ellenkezőleg: megvédte döntését azokkal szemben, akik szerint a két szélsőjobboldali miniszter politikája és nyilatkozatai – elsősorban a háború folytatásának követelése, Gáza tartós izraeli ellenőrzésének megszerzése és újbóli betelepítése, valamint Ciszjordánia annektálása – jelentős szerepet játszottak abban, hogy Izrael elszigetelődött a nemzetközi közösségben, és rasszista, sőt népirtó államként tekintenek rá.
A beszélgetésre 2023 júliusában, Jeruzsálemben került sor Netanjahu és Abraham Foxman, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) emeritus országos igazgatója között, aki 1987 és 2015 között vezette a szervezetet.
A párbeszéd csak a múlt héten vált ismertté, amikor megjelent az „A Shattered World: Jews and Israel After October 7” (Széttört világ: zsidók és Izrael október 7. után) című esszékötet a Purdue University Press kiadásában. A könyv a háború zsidó jövőre gyakorolt hatását vizsgálja, és tartalmazza Foxman interjújának kérdés–válasz átiratát, amelyet tavaly tavasszal Gilbert N. Kahn, a Kean Egyetem politológus professzora és a kötet társszerkesztője készített. A könyv másik társszerzője Michael Berenbaum, neves holokausztkutató. (A kötetben egy fejezetet én írtam a háborúról szóló mainstream médiatudósításokról.)
Foxmant – akit hosszú pályafutása során az amerikai zsidó közösség egyik legjelentősebb Izrael-védelmezőjeként tartanak számon – gyakran idézik egyenessége és hitelessége miatt. A könyvben elmondta, hogy másfél órás beszélgetést folytatott a miniszterelnöki hivatalban, amelyet Netanjahu kezdeményezett, és arra biztatta régi ismerősét, hogy legyen vele „őszinte”.
„Azt mondtam neki: Miért kellett Szmotricsnak és Ben Gvirnek pontosan ezeket a posztokat adnod?” – idézte fel Foxman. „Adhattál volna nekik mást is. Ő [Netanjahu] erre azt mondta: Hibáztam. Ennyi. … És Abe, rendbe fogom hozni. Majd meglátod.”
„Azt mondtam neki: Bibi, régóta ismerlek. Nem vagy rasszista. Most mégis az lettél. Mert két rasszistát ölelsz magadhoz a kormányodban. Nem állsz ki ellenük. Nem kritizálod őket. … Ő azt felelte: Abe, rendbe fogom hozni. A vita lezárva. Hibáztam.”
Foxman a múlt héten telefonon megerősítette az átirat hitelességét, és hozzátette, hogy Ron Dermer, Izrael korábbi washingtoni nagykövete, aki nemrég mondott le stratégiai ügyekért felelős miniszteri posztjáról és régóta Netanjahu legszorosabb bizalmasa, a 2023-as beszélgetés egy részén szintén jelen volt.
A Miniszterelnöki Hivatal és Dermer nem válaszolt a megkeresésekre.
Nehéz túlbecsülni Ben Gvir és Szmotrics jelenlétének jelentőségét a Netanjahu vezette koalícióban. Bár együtt mindössze kilenc mandátummal rendelkeznek a Kneszet 120 helyéből, a mérleg nyelvét jelentik – ezt a miniszterelnök is pontosan tudja –, és ha kilépnek a koalícióból, Netanjahu elveszítheti posztját, sőt akár börtönbüntetéssel is szembenézhet.
„Ha Szmotricsnak és Ben Gvirnek a létszámukon messze túlmutató hatalmuk van a kormányban” – írta tavaly tavasszal Gershon Gorenberg a The Atlantic-ben –, „akkor ők olyan szörnyetegek, amelyeket Netanjahu maga segített létrehozni.”
A két miniszter bizonyos kérdésekben különbözik, de mindketten Ciszjordániában élnek, támogatják a telepek bővítését és a terület annektálását. Azt is vallják, hogy Izraelt zsidó vallási törvények szerint kellene kormányozni, arab állampolgárok nélkül; hogy a háborút addig kell folytatni, amíg a Hamászt teljesen meg nem semmisítik; és hogy újra kell telepíteni a zsidó lakosságot Gázában.
Szmotrics pénzügyminiszterként visszatartotta a Palesztin Hatóságnak járó adóbevételeket – amelyet ellenez –, és magát „büszke homofóbnak” nevezte. Ben Gvir a néhai Meir Kahane rabbi követője, aki erőszakos szélsőséges volt és az arabok Izraelből való kiűzését hirdette. Nemzetbiztonsági miniszterként Ben Gvir jelentősen megnövelte a kézifegyverek kiosztását a ciszjordániai zsidók körében, és figyelmen kívül hagyta vagy megvédte a palesztin lakosok ellen elkövetett zsidó erőszakos cselekmények számának növekedését.
A nyugati média gyakran idézi Ben Gvir és Szmotrics szélsőséges, tűzszünet-ellenes, arabellenes és LGBTQ+-ellenes nézeteit a kormány jellemzőiként, amelyet világszerte páriaállamként érzékelnek. Mindeközben Netanjahu sokszor engedett követeléseiknek – például hónapokig ellenállt a tűzszünetnek, és hónapokra elvágta az élelmiszer- és alapvető segélyszállítmányokat Gázába –, hogy kormánya hatalmon maradjon.
Előre tekintve világosnak tűnik, hogy Netanjahu hivatalban akar maradni a legkésőbb 2026. október 27-ig esedékes nemzeti választások után is. Annak ellenére, hogy kormányfőként nem vállalt felelősséget az október 7-i tragikus eseményekért, kevesen írják le végleg. Felhozható érvként, hogy Netanjahu a következő kampányban meg szeretne szabadulni Ben Gvirtől, Szmotricstól és a haredi pártoktól, és inkább a középjobboldal és a centrum politikai szövetségesei felé fordulna. Ugyanakkor több kulcsfontosságú potenciális partner – köztük Benny Gantz volt védelmi miniszter, Avigdor Liberman volt miniszterelnök-helyettes, valamint Naftali Bennett, aki 2021–2022-ben egy évig volt miniszterelnök – mély bizalmatlanságot táplál Netanjahuval szemben, mivel korábban szorosan együtt dolgoztak vele, és könnyen elutasíthatják a közeledését.
Jelenleg a miniszterelnök igyekszik egyensúlyozni aközött, hogy ne eszkalálja a gázai nem hivatalos háborút az Egyesült Államok elnökének kedvéért, miközben Ben Gvirt és Szmotricst biztosítja arról, hogy nem engedi, hogy a Hamász hatalmon maradjon.
Ami pedig Netanjahu csaknem másfél évvel ezelőtti ígéretét illeti, miszerint „rendbe hozza” a Ben Gvir–Szmotrics problémát, Abe Foxman válasza Gilbert Kahnnek adott interjúja végén rövid, de sokatmondó volt:
„Várok” – mondta.
