Netanjahu a Legfelsőbb Bírósággal és a főügyésszel dacolva nevezte ki a Sin Bet következő vezetőjét

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök David Zini vezérőrnagyot nevezi ki a Sin Bet belbiztonsági ügynökség élére, egy nappal azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint nem távolíthatja el a Sin Bet korábbi vezetőjét, mert összeférhetetlenséget állapítottak meg nála.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a főügyész utasításával egyenesen szembe szegülve csütörtök este bejelentette, hogy David Zini IDF vezérőrnagyot nevezi ki a Sin Bet következő vezetőjének.

A bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntött arról, hogy Netanjahu „helytelenül” és „törvénytelenül” rúgta ki Ronen Bar leköszönő Sin Bet-vezetőt, és hogy összeférhetetlenség áll fenn.

Gali Baharav-Miara főügyész ezután szerdán arról tájékoztatta Netanjahut, hogy nem nevezhet ki új Sin Bét- vezért addig, amíg  kidolgozza az ítélet következményeit.

Ennek ellenére Netanjahu hivatala csütörtök este bejelentette, hogy kinevezte Zinit, aki „az IDF számos operatív pozíciójában és parancsnokságán szolgált”.

Zini 11 gyermek édesapja, jelenleg az IDF Kiképző Parancsnokság és a vezérkari testület vezetője. Ő volt a felelős a hadseregbe behívandó haredi katonák sorozásának előmozdításáért is.

A Miniszterelnöki Hivatal közleménye megjegyzi, hogy Zini 2023 márciusában jelentést írt a Gázai Hadosztály akkori parancsnoka számára, „hogy megvizsgálja, hogyan van felkészülve a hadosztály egy komplex meglepetésszerű eseményre, különös tekintettel a meglepetésszerű rajtaütésre, és feltárja a gyenge pontokat”.

Netanjahu hivatala hangsúlyozta, hogy Zini következtetéseiben megjegyezte, hogy „szinte bármelyik szektorban végrehajtható egy meglepetésszerű rajtaütés az erőink ellen”, ami egyértelmű utalás a miniszterelnök azon meggyőződésére, hogy a Sin Bet nem tudta előre jelezni a veszélyt, vagy felkészülni a Hamász október 7-i támadására.

A Sin Bet jelenlegi vezetője, Ronen Bar közölte, hogy június 15-én lemond, miután Netanjahu egy elkeseredett vita során, amely végül a Legfelsőbb Bíróságon kötött ki, megpróbálta kirúgni őt a posztjáról.

Március 16-án Netanjahu bejelentette, hogy el kívánja bocsátani Bar-t. A Sin Bet vezetőjét március 21-én a kabinet szavazással menesztette, Netanjahu azon állítása alapján, hogy az október 7-i támadást követően elvesztette bizalmát Bar képességében, hogy el tudja látni a feladatát.

Kormányzati megfigyelőcsoportok azonban beadvánnyal fordultak a Legfelsőbb Bírósághoz a döntés ellen, azt állítva, hogy Bar-t azért bocsátották el, mert több kulcsfontosságú kérdésben dacolt a miniszterelnökkel, nem pedig szakmai megfontolásokból, és hogy Netanjahunak összeférhetetlensége volt a Qatargate és a kiszivárgott vizsgálati dokumentumok miatt, amelyeket a Sin Bet a miniszterelnök közeli segítői ellen folytatott.

Az ügy hatalmas vitát váltott ki a nyilvánosságban, a kormány ellenfelei azt állították, hogy Netanjahu megpróbálja elhallgatni a tanácsadói ellen folyó vizsgálatokat, míg a koalíció és támogatói azt állították, hogy a főügyész és a bíróság a választott kormányt és annak tekintélyét próbálja helyettesíteni.

Netanjahu dacosan viselkedett a Legfelsőbb Bíróság szerdai döntése nyomán, azzal érvelve, hogy a törvény értelmében a miniszterelnök és a kormány jogosult a Sin Bet vezetőjének felvételére és kirúgására.

„Ez a törvény” – mondta. “Izrael kormánya az én vezetésem alatt fogja kinevezni a Sin Bet vezetőjét. Ez alapvető fontosságú a biztonságunk szempontjából. Meg fogjuk tenni”.

Baharav-Miara csütörtök este Zini kinevezésére Netanjahut ostorozta, amiért „a jogi döntésekkel ellentétesen” cselekedett. A főügyész azt mondta, hogy „komoly aggodalomra ad okot, hogy úgy cselekedett, hogy közben összeférhetetlenség áll fenn, és a kinevezési eljárás hibás”.

Yariv Levin igazságügyi miniszter eközben üdvözölte Netanjahu döntését, hogy szembeszállt a főügyésszel, „bátor, szükséges és döntő fontosságú döntésnek” nevezve azt, amely szerinte „végre helyreállítja a megfelelő demokratikus rendet”.

Az Izraeli Minőségi Kormányzásért Mozgalom azonban azt mondta, hogy Netanjahu bejelentése „arcátlan és dacos”, és azzal vádolta, hogy megveti a Legfelsőbb Bíróságot és a főügyészt.

„Ez példátlan megvetés a Legfelsőbb Bíróság ítéleteivel és a főügyész utasításaival szemben, és annak a veszélyes tendenciának a folytatása, hogy szűk, személyes érdekek miatt sérül a jogállamiság” – mondta a szervezet.

A Minőségi Kormányzásért Mozgalom, amely az egyik elsődleges petíciót benyújtó szervezet volt a kormány Bar kirúgásáról szóló döntése ellen, megfogadta, hogy a következő napokban újabb petíciót nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz „az érvénytelen kinevezés ellen”.

Az ellenzéki vezető, Jair Lapid felszólította Zinit, hogy ne fogadja el a pozíciót, mondván, hogy a folyamat összeférhetetlenséggel terhelt.

Lapid felszólította a jelöltet, hogy „jelentse be, hogy nem fogadhatja el a kinevezését, amíg a Legfelsőbb Bíróság nem dönt az ügyben”, hozzátéve, hogy „Netanjahu súlyos összeférhetetlenségbe került a Sin Bet vezetőjének kinevezése ügyében a Qatargate-botrány miatt, amelyben a hozzá legközelebb álló emberek pénzt kaptak egy terrorizmust támogató arab országtól”.

Közben az IDF-et állítólag meglepte, hogy Netanjahu bejelentette Zini kinevezését a posztra.

A Hadsereg Rádiója és a Kan közszolgálati műsorszolgáltató jelentése szerint az IDF vezérkari főnökével, Eyal Zamir altábornaggyal nem konzultáltak a kinevezés előtt, és csak percekkel azelőtt értesítették a lépésről, hogy a miniszterelnöki hivatal közleményt adott ki az ügyben.

Zini állítólag az Északi Parancsnokság élére volt kilátásban, mielőtt Netanjahu kinevezte volna a Sin Bet élére.

A Haaretz beszámolója szerint Netanjahu egyszer elutasította, hogy Zinit katonai titkárává nevezze ki, mivel a vele folytatott interjú után azt mondta bizalmasainak, hogy „túl messianisztikus”. A Ynet hírportál arról számolt be, hogy Sara Netanjahu egy alkalommal sürgette férjét, hogy Zini legyen az IDF vezérkari főnöke.

Március végén Netanjahu bejelentette, hogy Eli Sharvit lesz a következő Sin Bet vezetője, de alig egy nappal később visszavonta a kinevezést, mert Sharvit támogatta az igazságügyi reform elleni tüntetéseket és nyilvánosan bírálta Donald Trump amerikai elnököt. (Times Of Israel)