Letartóztatások, kivégzések: vereségéért a kurdokon áll bosszút az iráni rezsim

Ahogy az iráni erők az Izrael elleni háború nyomán keményen fellépnek a kurd régiók ellen, a helyiek letartóztatásokkal, kivégzésekkel és növekvő elnyomással szembesülnek.

Az Izrael elleni háború mélyen érintette az iráni kurdok életét. A kurd régiók a háború alatt a címlapokra kerültek, elsősorban azért, mert az ország nyugati határa mentén fekszenek – az izraeli csapások kapujának tekintik őket. A háború kitörése után a rezsim elkezdte a letartóztatásokat, mert a kurdok állítólag segítették Izraelt.

Razaneh, a kurd nemzetközi kapcsolatok kutatója, aki 2020-ig Iránban élt, jelenleg pedig Európában tartózkodik, a Ynetnek beszélt az iráni kurd lakosság összetett helyzetéről és a közelmúltbeli háború hatásairól. “Az iszlám köztársaságban a kurd lakosság száma 9-12 millió között van, ami Irán teljes lakosságának 12-17 százalékát teszi ki” – mondta.

Az iráni kurdok északnyugaton, Iráni Kurdisztán térségében koncentrálódnak. Különböző kurd dialektusokat beszélnek. Többségük szunnita muszlim, bár vannak síita kurdok és más vallások követői is.

“A kelet-kurdisztáni (iráni) kurdok, akárcsak a többi kurd kisebbség, általában nem radikálisak vallási nézeteikben” – jegyezte meg. “A legtöbbjük életmódja és hite inkább világias. A kurd politikai pártok nem vallásosak, és inkább baloldali vagy szociáldemokrata eszméket vallanak”.

Razaneh megjegyezte, hogy válságos időkben – mint például az Izrael elleni háború vagy a Mahsa Amini meggyilkolását követő 2022-es tömegtüntetések – a kurdok között kialakul a közös identitás érzése, ami gyakran egységre és szolidaritásra szólít fel Kurdisztán négy részén (Irak, Irán, Törökország, Szíria). Hozzátette azonban, hogy az iráni, iraki, törökországi és szíriai kurdok között továbbra is feszültségek vannak, és az ideológiai célok között is különbségek vannak – egyesek a föderalizmust, mások a függetlenséget szorgalmazzák.

Kiemelte azt is, hogy egyes iráni kurdok kapcsolatban állnak az európai és amerikai diaszpóra-közösségekkel. Ezek a közösségek létfontosságú szerepet játszanak a kurd kérdésekre való figyelemfelhívásban, a tiltakozások szervezésében és a külföldi kormányokkal való kapcsolattartásban.

Az Izrael-Irán háború során a kurdok lakta területeken lévő iráni katonai helyszíneket – köztük rakétatároló és kilövő létesítményeket – vettek célba az izraeliek. A perzsa nyelvű jelentéseket és Irán légvédelmi tevékenységét figyelemmel kísérők egyértelműen követhették a csapásokat.

Razaneh szerint Teherán több katonai műveletet is végrehajtott ezekben a régiókban, különösen a határ közelében – ez a lépés szerinte segített a rezsimnek megszilárdítani a hatalmát Kelet-Kurdisztánban.

“Az izraeli célpontok között voltak katonai támaszpontok olyan kurd városokban, mint Mahabad, Kermanshah és Urmia” – mondta a Ynetnek. “A biztonsági felügyelet fokozódott, ahogy az iráni kormány letartóztatásai is. A háború kezdete után a rezsim szigorított a kurd területeken, több száz embert tartóztatott le állítólagos Izraellel való együttműködés vagy kémkedés miatt. Legalább három kurd férfit kivégeztek Urmiában” – tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy “új ellenőrzőpontokat telepítettek és házkutatásokat végeztek.

“Az észak-iraki száműzött kurd pártok közelről figyelték a háborút” – mondta Razaneh. “Néhányan, lehetőséget láttak benne, hogy visszavágjanak az iráni rezsimnek. Mások visszafogottságra és türelemre buzdítottak. Sok kurd Iránon belül reméli, hogy a háború a jövőbeni változásokhoz vezet.

Az iráni kurdok továbbra sem igen tudnak kapcsolatot tartani az izraeli médiával – különösen most – de egy forrás a Ynetnek elmondta: “Gazdasági, társadalmi és biztonsági szempontból a közelmúltbeli iráni-izraeli konfliktus közvetlenül érint minden iránit, beleértve a kurdokat is. Az elmúlt hetekben az alapvető javak árai az egekbe szöktek, a letartóztatások száma megugrott, a halálos ítéletek és a kivégzések száma pedig megnőtt. Az iráni városok erősen militarizálódtak, az önkényes letartóztatási intézkedések fokozódtak”.

A forrás szerint Irán az “ellenséggel való együttműködés” vádját használta fel az elnyomás igazolására. “Az irániak, köztük a kurdok is, demokratikus változásra törekszenek az országukban. A kurdok a Közel-Kelet összes népének barátjaként tekintenek magukra, és remélik, hogy minden lakosa szabad, méltóságteljes és békés életet élhet”.” Hozzátette, hogy Irán központosító politikája miatt a kurd régiók régóta elhanyagoltak.

A kurd politikai tevékenységgel kapcsolatban a forrás megjegyezte: “Mivel ezeken a területeken magas a politikai tudatosság és szervezettség, történelmileg a demokráciapárti és szabadságközpontú mozgalmak központjai voltak – és ezért súlyos elnyomásnak vannak kitéve. A kurd aktivistákat gyakran fenyegeti letartóztatás, bebörtönzés vagy kivégzés”.

Ynetnews