„Jogos ellenállás” – az arab közvélemény a Hamasz által elkövetett mészárlásról

A Doha városában (Katar) székelő Arab Politikai és Kutatási Tanulmányok Központja nagyívű, 17 arab országot átfogó felmérést végzett  a Gázai háború előzményeiről és következményeiről. Ebből valók az alábbi részletek:

• A felmérés szerint a kérdezettek 88 százaléka (!) „a jogos ellenállás hadműveletének” (A legitimate resistance operation) nevezte a Hamasz október 7-imészárlását. Ebből 67 százalék feltétel nélkül jogosnak, további 21 jogosnak, ámde hibás elemeket tartó  műveletnek nevezte az 1200 halálos áldozatot követelő pogromot.

• A kérdezettek 69 százaléka „Gáza lakossága és a Hamasz mellett áll”. 21 százaléka Gáza lakossága mellett, de a Hamasz ellen foglal állást.

• A kérdezettek 68 százaléka szerint nem lehetséges a béke Izraellel, 14 százaléknak súlyos kételyei vannak e téren és csupán 13 százalék hisz a béke lehetőségében.

• Az Egyesült Államok politikáját 94 százalék (!) rossznak ítéli. A nemzetközi tényezők közül Irán politikáját tartják pozitívnak a legtöbben (48 százalék). Mindehhez az emberek 76 százaléka még negatívabban ítéli meg az Egyesült Államok politikáját, mint október 7 előtt.

 

• A kérdezettek 68 százaléka szerint az Egyesült Államok ígéretei egy független palesztin állam létrehozására „egyáltalán nem komolyak”.

• A válaszadók 51%-a szerint az Egyesült Államok politikája jelenti a térségben a legsúlyosabb fenyegetést, ezt követi Izrael 26%-kal, míg a válaszadók 7%-a szerint az iráni, 4%-a szerint pedig az orosz politika a legfenyegetőbb.

• Az arab közvélemény a palesztin ügyet összarab kérdésnek tekinti. A felmérésben részt vevő országok polgárai között szinte egyöntetűen, 92%-ban egyetértés van abban, hogy a palesztin kérdés minden arabot, és nem csak a palesztinokat érinti. Ez a szám 2022-ben még „csak 76 százalék volt.

• A kérdezettek 89 (!) százaléka nem hajlandó elismerni Izraelt. Különösen figyelemre méltó, hogy a 2022-es 38 százalékról 68 százalékra nőtt azok aránya, akik elutasítják Izrael elismerését Szaúd-Arábiában. Ilyen statisztikailag szignifikáns növekedés más országokra is vonatkozik, például Marokkóra, ahol az arány 67%-ról 78%-ra emelkedett, és Szudánra, ahol 72%-ról 81%-ra nőtt.