Izrael: diplomácia kontra járványkezelés

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A koronavírusválság súlyosbodásában nagy szerepet játszott, hogy a Netanjahu-kormány a be- és kiutazás szabályait alárendelte a diplomáciai szempontoknak. Ezt állítja a The Jerusalem Post szemleírója, aki szerint Naftali Bennett miniszterelnöknek választania kell, hogy a külkapcsolatokat és turisztikát helyezi előtérbe, vagy az egészségügy és pandémia kezelése lesz számára fontosabb.

A Ben Gurion repülőtér várócsarnoka (forrás: Wikimedia commons)

Az Egészségügyi Minisztérium főigazgatója, Prof. Nachman Ash szerint utolsó fázisában van az a terv, amely lehetővé teszi, hogy az Izraelbe utazók turistaként, külön engedély nélkül szabadon beléphessenek az országba, amennyiben igazolni tudják, hogy teljes mértékben be vannak oltva vagy meggyógyultak. Ideális esetben az izraeli igazolás könnyen kezelhető digitális formátumú lenne –mint az Európai Unió digitális COVID igazolásai. “Tehát az első fázisban azt javasoljuk, hogy csak azok léphessenek szabadon Izraelbe, akiknek digitális oltási bizonyítványuk van”. Hozzátette azonban, hogy ez a kérdés jelenleg még vita tárgyát képezi.

A végleges döntés hiányának Izrael legközelebbi szövetségese az oka. Ugyanis az Egyesült Államok azon országok közé tartozik, amely nem ad ki ilyen okmányokat. Így tehát az Amerikából beutazóknak továbbra is át kellene esniük a különleges beutazási követelményeken, Izraelbe érkezéskor szerológiai vizsgálaton kellene átesniük. Ez komoly dilemma elé állítja a kormányt. Enyhítheti-e a beutazási korlátozásokat egyes beutazók számára, de az amerikaiak számára esetleg nem? Másrészt, ha Izrael mégis beengedi az amerikaiakat szerológiai vizsgálat nélkül, úgy nem fenyegeti-e Izraelt egy ötödik hullám veszélye?

Benjamin Netanjahu (forrás: Wikimedia)

Az előző kormány egyik kudarca a Ben-Gurion repülőtér hatékony irányításának hiánya volt. Ez az elmúlt 18 hónap során jelentős szerepet játszott a koronavírus válság súlyosbodásában, mely végül több mint 7800 halálos áldozathoz vezetett. Ez kiütötte Izrael turisztikai iparágát is, ami számszerűsítve 2019-ben az ország GDP-jének 5,9%-át tette ki.

Ez nagyrészt Benjamin Netanjahu korábbi miniszterelnök és a kormánya hezitálásának volt köszönhető – vélekedik a cikk szerzője –, ugyanis nem voltak hajlandók népszerűtlen lépéseket felvállalni. Így például egy évet vártak azzal, hogy az utazóknak az országból való ki- és belépéskor kötelezően tesztelniük kelljen magukat. Ezen kívül bizonyos országokat, ahová az izraeliek utazni akartak, még akkor sem voltak hajlandóak vörös kategóriába sorolni, amikor a fertőzési arányok ott magasak voltak. Tavaly tavasszal, amikor Bennett még az ellenzékben ült, “ostobaságként” jellemezte Netanjahu politikáját a Ben-Gurion reptér vezetésével kapcsolatosan. A Tel Aviv-i Egyetem 2020 májusában közzétett tanulmánya szerint az első hullám során Izraelben a koronavírusos betegek több mint 70%-át egy Amerikából származó törzs fertőzte meg.

Pláza Dubajban (Forrás: Wikmedia Commons)

Hogyan történt ez?

Az Európából és a világ más részeiből érkező járatokat 2020. február 26. és március 4. között kezdték leállítani, de az USA-ból érkező járatokra ez nem vonatkozott. Izrael csak március 9-től kezdve zárta le határait azon külföldről érkezők előtt, akik nem vállalták a 14 napos karantént Izraelben. Az egészségügyi minisztérium már március 5-én elkezdte fontolgatni, hogy az USA-ból érkezőkre karantén kötelezettség vár, de csak azután döntött így Netanjahu, hogy május 8-án, vasárnap telefonon egyeztett Mike Pence akkori amerikai alelnökkel. Ezen a konferencián bejelentették, hogy lezárja Izrael határait minden ország, köztük az Egyesült Államok előtt is.

“Úgy cselekszünk, ahogyan azt szükségesnek látjuk, és ezt mindenki el is fogadja. Természetesen az Egyesült Államok is” – mondta akkor a miniszterelnök. De Netanjahu más hibákat is elkövetett, például megengedte, hogy 2020 szeptemberében – az akkori koronavírus-megbízott, Ronni Gamzu professzor ajánlása ellenére – több ezer ultraortodox haszid utazzon az ukrajnai Umanba, majd onnan vissza. Kiderült, hogy sok fertőzött volt ezeken a repülőgépeken, akik visszatértek az országba. Novemberben arab izraeliek tömegei utaztak Törökországba, és úgy tértek vissza a közösségeikbe, hogy nem kellett karanténba vonulniuk. Ez végül a megbetegedések megugrását eredményezte a városaikban és településeiken is.

Az Egyesült Arab Emírségekkel kötött békemegállapodás után Netanjahu szintén arra bátorította az izraelieket, hogy utazzanak Dubaiba és ünnepeljék meg a megállapodást – annak ellenére, hogy ott magas volt a fertőzések száma, és ezt a szakemberek ellenezték. Így az izraeliek vidáman utaztak Dubajba mindaddig, amíg az Egészségügyi Minisztérium nyilvánosságra nem hozta, hogy a külföldről Izraelbe érkező koronavírusos esetek egyharmada Dubajból származik.

A harmadik hullámot megelőzően a külföldre utazók hozták be a brit mutációt, amely minimum 30%-kal gyorsabban terjedt, mint az eredeti vuhani vírustörzs. Továbbá szintén a külföldi utazók hozták be a brazil és a dél-afrikai mutációt is, bár ezek nem terjedtek túlságosan, de az elemzések szerint csökkentették a Pfizer vakcinák hatékonyságát.

Benettnek döntenie kell, hogy Netanjahu által elhibázott járványkezelést viszi tovább, vagy tanul elődje hibáiból – vonja le a következtetést a szemleíró.

Jerusalem Post – Szabó Gyula

Címkék:diplomácia, járvány, koronavírus, Tel Aviv repülőtér, Turizmus

[popup][/popup]