Belgium: 2018-ban csaknem duplájára nőtt az antiszemita incidensek száma

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Charles Michel belga miniszterelnök: “Országunk nem szokhat hozzá a gyűlöletbeszédhez vagy az antiszemitizmus más megnyilvánulásaihoz.’’

Charles Michel koszorút helyez el a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt emlékhelyen (Fotó: Isaac Harari/Flash90.)

Charles Michel belga miniszterelnök szerint a bejelentett antiszemita incidensek száma 2018 során csaknem a kétszeresére – a 2017. évi 56-ról 101-re – emelkedett. A politikussal a European Jewish Press készített hosszabb interjút a hónap végén esedékes európai parlamenti és országos választások alkalmából. Más európai államokhoz hasonlóan – nyilatkozta Michel – Belgiumban is nő az antiszemitizmus, ami „testi sértésben, zaklatásban és erőszakos cselekményekben nyilvánul meg. 2014-ben a brüsszeli zsidó múzeumot érte támadás.”

„A francia zsidóság után a belgiumi az, amely – saját meglátása szerint – a legtöbbet szenved az antiszemita agressziótól. Egy felmérés során a válaszadók mintegy 81%-a nevezte meg a közterületet, ahol az ilyen megnyilvánulások a leggyakoribbak voltak az elmúlt öt év során. Az európai átlag 70%.”

Michel megjegyezte, hogy „honfitársaink közül többen választották a kivándorlást, mivel nem érezték biztonságban magukat itt. Nem szabadna, hogy akár belgáknak, akár más európaiaknak ilyen választással kelljen szembesülni.”

“Országunkban nem szoktak hozzá a gyűlöletbeszédhez vagy az antiszemitizmus más megnyilvánulásaihoz. A központi kormányzat jelentősen megerősítette a zsidó közösségi terek védelmét, különös tekintettel az iskolákra és zsinagógákra és kulturális intézményekre.’’

„Demokrata és liberális politikusként aggasztónak tartom a zsidók Amerikába vagy Izraelbe történő elvándorlását, mivel ott nagyobb a biztonság, miközben itt félnek gyakorolni vallásukat vagy kipában kimenni az utcára”. Michel utalt a brüsszeli Nagy Zsinagógában a haláltáborok felszabadításának évfordulóján tartott beszédére: „Zsidók nélkül Belgium nem lenne Belgium, Európa pedig megszűnne Európa lenni.”

Rámutatott, hogy néhány hónapja a vezetése alatti Mouvement Réformateur Párt fontos határozatot fogadtatott el a belga szenátusban. „Többek között kinevezték az antiszemitizmus elleni küzdelem nemzeti koordinátorát, és megfigyelő csoportot hoztak létre ugyanebből a célból. Célul tűzték ki az antiszemita cselekmények éves összesítését, a nyomozás alatt állók és az elkövetők számának megállapítását.”

A határozat előirányozza az antiszemita megnyilvánulások rendszeres és nyilvános elítélését, és felhív egy „antiszemita modul” létrehozására az integráció és állampolgárság megszerzése keretében. Foglalkoznak az antiszemitizmus egyértelmű definíciójának kérdésével a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) szövegezésének szellemében.

Az egyik kérdés pártjának az Izrael ellenes BDS mozgalommal kapcsolatos álláspontjára irányult. Michel hangsúlyozta: „soha nem támogattuk a BDS-t, és különösen sajnálatosnak tartjuk az izraeli kulturális események vagy izraeli egyetemek bojkottját. Először, mert az izraeli egyetemek világhírre tettek szert magas tudományos szintjük és az oktatás élenjáró színvonala okán. Az együttműködés megszakítása súlyos hiba lenne. Másodszor, a békére szólító felhívások gyakran ezektől az egyetemektől, kulturális mozgalmaktól és művészektől erednek. Semmi értelme az ellenük irányuló bojkottnak.

Belgiumban mintegy 35.000 zsidó él.

 

A Europen Jewish Press cikkét Bassa László fordította.

 

Címkék:antiszemitizmus, Belgium