Az osztrák szélsőjobb is a zsidóknak udvarol

Bécsben mostanában újfajta hücpeség a divat. Az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) részéről – hatvan évvel azután, hogy egykori nácik megalapították – mostanában egymást követik a zsidó választópolgárok megnyerését célzó gesztusok.

A párt vezetői úgy vélik, hogy a jelenlegi muszlimellenes üzenetek kedvező fogadtatásra találnak a maroknyi zsidó közösség soraiban, és feledtetik korábbi antiszemita megnyilvánulásaikat.

Az ausztriai zsidóság vezetői elutasítóak, de – a többi európai jobboldali szélsőséges pártokhoz hasonlóan – az itteni offenzíva része a széles szavazótábor megnyerésére irányuló lépéseknek. Nyugat-Európán populista hullám vonul végig, ami lehetőséget kínál a politikai mainstreamhez való csatlakozásra. Marine Le Pen, aki jó eredményre számíthat az idei francia elnökválasztáson, nemrég megdorgálta apját, a Nemzeti Front megalapítóját, mert az újfent olyan kijelentéseket tett, amelyek antiszemita nézeteit látszottak igazolni. A magyar Jobbik toleráns húrok pengetésébe kezdett, amikor vezetője hanuka alkalmával üdvözletét küldte az ország zsidóságának.

Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezetője egy novemberi konferencián kijelentette:

„Az antiszemitizmus bármely megnyilvánulási formája emberiségellenes bűn.”

Majd így folytatta: „Amennyiben Izrael államiságát veszély fenyegeti, netán megszűnik létezni, az Európa bukásának kezdetét jelenti.” Egy másik rendezvényen elítélte „a világuralomra törő politikai iszlamizmust” – ugyanazzal a szóhasználattal, amit a nácik annak idején a zsidókkal kapcsolatban alkalmaztak.

Egy 2015-ben megválasztott parlamenti képviselőjüket antiszemita nézetek hangoztatása miatt kizárták a pártból, de ezzel a nyitás a zsidóság felé nem ért véget. Strache látogatást tett a Jad Vasem Intézetben, novemberben pedig Rafi Eitan izraeli politikus – aki annak idején az Adolf Eichmann elfogását irányította – vett részt egy bécsi rendezvényen.

Oskar Deutschot, a Bécsi Zsidó Közösség (IKG) elnökét nem sikerült meggyőzni.

„Néhány Izraelnek címzett elismerő szó hatására még nem lesz egy párt kóser” –

mondta, majd hozzátette: „Az FPÖ múltját és jelenét beárnyékolja vezetőinek idegenellenessége, és törekvésük, hogy az országban élő különböző etnikumokat egymás ellen hangolják.“

David Lasar, az FPÖ parlameti képviselője és a párttagság körében az egyetlen ismert zsidó, nem osztja ezt a véleményt. „Azt hiszem, hogy sok mindenen már túl vagyunk” – nyilatkozta, utalva a kizárásokra. „Pártunkban jó ideje nincs helye az antiszemitizmusnak.” Lasar volt a zsidók felé történő nyitás fő kezdeményezője. A közösség kicsiny, 10–12 ezer főt számlál a 8,7 milliós Ausztriában.

Korábban pedig Strache zsidóellenességéről volt ismert.

2012-ben facebook oldalán karikatúrát közölt, amelyen egy kövér, kampós orrú, hatágú csillagos mandzsettagombos bankár lakmározott a sovány „nép” rovására. Két évvel előtte, amikor meglátogatta a Jad Vasemet, egy olyan diákegylet sapkáját viselte, amely náci nosztalgiájáról nevezetes. „Ez csak valamilyen hiba lehetett” – mondja erre Lasar.

A FPÖ bevándorlás ellenes üzenete támogatásra talált a lakosság körében: a párt népszerűségi indexe nőtt, és jelöltjük a múlt évi elnökválasztáson nem sokkal maradt le a győztes mögött. Elemzők véleménye szerint az FPÖ lépései a közvélemény megnyerésére irányulnak. Az intézetek szerint a párt jelenleg a Néppártnál és a szocialistáknál is népszerűbb: támogatottsága 30% feletti. Ebben szerepe lehet annak, hogy a 600 ezer muszlim egy része a legújabb menekülthullámmal érkezett az országba.

„Stratégiai húzások ezek” – mondja egy megfigyelő. „Nyilvánvaló, hogy a zsidók többsége szerint nem más, mint hücpe.”

 

A Forward cikke nyomán Bassa László.