A vidék zsidó közössége nem túlél, hanem él – Pécsen legalábbis így
Rodney Stark (1934–2022) amerikai vallásszociológus a modern vallástudomány egyik legnagyobb hatású alakja volt. Munkásságának középpontjában az a kérdés állt: miért csatlakoznak az emberek vallási közösségekhez, és mi tartja őket ezekben a közösségekben hosszú távon?
Goldmann Tamás
Stark egyik legidézettebb megfigyelése az volt, hogy az emberek nem elsősorban teológiai vagy filozófiai meggyőződés alapján lépnek be egy vallási közösségbe, hanem nagyon is hétköznapi emberi szükségletek kielégítése miatt. Ilyenek a:
- a társas kapcsolatok iránti vágy (barátok, ismerősök már a közösséghez tartoznak),
- a biztonság keresése (egzisztenciális félelmek, például a haláltól való félelem enyhítése),
- az identitás megtalálása, különösen életválságok, életszakasz-váltások idején.
Ezt Stark több empirikus vizsgálattal is alátámasztotta, főként az amerikai vallási élet dinamikáján keresztül. Egyik legismertebb kutatásában újonnan betért hívőket kérdezett arról, hogy miért csatlakoztak egy vallási közösséghez, és mit válaszoltak tíz évvel később ugyanerről a döntésükről.
Kutatásai szerint a frissen csatlakozók első válaszai szinte mindig pragmatikusak és szociális természetűek voltak. Például:
- „mert a barátaim is ott vannak”,
- „mert ott figyelnek rám”,
- „mert ott új értelmet kaptam az életemnek”.
Ám tíz év múlva ugyanők már teológiai és spirituális indokokat említettek:
- „mert az az igaz hit”,
- „mert Isten vezetett oda”,
- „mert ott tapasztaltam meg a transzcendenst”.
Ez a folyamat, amelyet Stark „spirituális racionalizációnak” nevez, azt jelenti, hogy az emberek utólag teológiai jelentést adnak egy eredetileg szociális döntésnek. Stark üzenete egyértelmű:
„A vallási közösségek növekedése vagy hanyatlása nem a tanítások mélységén vagy bonyolultságán múlik, hanem azon, hogy mennyire képesek kielégíteni a tagjaik emberi szükségleteit.”
Mit üzen nekünk Stark kutatása 2025-ben Magyarországon Pécsett?
Mielőtt erre válaszolnék, hadd osszam meg egy élményemet 2024 novemberéből, Rómából. Itt részt vehettem a MAZS Alapítvány jóvoltából egy nemzetközi zsidó konferencián. A világ minden tájáról érkező zsidó közösségekben dolgozó szociális szakemberek arról beszélgettek – és kutatásokkal igazolták –, hogy – különösen Nyugat-Európában – a 2023. októberi események, a Hamasz brutális terrortámadása után érezhetően megnőtt a zsidó közösségek bizonytalanságérzete. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a zsidó hitközségek szociális ellátását erősíteni kell, mégpedig a biztonságot nyújtó közösségek fejlesztésének irányába.
Tehát Stark kutatása és a mai tapasztalatok szoros összefüggést mutatnak.
Pécsett körülbelül 10 éve kezdtük a tudatos közösségépítő munkát, amikor még nem ismertem Stark kutatását, és jóval előtte voltunk a szörnyűséges októbernek és utóhatásainak. Mára azonban egy koherens szociális hálót alakítottunk ki, amely a tagok döntő többségének biztosít lehetőséget a zsidósághoz történő kötődéshez.
Létrehoztunk egy tízfős házi segítségnyújtó rendszert, amely a legrászorultabb tagjainkat heti rendszerességgel látogatja, segítve őket mindennapi életükben, mentális jólétük fenntartásában, valamint orvosi vizsgálatok szervezésében és kíséretében. Ehhez vásároltunk egy 10 személyes kisbuszt, ami a szállítási és bevásárlási nehézségeket egyszerűsíti. (A busz emellett a kulturális produkciók megtekintését is segíti, tágítja.) A nagyobb ellátási igénnyel rendelkező tagjainkat a dr. Szántó László Szeretetotthonban tudjuk fogadni, ahol a város egyik legjobb minőségű bentlakásos intézményét üzemeltetjük.
A közösség szociális igényeinek kielégítése érdekében online könyvklubot szerveztünk, ahol havonta egy zsidó témájú könyvet olvasunk el és vitatunk meg, sokszor a szerző „jelenlétében”. Rendszeresen szervezünk Zsidó Szabadegyetemi előadásokat, amelyek a hitközség tagjait érintő pszichológiai, történelmi és közéleti kérdéseket dolgozzák fel.
Az I’tentiszteleteink, a kiddusaink közösségi eseményekké váltak, minőségi étkezést és baráti beszélgetést biztosítva a résztvevőknek.
Sokan kérdezik: miért nem a fiatalokra építünk? Azért, mert reálisan látjuk a generációs élethelyzeteket. A fiatalok épp párt választanak, tanulnak, gyereket nevelnek, karriert építenek – ez természetes. Aki nem otthonról hozta a zsidó közösségbe tartozás igényét – „nem ér rá” a sok feladat mellett még ide is járni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy rájuk nem gondoltunk. Kialakítottunk egy kollégiumot, ahol a városba érkező zsidó fiatalok szinte ingyen lakhatnak. A kollégium része egy közösségi tér, ahová a „külsősök” is szervezhetnek programokat, vagy járhatnak ismerkedni.
Célunk, hogy a Pécsi Zsidó Hitközség egy szociálisan érzékeny, befogadó közösség legyen, amely nem csupán túlélni, hanem emberhez méltóan élni akar. Együtt, biztonságban, közösségben.
Pécs, 2025. 06. 05.
A szerző a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, a Dr. Szántó László Szeretetotthon igazgatója
