Netanjahu: A független palesztin állam léte ellentétes Izrael biztonságával
A gázai rendezés miatt a Biden-kormánnyal kialakult nézeteltérések, illetve a koalíción és saját pártján belül is érezhető feszültségekkel a háttérben, Binjámin Netanjahu miniszterelnök csütörtök este rendhagyó sajtótájékoztatót tartott a tel-avivi Kirja katonai parancsnokságon.
“Az izraeliek és palesztinok közötti konfliktus nem a palesztin állam hiányáról, hanem a zsidó állam létezéséről szól, “– közölte a miniszterelnök válaszként a Biden-kormányzat felvetésére a kétállami diplomáciai útra való visszatérést illetően, összekötve a Netanjahu – korszak végét saját pártján belül emlegető hírekkel.
„Mondhatok valamit arról, amit Netanjahu – utánnak hívnak. Nem szeretek harmadik személyben beszélni magamról, de azok, akik Netanjahu másnapjáról beszélnek, a Palesztin Hatóság által vezetett palesztin állam létrehozásáról beszélnek,” – hárította a kérdést a gázai háború és a diplomácia konfliktus irányába, emellett a miniszterelnök kritizálta Joáv Gallant védelmi minisztert a katari gyógyszerellátmány körül kialakult mulasztásokkal kapcsolatban, az izraeli médiát pedig azzal vádolta, hogy hírei a háború előrehaladtával nem eléggé optimisták, hangsúlyozva, hogy a Hamász és Irán kormánya feloszlását, és új választások kiírását reméli a háború közepén.
Az Egyesült Államok ismét előtérbe helyezte a szaúdi normalizációs megállapodásra irányuló törekvését, melynek feltétele a palesztin államisághoz való izraeli hozzájárulás. A miniszterelnök állítólag elutasította a washingtoni vezetés a tárgyalások felvételére irányuló kérését, mire Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Izraelnek “nagyon nehéz döntésekkel kell szembenéznie az elkövetkező hónapokban,” hozzátéve, hogy “a gázai konfliktus véget fog érni, és a konfliktus végén valakinek újjá kell építenie, valakinek kormányoznia kell, valakinek biztonságot kell nyújtania Gázában.”
Netanjahu azonban arra hivatkozott, hogy “minden területen, ahonnan kivonulunk, a terror ellenünk irányul,” kifejtve, hogy ide tartozik Dél-Libanon, Gáza, illetve Júdea és Szamária, amely területek felett Izraelnek fenn kell tartania a teljes biztonsági ellenőrzést.
“Ez ellentétes a palesztin szuverenitás eszméjével, de ez ellen nem lehet mit tenni,” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy mindezt ismertette az amerikaikkal is, és ezúton felvállalja, mint az ország miniszterelnöke, hogy “nemet mondjon még a legjobb barátainknak is. Nemet mondani, amikor szükséges, és igent mondani, amikor lehetséges.”
Netanjahu továbbá kiemelte, hogy neki köszönhetően a zsidó állam normalizálta kapcsolatait négy arab országgal az Ábrahám Egyezmény keretében, ahogyan elkötelezett a béke körének további kiterjesztésével a térségben.
A gázai háborút illetően a teljes győzelem elérését tűzte ki célul, amely magában foglalja a terrorcsoport megsemmisítését, a Hamász demilitarizálását, a Palesztin Hatóság nélküli gázai helyi kormányzást, és az enklávéban fogva tartott túszok szabadon bocsátásának biztosítását.
