London után New Yorkban is bemutatják az antiszemita Roald Dahlról írt színdarabot

Írta: BS - Rovat: Hírek - lapszemle

A New York-i Broadwayn néhány napja mutatták be Mark Rosenblatt Óriás című drámáját, amelynek Roald Dahl (1916–1990) angol író a főhőse. A darab – amely Roald Dahl antiszemitizmusáról szól – hátborzongató, mert ijesztően közel áll a mai Izraelről és a zsidókról szóló közbeszédhez.

Roald Dahl

A színdarab ősbemutatója 2024 szeptemberében volt a londoni Royal Court Theatre-ben, az előadást Nicholas Hytner rendezte, a főszerepet John Lithgow játssza.

A cselekmény a világhírű és Magyarországon is népszerű író (Charlie és a csokigyár, Meghökkentő mesék) buckinghamshire-i otthonában játszódik, 1983-ban, Tony Clifton és Catherine Leroy God Cried című, a libanoni háborúval foglalkozó könyvéről írt recenziójának megjelenése után. A nagy vihart kavart könyvismertetőben Dahl a „barbár, gyilkos”, a lakosságot „lemészároló” izraeli hadsereget a nácikhoz hasonlította (ezt a képtelen párhuzamot azóta sok szónok és közíró átvette).

„Vajon Németországhoz hasonlóan Izraelt is térdre kell kényszeríteni, mielőtt megtanul viselkedni a világban?” – kérdezte.

Emellett az izraeli politikát és hadsereget bíráló, moralizáló humanista alapállásból tőről metszett antiszemitára váltva azt is állította, hogy az Egyesült Államokat a nagy zsidó pénzintézetek irányítják.

Ebben a könyvismertetőben írta le azt a meghökkentően érzéketlen megállapítást is, hogy „Van egy zsidó jellemvonás, amely valóban ellenszenvet vált ki. Még az a ronda görény, Hitler sem ok nélkül szállt rájuk.”

Mark Rosenblatt darabjában látogatók érkeznek Dahlhoz: a brit kiadója, Tom Maschler (aki valós személy és mellesleg berlini születésű zsidó volt) és Jessie Stone, a Farrar, Strauss & Giroux értékesítési vezetője (aki pedig fiktív amerikai zsidó), és a recenzió miatti országos felháborodást látva megpróbálják rábeszélni, hogy kérjen elnézést az antiszemita mondatai miatt. Hiába győzködik, a hol megnyerő arcát mutató és szellemesen riposztozó, hol tüskés, hol meg kegyetlen Dahl semmit nem von vissza, sőt a két vendégén kéri számon Izrael „bűneit”; és azt akarja, hogy mindketten vállalják a saját felelősségüket az IDF bejrúti műveleteiben.

Ismeretes, hogy Roald Dahl az 1990-ben bekövetkezett haláláig fenntartotta a nézeteit, és a vele készült interjúkban következetesen Izrael-ellenesnek és antiszemitának mondta magát.

Egy évtizeddel a halála után a családja és az irodalmi hagyatékát kezelő múzeum is nyilvánosan elnézést kért a vállalhatatlan mondatokért.

JTA, Forward