Első fokon felfüggesztett börtönbüntetés a hanuka-gyertyatartók rongálóinak
A 2014-es hanuka ünnepe előtt néhány nappal ítélet született a három huszonéves fiatal ügyében indított büntető eljárásban, akik 2013 decemberében négy helyszínen is megrongálták a hanuka ünnepe alkalmából felállított menórákat.
Az ítélet értelmében felfüggesztett börtönbüntetést kaptak az elkövetők. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a bírásági döntés konkrét tartalmát nem kommentálja, ugyanakkor a hazai közélet szempontjából üdvözítőnek tartja, hogy a jogrendszer és ezen belül a bíróság kellő érzékenységgel és komplexitással kezelte az ügyet.
Tavaly decemberben több helyszínen, a Blaha Lujza téren, a Nyugati téren, az Örs vezér terénél és a Városháza parknál is megrongálták a hanuka tiszteletére kihelyezett menórákat és információs táblákat. A három huszonéves elkövető ügyében 2014. december 11-én született ítélet első fokon. folytatott utolsó tárgyaláson, 2014.12.11-én született ítélet.
A bíróság megállapította a csoportosan, folytatólagosan elkövetett garázdaság és ezzel halmazatban vallási tisztelet tárgyán elkövetett rongálás bűncselekményét. A bíróság az elsőrendű vádlottat 14 hónap, a másodrendű vádlottat 12 hónap, a harmadrendű vádlottat pedig 10 hónap szabadságvesztésre ítélte, majd az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztette.
Az ítélet nem jogerős. Mindemellett a bíróság a vádlottak részére magatartási szabályokat írt elő, melyek betartásának ellenőrzését a kijelölt pártfogó fogja ellátni.
A szabályok többek között arra is kötelezik a vádlottakat, hogy Fejtő Ferenc Magyarság, zsidóság című könyvét elolvassák.
„A Tett és Védelem Alapítvány, amelynek megalakulásában valamennyi zsidó szervezet részt vett, az oktatás és a jog eszközeivel küzd az antiszemitizmus ellen. Pozitív dolognak tartjuk, hogy az ügyben,megszületett az elsőfokú ítélet. A bírósági döntés konkrét tartalmának minősítése nem a mi feladatunk, de önmagában az, hogy ilyen jellegű ügyben konzisztens, a törvénynek nem csak a betűjét, de szellemét is követő ítélet születik, talán segíthet abban, hogy egy élhetőbb, a gyűlölettől kevésbé áthatott közélet és közbeszéd felé tudjunk elmozdulni hazánkban. Reménykedünk abban, hogy magyar-zsidó együttélés évezredes történetének megismerésével az elkövetők beállítódását is sikerül új alapokra helyezni a zsidósággal és a sokszínű nemzeti együttélés gondolatával kapcsolatban” – mondta el Bodnár Dániel, a TEV vezetője.