Elhunyt Kárpáti Tamás
Életének 80. évében elhunyt Kárpáti Tamás újságíró, író, lapkiadó, főszerkesztő és műgyűjtő, a népszerű Premier magazin alapítója, valamint a páratlan Hungarikonok gyűjtemény megalkotója.

Kárpáti Tamás (1946-2026)
Kárpáti Tamás 1946. március 29-én született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban végezte, majd a MÚOSZ Újságíró Iskolájának elvégzését követően, 1965 és 1989 között a Magyar Távirati Iroda (MTI) turnusvezetője és főmunkatársa volt – írja az Index.hu.
1989-től szabadúszóként folytatta pályáját, dolgozott az Elite magazin főszerkesztőjeként, 2000-ben pedig megalapította a Premier című művészeti magazint, amelyet főszerkesztőként jegyzett.
Írásai elsősorban a művészet és a sport világát ölelték fel, de rendszeresen publikált az Élet és Irodalom hasábjain is. Több könyv szerzője volt; legnagyobb közönségsikerét a Polgár családról szóló, 1989-ben megjelent Partik, perek, pofonok című kötetével érte el.
A kulturális élet meghatározó szereplőjeként tagja volt a képzőművészeti Gundel-díj kuratóriumának, valamint ő vezette a Krisztina-díj bizottságát is.
A Mesterecsetektől a Hungarikonokig
Szenvedélyes műgyűjtői tevékenysége az 1980-as évek elején kezdődött. Gyűjteményének első darabja egy Alma nevű lányának rajzolt Amerigo Tot-vázlat volt. Később Barcsay Jenő egyik ecsetének megszerzése adta meg az ihletet a tudatosabb, rendszerező munkához, amelyből megszületett a Mesterecsetek néven ismertté vált gyűjtemény, amelyet 2002-ben a Vigadó Galériában mutattak be a nagyközönségnek.
Legismertebb vállalkozása a Hungarikonok gyűjtemény volt: olyan műalkotások összessége, amelyek híres magyar művészek, sportolók és feltalálók személyes tárgyait foglalják magukba kortárs képzőművészek egyedi megfogalmazásában.
A mára több mint 150 darabot számláló kollekció – amelyben többek között John Lennon nyakkendője vagy Frida Kahlo ecsetje is helyet kapott – nemzetközi sikereket is elért: kiállították többek között a Római Magyar Akadémián, a 2012-es londoni olimpia kulturális programjában és a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjában is.
A gyűjtemény darabjait és azok kalandos történetét a Hazatért Hungarikonok című kétkötetes könyvében örökítette meg.

