“Élete végéig színpadon állt”

A tegnap elhunyt Benedek Miklós, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja élete végéig színpadon állt.

Benedek Miklós 1946-ban született Budapesten, apja a zsidó családban nevelkedő Benedek Tibor, a pesti kabarék elmaradhatatlan figurája volt. Szülei elváltak, ő anyjánál nevelkedett, de szüntelen vágyott csodált színész apja közelségére. Emlékei szerint ötéves kora óta színész akart lenni.

Így emlékezett édesapjára A Vasárnapi Híreknek adott néhány évvel ezelőtti interjúban:

“– Milyen volt az élet Benedek Tiborral, a kor ünnepelt komikusával?

– Csodálatos. Képzelje el, hogy amíg a lipótvárosi lakásából a kávéházig elsétáltunk – ez egy tízperces út volt, ami legalább másfél órát tartott – millióan megállították, csak hogy szót váltsanak vele. Én büszke voltam az apámra, egyszerűen imádtam őt. El sem tudtam képzelni másfajta életet magamnak.

– Nehéz elképzelni, hogy fiatal színészként nem nyomta agyon az apja emléke.

– Nagyon fiatalon vesztettem el őt. Engem inkább az apahiány nyomasztott, nem az ő nagysága. Később meg az, hogy nem tudtam tanácsot kérni tőle, nem tudtam megbeszélni vele, amit csináltam.”

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályába járt, 1965-ben egyik osztálytársával, Vallai Péterrel megnyerték a Ki mit tud paródiakategóriáját. 1969-ben diplomázott, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. Ő volt a szellemi atyja a Budapest Orfeum című zenés produkciónak, amelyet 1979-ben Császár Angelával és Szacsvay Lászlóval közösen hoztak létre. A legendás előadást különböző színpadokon csaknem négyszázszor játszották el egy évtizeden át, és bejárták vele a világot is.

Az előadásra így emlékezett:

“– Ön már régóta színész volt, mégis 1980-ban, a Budapest Orfeum című kabaréban ismerte meg az ország. Kabarettista lett, nem bánta?

– Számomra a kabaré mindig is az egyik legfontosabb műfaj volt. Itt, Kelet-Európában pontosan értjük, miről is szól ez az egész: mindig akkor volt a legvirulensebb a kabaré, amikor a legnagyobb vészben éltünk. A gettóban, a munkaszolgálatban, az ötvenes években írták a legjobb kabarétréfákat. És én azt hiszem, elég jól értem a fekete humort. Mondjuk, hogy ehhez értek.”

Stux, maga vérbeli párizsi lett

No Description

1983-tól húsz évig volt a Katona József Színház tagja, itt kezdett el rendezni is. A 2002-ben megnyílt új Nemzeti Színházba Schwajda György hívta meg, Prosperót játszotta Shakespeare A vihar című komédiájában. Egy év múlva, már Jordán Tamás igazgatása alatt lett a társulat tagja, 2009-ben azonban megszűnt szerződése, ismét szabadúszó művész lett. 1992-től tizenöt évig oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A kilencvenes években a Magyar Színészkamara ügyvivője, 2017 óta az Orlai Produkciós Iroda társulatának tagja volt. Szabadúszó művészként az ország szinte minden színházában játszott vagy rendezett.

Benedek Miklós a két háború közötti pesti polgár figuráját, stílusát, modorát keltette életre, de alakításában mindig volt egy kis fintor, kis tragikomédia. Klasszikus szerepekben és modern darabokban egyaránt emlékezetes alakítást nyújtott, többek között a Katona József Színházban a Mirandolinában, a Tarelkin halálában és Füst Milán Catullusában, valamint Bulgakov Menekülésében. A Játékszínben eljátszotta a Hyppolit, a lakájt, a Nemzetiben Pilátust a Mester és Margaritában. A Vígszínházban szerepelt a Csókos asszony, a Nóra és a Játék a kastélyban című darabokban.

Rendezőként több Heltai- és Molnár-darabot, számos komédiát, zenés játékot vitt színre, ő jegyzi Szacsvay László Szép Ernő-estjének színpadra állítását is. Számtalan tévé- és játékfilmben is feltűnt, mint a Fényes szelek, A Pogány Madonna, az Akli Miklós, A három testőr Afrikában, a Presszó, a Sorstalanság, a De kik azok a Lumnitzer nővérek? vagy az S.O.S. szerelem!, Szabadesés. Szerepelt a Turnéban és A szeleburdi család című tévéfilmben, a Macskafogó című rajzfilmekben Mr. Teufelnek kölcsönözte hangját, s ő volt Sut, a tépett farkú róka hangja is a Vukban.

Nagyobbik fia, Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a magyar férfiválogatott egykori szövetségi kapitánya 2020-ban hunyt el. Kisebbik fia, Albert a családi hagyományt folytatva rendezőasszisztensként, íróként, fordítóként és színészként is tevékenykedik.

Benedek Miklóst 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben érdemes művész címmel jutalmazták. 1998-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, 2012-ben kiváló művész címmel ismerték el. 2016-ban Kossuth-díjjal tüntették ki utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként. 2020 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, tavaly szeptemberben a nemzet színészei közé választották a július 19-én elhunyt Balázsovits Lajos helyére. (Az MTI pályaképének felhasználásával)