Az izraeli oktatási miniszter fokozott zsidó és cionista tanulmányokat, kötelező bibliaórákat iktatna be

A kötelező programban szerepelnek a jeruzsálemi és ciszjordániai / nyugati parti túrák, az oktatási költségvetésben a zsidó tanulmányokra szánt összeg 1%-ról 4%-ra emelkedett.

 

Yoav Kisch oktatási miniszter kedden bemutatta a „Gyökerek – A zsidó és cionista identitás nemzeti programja” elnevezésű új tervet a zsidó oktatás reformjára és kiterjesztésére az izraeli iskolákban, amelyet várhatóan a következő két tanévben fokozatosan vezetnek be.

A terv szerint az első osztálytól a tizenkettedik osztályig minden diáknak heti egy óra kötelező bibliatanulmányozásra lesz szüksége, a negyedikes diákoknak pedig szabványosított bibliavizsgát kell tenniük, ami eddig fakultatív volt.

A változtatásokat mind a normál állami iskolákban, mind a vallásos állami iskolákban bevezetik.

Az állami tantervbe több új osztály és iskolai projekt is bekerül a cionizmusról és Izrael államról, köztük egy osztály „Izrael háborúiról és újjászületéséről”.

Az általános iskolákban a második osztálytól kezdve új tantárgyat vezetnek be „Örökség nekem” címmel. A tantárgy a kulturális örökségről szóló meglévő tantervekre fog épülni, és más humán tárgyakkal keveredik majd – írja a Haaretz.

Az iskoláknak a diákokat Jeruzsálembe és az ország zsidó örökségi helyszíneire is el kell vinniük, különös tekintettel a ciszjordániai / nyugati parti helyszínekre.

A változtatások eredményeként az oktatási költségvetésből a zsidó tanulmányokra szánt rész 1%-ról 4%-ra emelkedik – közölte az oktatási minisztérium.

Kisch a Haaretz kérdésére pontosította, hogy „a többletforrások más dolgok rovására mennek, amelyeket később részletezünk”.

„Azért változtatunk irányt, mert a zsidó identitást nem lehet többé helyi döntések vagy magánpreferenciák kérdésévé tenni” – jelentette ki Kisch egy keddi sajtótájékoztatón.

“Ez egy nagy változás, de egyszerű is: Visszaadni gyermekeinknek azt, amit természetesnek kellene venni. Ez a mi elkötelezettségünk, a mai diákok és Izrael Állam jövője iránt.”

A javaslatot több nonprofit csoport is bírálta.

A National Parents Organization (Országos Szülői Szervezet) az oktatási költségvetés más részeit érintő, egyelőre nem részletezett csökkentésekkel kapcsolatban kifogásolta, és közleményében azzal vádolta, hogy „egy olyan időszakban, amikor gyermekeink minden területen hiányosságokkal küzdenek, ez egy további kár, amely tovább növeli a már meglévő hiányosságokat”.

A csoport azt is mondta, hogy az új program „árt az oktatási autonómiának”, és az új program tartalmára reagálva azzal érvelt, hogy „az oktatási rendszernek tükröznie kell az izraeli sokszínűséget – nem pedig ellaposítania”.

Ariel Levy, az izraeli állami iskolarendszer legnagyobb áramlatát képviselő Állami Héber Oktatási Tanács igazgatója szerint az új program „szűk és problematikus megközelítést fejez ki”, és szerinte sérti az iskolák autonómiáját.

Egy Facebook-bejegyzésben a tanács közölte, hogy a minisztérium azt tervezi, hogy az iskolák csak a minisztérium által működtetett programokra használhatják fel a zsidó tanulmányokra szánt új forrásokat.

„Támogatjuk az identitásra összpontosító tanulmányokra fordított források és figyelem növelését” – írta nyilvános válaszában a tanács, de “ehhez sokszínűségre és a hangok sokaságára van szükség. A zsidó-izraeli tanulmányok nyelvezetének illeszkednie kell a tanulók karakteréhez”.

A tanács közölte, hogy „különböző szervezetekkel együtt dolgozik a lépés megállításán”, hozzátéve, hogy „itt az ideje, hogy megvédjük a mély és sokszínű zsidó-izraeli oktatást, amely megfelel mozgalmunk szellemiségének”.

Egy névtelenséget kérő általános iskolaigazgató a Haaretznek nyilatkozott: „Az a szándék, hogy a judaizmust vallásként, és ne kultúraként tanítsák, olyannyira konzervatív, hogy száz évvel visszaveti az oktatási rendszert”.

“A miniszter jól tenné, ha több tanárt találna, kérem. Nemcsak a bibliára, hanem a természettudományokra, a matematikára, az angolra és a [héber] nyelvre is hiányoznak tanárok” – tette hozzá az igazgató. (ToI)