Az égő békéscsabai István malom történetéhez

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle, Történelem

Lángol a békéscsabai István malom – járja be az országot a drámai hír, és egy helyi nyilatkozó azt is megpendítette egy rádióinterjúban, hogy gyújtogatás állhat a háttérben. Van ok a szomorúságra: egy történelmi épület károsul jelentősen ezekben az órákban, miközben megfékezni próbálják a lángokat. 

A több mint százéves, több éve üresen álló ipari műemlékhez ötös, kiemelt fokozatban riasztották a tűzoltókat, a békéscsabai, a gyulai, a mezőberényi, a mezőkovácsházi, a szarvasi, a szeghalmi és az orosházi hivatásos tűzoltók is kivonultak.  Több mint hatvanan dolgoznak a tűz körülhatárolásán. Az egységek a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett oltják a lángokat – írja az Index.hu.

A műemlék épület több mint fél évszézados történetében számos zsidó tulajdonos is szerepet játszott, egykor Rosenthal-malom néven emlegették, és 1915-ben egyszer már felrobbant és leégett.

1853-ban létesült Csabán gőzmalom – írja a csabaihazak.blog.hu. “Ebben az időben a városban mintegy hatvan száraz-, szél- és vízimalom működött. A gőzmalmot Pain Antal hamburgi gépész építette. Az akkor még csak kétemeletes malomépület már 1851-ben elkészült, júliusban a gőzgépet is üzembe helyezték, azonban az őrlési kísérletek nem mutattak jó eredményeket: a gőzfejlesztés túlságosan sok fát emésztett fel, így a kazánt át kellett alakítani. 1852-ben Dobs-féle tüzelésre tértek át, azonban úgy tűnik, az átalakítással csak 1853-ra végeztek, így ezt az időpontot tekinthetjük a malom üzembe helyezési évének.

Ezután a malom elég jól működött, kezdetben kilenc ember dolgozott itt. A kezdeti lendület azonban hamarosan alábbhagyott: nagy nehézséget okozott, hogy a rossz közlekedési viszonyok miatt nehéz volt a búzát Csabára szállítani. Így a malom csak ritkán járt. 1860-ban a malom Epstein Lipót, Simon, Móric és Lajos tulajdonába került, majd 1865-ben a városnak ajánlották fel megvételre. A város azonban nem ment bele a vételbe, a malmot Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. A nehézségeken az se segített sokat, hogy 1858-ban a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe. A fordulópontot az 1871-es év, az alföld-fiumei vasút Nagyvárad és Hódmezővásárhely közti szakaszának átadása jelentette, amikor Csaba vasúti csomópont lett. A kiváló minőségű búzából őrölt csabai liszt hamarosan keresett áru lett külföldön is. A csabai lisztben rejlő nagy lehetőségeket látta meg Rosenthal Márton gyulai szappanosmester, aki 1872-ben megvásárolta a négyköves malmot.

1915-ben egyszer már felrobbant és leégett a malom. (Forrás: Satrafa albuma, Indafotó)

Nem ismert, hogy Rosenthal mikor kezdte meg a malom fejlesztését, azonban tudjuk, hogy két évtizeddel később már részben három-, részben négyemeletes volt az épület, 1892-ben pedig engedélyt kapott a háromemeletes részek négyemeletesre építésére. A bővítések után létrejött épület nemcsak ipari szempontból volt jelentős: a város egyik legjelentősebb épülete, a festői Körös-parti környezettel, a szép hidakkal a csabai képeslapok egyik kedvelt témája lett. Ebben az időben az akkor Első Békéscsabai Gőzmalom néven működő malom már évi tízezer tonna lisztet őrölt, és Magyarország második legnagyobb malma volt. Több gőzmalom is épült a városban (pl. a Kovács malom, az Erzsébet és Flamm gőzmalom, Dén József malma), amely malomipari központtá fejlődött, lisztjének híre a világ minden részébe eljutott. 1912-ben az Első Békéscsabai Gőzmalom, Rosenthal Márton Cég újabb bővítésre kapott engedélyt. Az új malom teljesítményét a korábbi két és félszeresére tervezték.

Ebben az időben a malom külseje már csaknem olyan volt, mint napjainkban, de még egy emelettel alacsonyabb volt. 1915 márciusában nagy szerencsétlenség érte a malmot: a koptatóban keletkezett lisztpor robbanása következtében kigyulladt, és a bal oldali szárny teljesen leégett. A majdnem két hétig tartó tűzvészben a malom gépeinek többsége megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott.

Még egy kép az 1915-ös robbanásról és a malom leégéséről (Forrás: Satrafa albuma, Indafotó)

Az újjáépítést már 1915 májusában megkezdték. Ádám Gusztáv, a város akkori kitűnő mérnöke utasításokat adott, hogyan tegyék az épületet tűzbiztosabbá, erősebbé: elrendelte, hogy  régi épület 120 cm széles alapfala mellé húzzanak belül még egy 45 cm-es alapfalat, s a földszint és az első emelet mennyezetét úgy képezzék ki, hogy ezeknek súlyát az új alapfal hordja. A malom már a következő évben újrakezdte a termelést.

A malom telkén 1925-ben épült fel a ma is álló impozáns, ötemeletes lisztraktár és a gabonasiló. A malomba az AEGV keskeny vágányú, valamint 1920-tól a MÁV normál vágányú iparvasútja is be volt vezetve. 1930 körül a malom már 150 munkást foglalkoztatott, piacai a belföldön kívül Ausztria, Hollandia, Anglia, Franciaország, Svájc és különösen Csehország voltak, de Algériába és Egyiptomba is jutott csabai liszt.

l

A malom 1920 körül

1936 júliusában az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. beolvadt a Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Részvénytársaságba. Az egyesülés után a cég az “Első Békéscsabai Rosenthal és Borsod-Miskolc—Debreceni István Gőzmalmok Rt.” nevet vette fel.”

A malom teljes története itt olvasható.

Gyakorlatilag teljesen kiégett a békéscsabai István malom

Beküldött felvétel. Bővebb infó: https://bit.ly/2JUdgoE