Az antiszemitizmust nem lehet az országhatáron elfelejteni

Írta: MTI - Rovat: Hírek - lapszemle

Nagyobb teret kell biztosítani az antiszemitizmus elleni küzdelemnek a Németországba érkező menekültek társadalmi beilleszkedését szolgáló munkában – sürgette a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban.

Röszke, 2015. (Fotó: Christopher Furlong/Getty Images) Képünk illusztráció

Josef Schuster a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a Németországba érkezett menekültek közül sokan olyan országból származnak, amelyben “államrezon” – alapvető állami érdek, törekvés – a “zsidógyűlölet és az Izrael-ellenesség, és ezt éveken keresztül beléjük nevelték”.

Érthető, hogy ezeket a beivódott “torzképeket nem lehet egyszerűen Németország határán elfelejteni”, ezért is fontos, hogy az úgynevezett integrációs kurzuson – országismereti tanfolyamon – “központi téma” legyen az antiszemitizmus – tette hozzá a ZdJ elnöke.

Elmondta, hogy folytattak már megbeszéléseket az integrációs kurzusok tananyagát összeállító szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) illetékeseivel, akik mindent megtesznek azért, hogy a tanfolyamok hozzájáruljanak a zsidóságról és Izraelről élő téves elképzelések eloszlatásához és az olyan nyugati értékek meggyökereztetéséhez, mint a férfiak és nők egyenjogúsága és az azonos neműek közötti párkapcsolat iránti tolerancia.

Hozzátette, hogy ezekkel a rövid tanfolyamokkal ugyan “nem lehet csodát tenni”, de egy szervezett látogatás valamely egykori koncentrációs táborban kialakított emlékhelyen vagy zsidó múzeumban hozzásegíthet a törekvés sikeréhez. A közoktatásban muzulmán tanulókkal szerzett tapasztalatok is ezt jelzik, hogy érdemes lenne menekülteknek ilyen látogatásokat szervezni, mert sok muzulmán vallású iskolás gyerekben az emlékhelyeken, múzeumokban szerzett tapasztalatok révén jelenik meg először az együttérzés, az empátia a holokauszt áldozataival.

A ZdJ vezetője hangsúlyozta, hogy téved, aki azt gondolja, hogy a menekültek társadalmi beilleszkedése néhány év alatt sikerülhet. A kilencvenes években az egykori Szovjetunió területéről Németországba érkezett zsidó bevándorlók példája azt mutatja, hogy az integráció legalább egy, ha nem két emberöltőt vesz igénybe.

Josef Schuster arról is beszélt, hogy számára kezdettől fogva világos volt, hogy megoldhatatlan feladat elé állítja Németországot a menekültek tömeges, rendezetlen beáramlása, amely 2015-ben lezajlott. A folyamat aggodalmat okozott számára azért is, mert a jobboldali populista pártok a menekültek nagy száma révén még könnyebben megteremthetik az “intolerancia légkörét”. Ez az aggodalom “be is igazolódott”, ehhez elég áttekinteni az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű parlamenten (Bundestag-) kívüli jobboldali párt választási eredményeit – mondta a ZdJ elnöke.

“Továbbra is aggodalmat okoz, hogy az AfD nem jelentéktelen mértékben azzal tesz szert támogatottságra, hogy agitál az iszlám, a muszlimok és a bevándorlás ellen” – mondta Josef Schuster.

Németországba 2015-ben 890 ezer menedékkérő érkezett, legnagyobb részük két muzulmán többségű közel-keleti arab országból, Szíriából és Irakból.

Címkék:antiszemitizmus, bevándorlás

[popup][/popup]