A mártírok élén – Könyvbemutató Hévízen
Április elején, a hévízi Városháza Dísztermében mutatták be Szarka Lajos helytörténész legújabb kötetét, A mártírok élén – Dr. Büchler Sándor főrabbi fél évszázada (1897–1944) címmel. A rendezvény méltó főhajtás volt a keszthelyi és hévízi zsidó közösség kimagasló alakja, Dr. Büchler Sándor főrabbi emléke előtt.
Naszádos Péter polgármester, Szarka Lajos szerző és dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke (Fotó: Mazsihisz.hu)
A rendezvényt Naszádos Péter, Hévíz város polgármestere nyitotta meg:
“Hévíz az a település, amin egyértelműen látszik, hogy a keresztény és a zsidó magyar emberek ezt a várost miként tudták egyszer tényleg, ahogy szoktam mondani, Közép- és Kelet-Európa Monacójává tenni.“
A polgármester felkérte Prof. dr. Grósz Andort, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét, a Zsidó Világkongresszus alelnökét, hogy köszöntötse az egybegyűlteket. Köszöntőjében elmondta, hogy Szarka Lajos, a könyv szerzője, több éven keresztül a munkatársa volt a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteményben (HDKE), és a legjobb véleménnyel van a szakmai kvalitásairól.
Elmondta, hogy sajnos ma már kevesen élnek zsidó emberek Keszthelyen, Hévízen és környékén. Idelátogatva azonban máig szemtanúi lehetünk annak, hogy a zsidó közösség egykor milyen módon gazdagította e településeket.
“Gondoljunk csak a Schulhof doktorokra, professzorokra, akik gyakorlatilag az elindítói voltak az itteni fürdőkultúrának, az itteni vízkultúrának.”
Szarka Lajos új könyve nem csupán egy kivételes életutat tár elénk, hanem olvasmányos formában mesél a régió zsidó közösségének múltjáról, örökségéről és sorsáról is. A szerző eddigi munkásságához hűen most is alapos kutatómunkával és érzékeny hangvétellel járta körül témáját. A keszthelyi és hévízi zsidóság története mellett a könyv részletesen bemutatja Dr. Büchler Sándor életútját, rabbinikus és közéleti munkásságát, valamint tragikus sorsát: Auschwitzba hurcolása előtt tudatosan vállalta közösségével a sorsközösséget, személyes holmik helyett egyetlen könyvvel szállt fel a vagonba.
Szarka Lajos kötete méltó folytatása eddigi munkásságának: tudományos alaposságával, emberközpontú megközelítésével és közérthető stílusával széles közönséget szólít meg, ezért bátran ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik a zsidó történelem iránt, valamint szeretné megismerni e táj zsidó közösségeinek múltját.
Az eseményt követően a Mazsihisz elnöke megbeszélést folytatott Naszádos Péter polgármesterrel a helyi zsidó emlékhelyekről, amikből sajnos nem sok maradt. A hévízi zsinagógát 1933-ban avatták fel ünnepélyes keretek között. Az épület a háborút követően elhagyatottá vált, a közösség nagy részét deportálták. Az 1960-as évek végére a zsinagóga romos állapotára hivatkozva 1977-ben lebontották, helyén pedig csak az üresség maradt. Végül 2000-ben a zsinagóga helyén egy emlékművet állítottak, amely formájában a hajdani épületet idézi, és megemlékezik a holokauszt áldozatairól. Dr. Grósz Andor lerótta kegyeletét az emlékmű előtt.
