A gázai kórház igazgatójának kettős élete
A Camera oldalán olvasható cikk szerint a nemzetközi média jelentős része – köztük a CNN, az Associated Press, az ABC News és a Reuters – továbbra is egyoldalúan mutatja be Hussam Abu Safiya ügyét. A híradások és beszámolók elsősorban gyermekorvosként és kórházigazgatóként említik őt, valamint rendszeresen megismétlik azt a vádat, hogy Izrael rosszul bánik vele a fogva tartása során. Ezek a médiumok nem foglalkoznak Izrael azon állításaival, miszerint az orvos kapcsolatban állt a Hamásszal.

Hussam Abu Safiya
Abu Safiya a Gázai övezet északi részén található Kamal Adwan Kórház igazgatójaként és gyermekorvosaként dolgozott. Természetesen önmagában egy kórházi vezetői pozíció nem gyanús, ám a Kamal Adwan Kórház különleges helyzetben van, mivel kapcsolatban áll a Hamász által irányított katonai egészségügyi szolgálattal (Military Medical Services, MMS).
A Camera emlékeztet arra, hogy Izrael hosszú ideje azt állítja: a Hamász rendszeresen használja a gázai egészségügyi intézményeket fegyverek tárolására, harcosok elrejtésére és katonai tevékenység folytatására. Ennek részeként a hadsereg kétszer is rajtaütött a kórházon: először 2023 decemberében, majd 2024 decemberében.
A 2023-as akció során őrizetbe vették a kórház akkori igazgatóját, Ahmad al-Kahloutot. Az izraeli hatóságok által közzétett kihallgatási felvételen Al-Kahlout azt mondta, hogy a Hamász tagja, és a szervezetben magas rangot visel. A felvételen arról is beszélt, hogy a Hamász katonai célokra használta a kórházat, és több alkalmazott – orvosok, ápolók, mentősök és adminisztratív dolgozók – is kapcsolatban állt a terrorszervezettel; állítása szerint mintegy tizenhat kórházi dolgozó volt Hamász-tag.
Ebben az időszakban Abu Safiya a gyermekosztály vezetője volt. A 2023. decemberi rajtaütésen az izraeli hadsereg olyan fegyverekről és lőszerekről mutatott be felvételeket, amelyeket állításuk szerint az intenzív újszülött-osztály inkubátoraiban találtak.
A Camera szerint Abu Safiyát egy évvel később, a 2024. decemberi izraeli művelet során tartóztatták le. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy több olyan személlyel együtt vették őt őrizetbe, akiket Hamász-harcosnak vagy a 2023. október 7-i támadás résztvevőjének tartanak.
Safiyát nem csupán orvosként emlegették: a Hamászhoz kötődő katonai egészségügyi szolgálat és több helyi médium is „ezredesként” hivatkozott rá, korábban Al-Kahloutnak is ugyanez volt a rendfokozata. Egy 2016-os fényképen Abu Safiya és Al-Kahlout katonai egyenruhában láthatók egy rendezvényen.
A Camera cikke idézi Baxtiyar Baram kurd származású dán orvost, aki 2024-ben önkéntesként dolgozott a kórházban. Ő arról beszélt izraeli és kurd médiumoknak, hogy a saját tapasztalatai szerint a Hamász vezetői időnként kórházakat használtak búvóhelyként. Elmondása szerint őt is megkínozták egy kórházi helyiségben, mert izraeli kémnek gondolták (az orvos felháborodott ezen és megpróbálta eltávolítani a fegyvereseket, ami pozitívum).
Abu Safiya közösségi médiás tevékenysége is érdekes képet mutat: 2023 októberében több olyan posztot osztott meg, amelyek pozitív vagy támogató hangnemben utaltak a Hamász október 7-i támadására. Egy bejegyzésben a palesztinok „visszatérésének” szimbólumaként ismert, kulcsokat ábrázoló képet osztott meg. Egy másik posztban siklóernyősöket ábrázoló képet tett közzé, amit a Camera cikkírója szintén az október 7-i támadással hoz összefüggésbe. Safiya a korábbi, 2021-es és 2022-es bejegyzéseiben is palesztin fegyvereseket méltatott vagy Izrael-ellenes vallási-politikai üzeneteket osztott meg.
Az elemzés végkövetkeztetése szerint egyértelműnek tűnik a kórházigazgató ideológiai rokonszenve a Hamásszal. Ugyanakkor a konkrét okok, amelyek miatt Izrael fogva tartja, valószínűleg titkosított, nem nyilvános hírszerzési információkon alapulnak.
Az izraeli közigazgatási fogva tartási szisztéma értelmében bizonyos személyeket vádemelés nélkül is őrizetben lehet tartani meghatározott időszakokra, amelyeket újra és újra meghosszabbíthatnak. Izrael szerint erre akkor van szükség, amikor a bizonyítékok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a hírszerzési forrásokat vagy a folyamatban lévő terrorellenes műveleteket. A rendszer kritikusai szerint ez sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogállamiság alapelveit.
Egy korábbi példa: Muhammad Abu Szaha, aki a civil életében fogyatékkal élő gyermekekkel foglalkozott bohócként, Izrael szerint egy palesztin fegyveres szervezet aktív tagja volt. Később a titkos hírszerzési információk igazolták az izraeli hatóságok gyanúját.
A nemzetközi sajtó Abu Safiyával kapcsolatban is torz képet közvetít, amikor kizárólag orvosként és emberi jogi áldozatként ír róla, miközben nem foglalkozik kellő mélységben a Hamászhoz fűződő feltételezett kapcsolatával.

