A neandervölgyi és a korai modern ember békésen megfért

egymás mellett  Izrael mai területének északi részén.

 

A Karmel-hegyi mészkőbarlangokban, amelyek idén kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, mindkét korai emberfajhoz társítható kőbaltákat és nyílhegyeket találtak a régészek – olvasható a Medical Daily hírportálon

A kutatók egyetlen olyan csontleletet sem találtak, amelyeken halálos sebesülés nyomai lettek volna, ez arról tanúskodik, hogy a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens békésen élt egymás mellett a Földközi-tenger partján húzódó hegylánc barlangjaiban. Mi több, a tudósok szerint a neandervölgyi ember sokkal “kifinomultabb” volt, mint eddig feltételezték. Daniel Kaufman, a helyszínen dolgozó egyik régész felhívta a figyelmet arra, hogy szertartás keretében helyezték végső nyugalomra halottaikat, és fejlett eszközkészítési technikával rendelkeztek.

Az izraeli régész meggyőződése szerint sokkal valószínűbb, hogy békés úton, mintsem erőszakkal történt a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens genetikai “keveredése”.

Genetikai vizsgálatok kimutatták ugyanis, hogy a Homo sapiens génállományának 1-4 százalékát a neandervölgyi embertől örökölte, amely sok százezer éven át uralta Eurázsiát, mígnem 28 ezer évvel ezelőtt rejtélyes módon eltűnt a Föld színéről. Régóta folynak viták arról, hogy a genetikai “keveredés” erőszak eredménye volt-e a folyamatosan hadakozó két népesség csoportjai között.

“Amennyiben volt keveredés, az a Karmel-hegyen történt” – vélekedett Daniel Kaufman.