Magánéletünkre is kíváncsi a köztársasági elnök
Nincs igaza Sólyom Lászlónak, amikor a 2011-es népszámlásba beemelné a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdéseket is – állították a lapunk által megkérdezett szakemberek. Az államfő ugyanis visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a népszámlálási törvényt, mivel hiányolta belőle a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra, illetve a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatot. Éppen ezekkel a szenzitívnek nevezett adatokkal lehet visszaélni.
Orbánék már megpróbálták felhasználni a népszámlálási adatokat
2009. november 11. / Népszava Online
Nincs igaza Sólyom Lászlónak, amikor a 2011-es népszámlásba beemelné a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdéseket is – állították a lapunk által megkérdezett szakemberek. Az államfő ugyanis visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a népszámlálási törvényt, mivel hiányolta belőle a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra, illetve a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatot. Éppen ezekkel a szenzitívnek nevezett adatokkal lehet visszaélni.
Még az őszi ülésszakon dönthet a Ház a 2011. évi népszámlálásról – közölte lapunkkal Fogarasiné Deák Valéria. A szocialista képviselő elmondta: végleges döntés még nem született a frakcióban, de a sarokköveket sikerült lefektetni. Ezek szerint a nemzeti-kisebbségi hovatartozásra és az egészségre, azon belül is a fogyatékosságra vonatkozó kérdésekről alkotott korábbi álláspontjukat hajlandók Sólyom László ajánlása alapján felülvizsgálni, ám a vallási hovatartozás vizsgálatában hajthatatlannak látszik a kormánypárti képviselőcsoport. Fogarasiné azzal érvelt, hogy a hitvallás fakultatív, mindenki maga dönti el, válaszol-e az idevágó kérdésre, így az ebből nyert adatok bizonytalanok. Az egyházak sem egységesek: bár a nagy keresztény felekezetek támogatják, hogy a népszámlálás alkalmával a vallásra is rákérdezzenek, számos kisegyház – köztük történelminek nevezett egyházak – ellene vannak, folytatta a szocialista politikus, majd emlékeztetett: az is a felmérés ellen szól, hogy a Fidesz egyszer már megpróbált visszaélni ezekkel az adatokkal. Korábbi állításával szemben – miszerint nem használják fel a népszámlását más célra – ennek alapján osztotta volna szét az egyházak között az egy százalékok után járó költségvetési támogatást. Fogarasiné szerint a népszámlálás helyett tudományos módszerekkel kell vizsgálni ezt a kérdést. Ezek léteznek, és sokkal pontosabbak – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy egy pontos, a vallásgyakorlók számarányát hitelesen bemutató felmérés alapján elképzelhetőnek tartja-e az egyházi támogatás szétosztását, a képviselő határozott nemmel válaszolt.
Mint ismert, számos szakmai szervezet és szakember ellenérzését váltották ki azok a kritériumok, amelyeket Sólyom László a parlamentnek megfontolásra visszaküldött, 2011-es népszámlálási törvény kapcsán hiányolt. Az államfő ugyanis nem értett azzal egyet, hogy a kérdések közt – a 2001-es cenzustól eltérően – nem szerepeltek a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozóak, továbbá azt is kifogásolta, hogy az Országgyűlésben elfogadott törvényben csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség. Meglátásai mellett a köztársasági elnök azzal érvelt: az adatokat egyrészt össze lehetne vetni a 2001-es eredményekkel, fontos országos statisztikai adatokhoz jutva ezzel, másrészt ezek alapján nyomon lehetne követni a társadalmi változásokat. Az október 5-én megszavazott törvényt az ellenzék sem utasította el: összesen 192 igen, 1 nem, valamint 155 ellenzéki tartózkodás mellett szavazták meg.
A visszaküldött törvényjavaslatról Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) elmondta: az állampolgároknak joguk van minél kevesebb személyes információt közölniük az állammal. A vallást pedig olyan személyes ügynek tartja a politikus, amelyet az állampolgár joggal kíván megtartani a „saját szféráján belülinek”. A Fidesz és a KDNP elfogadhatónak tartja az államfő észrevételeit. A független szakemberek ugyanakkor aggályosnak tartják a felvetéseket, hiszen visszaélhet vele a politika. A Joggal a Jogállamiságért Egyesület éppen az Orbán-kormány „trükközésére” hívta fel a figyelmet, mondván: egyszer már visszaéltek a népszámlálási adatokkal.
Egy másik probléma a torz adatfelvétel. A 2001-es népszámláláson a magát felekezethez tartozónak mondó, mintegy 7,6 millió emberből 5,5 millióan katolikusnak vallották magukat, míg adójuk egy százalékát rendre csak 300-400 ezren ajánlják fel a katolikus egyháznak. Zsidó vallásúnak mintegy 13 ezren mondták magukat, ami lényegesen elmaradt a kárpótlásért folyamodók számától. A hazai zsidóság vezetői emlékeztettek arra is, hogy az 1941-es népszámlálás izraelita felekezetre vonatkozó adatait a vészkorszakban a zsidóság ellen használták fel.
A vallási hovatartozásra vonatkozó adatokhoz hasonlóan megbízhatatlan eredmények születtek a nemzetiségi hovatartozás kérdéséből is 2001-ben. Akkor 190 ezren voltak azok, akik vállalták cigány származásukat, és mintegy 48 ezren azok, akik cigány anyanyelvűnek vallották magukat. Ugyanakkor a cigányok hazai létszámát minden valamirevaló hazai becslés és felmérés legalább 500–700 ezer közé teszi.
