Hazug áruló? – A túlélésért küzd a palesztin elnök

2005 elején történt hivatalba lépése óta először néz szembe a lemondását szorgalmazó követelésekkel és minden irányból érkező durva támadásokkal Mahmúd Abbász palesztin elnök. Hazugnak és bűnösnek tartják Rámalláhban, Ciszjordánia fővárosában, míg a Gázai övezetben élők szemében áruló lett a 74 éves politikus. A legendás Jasszer Arafat utóda ráadásul éppen a napokban szembesült egy déjá vu élménnyel: ha kenyértörésre kerül a sor Izraellel, akkor rendre a palesztinok húzzák a rövidebbet.
 

Lemondatják Abbászt?

 

A bajok akkor kezdődtek, amikor Abbász szeptember 22-én találkozott New Yorkban az izraeli kormányfővel. Előzőleg mantraszerűen ismételgette, hogy mindaddig nem hajlandó szóba állni Benjamin Netanjahuval, amíg annak kormánya nem rendeli el a ciszjordániai zsidó telepek bővítésének leállítását. Amikor azonban Barack Obama amerikai elnök kvázi magához kérette Abbászt, annak állhatatossága egyszeriben elillant – és megszólaltak az első bírálók.

Október 2. óta szabadesésben zuhan a palesztin elnök népszerűsége saját hívei körében. Minden hangzatos cáfolat ellenére a rámalláhi vezetőség ugyanis beleegyezett, hogy 2010 márciusáig halasszák el a szavazást az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az úgynevezett Goldstone-jelentésről. E dokumentum a háromhetes gázai offenzíva alatt elkövetett háborús bűntettekkel vádolja Izraelt.

Izrael élesen támadja a Goldstone-jelentést. A kormányt (de az izraeli lakosság többségét is) különösen az a passzus háborítja fel, amely szerint az izraeli hadsereg szándékosan vett célba palesztin polgári személyeket. Az ENSZ követelése, hogy Jeruzsálem nevezzen ki független vizsgálóbizottságot, merev elutasításba ütközik. Amennyiben a Goldstone-jelentést elfogadnák, az “halálos csapást mérne a békefolyamatra” – fenyegetőzött Netanjahu. Izrael ezentúl nem vállalna semmiféle kockázatot, ha nem bízhatna az önvédelemhez fűződő jogában – tette hozzá a kormányfő.

A Genfben dolgozó palesztin diplomaták meghátrálása mögött csakis egy valaki állhat – ez sziklaszilárd meggyőződésük a palesztinoknak. Ez a valaki pedig nem más, mint Mahmúd Abbász. Hani Maszri, az elnök Fatah szervezetéhez közel álló szakértő szerint az elnökön kívül senki más nem hozhat ilyen horderejű döntést, így a történtekért Abbász a felelős. “Senki nem fogja neki megbocsátani ezt a lépést, mivel a Goldstone-jelentés alapján első ízben lehetett volna elmarasztalni Izraelt háborús bűntettek miatt” – így Maszri.

Húzásával Abbász sokakat megdöbbentett: arab és muzulmán államokat éppúgy, mint emberjogi és segélyszervezeteket, amelyek aprólékos gonddal kutattak bizonyítékok után a Gázai övezetben. A radikális iszlamista Hamász, Abbász legfőbb belpolitikai riválisa, már egyenesen hazaárulást emleget, és azt követeli, hogy fosszák meg palesztin “nemzetiségétől” az elnököt.

Amint az ilyen esetekben szokásos, Gáza és Rámalláh között nyomban szárnyra keltek a pletykák meg az összeesküvés-elméletek különböző keverékei. Az egyik verzió szerint Izrael terhelő jellegű hangfelvételek nyilvánosságra hozatalával fenyegetőzött; a szalagokon a Fatah-kormány vezető képviselői gyakorlatilag a gázai hadjárat meghosszabbításáért esedeztek, miáltal térdre kényszerült volna esküdt ellenségük, a Hamász. Mások összefüggést látnak az amerikai főkonzul Abbásznál tett látogatása és a másnap Genfben született döntés (a Goldstone-jelentésről való szavazás elhalasztása) között. A főkonzul állítólag azzal fenyegetőzött, hogy Washington “leveszi a kezét a békefolyamatról, amennyiben a jelentést elfogadja az Emberi Jogi Tanács” – kolportálják Rámalláhban.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Ian Kelly hétfőn kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, vajon gyakorolt-e nyomást Washington a palesztinokra. “Nem tudom, hogy ugyanazt értjük-e a nyomás kifejezésen” – felelte Kelly, aki szerint az Egyesült Államok legfőbb gondja az, hogy a Goldstone-jelentés eltereli a figyelmet a voltaképpeni célról. A januári “tragikus események” legfőbb oka ugyanis a palesztinok és izraeliek közötti tartós béke hiánya. A feleknek tehát ennek elérésre kell összpontosítaniuk.

Abbászra most már akkora nyomás nehezedik, hogy lemondta damaszkuszi látogatását, amely kedden kezdődött volna. A károk enyhítését célzó kísérletek sokirányúak. Hétfőn Abbász áldását adta arra, hogy október 25-én aláírják Kairóban a Fatah és a Hamász közötti megbékélési egyezményt. Ha ez csakugyan megtörténik, akkor a palesztinok jövő év márciusa és júniusa között parlamenti és elnökválasztáson vehetnek részt. “Az utóbbi napok fejleményei bizonyosan csökkentik Abbász esélyeit az elnökválasztáson” – vélekedett Maszri.