Misna magyarul – Beicá 2.

„Azt mondta Rábán Gámliel: apám idejében, ünnepen soha nem sütöttek vastag cipót, csak vékonyat. Azt válaszolták neki: mit tegyünk apáddal? Az ő házában szigorúak voltak magukhoz, de engedékenyek egész Izraellel.”

 

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A P’száhim (Pészahok) traktátus befejezése után most a Béicá traktátus fordítását közöljük. A Béicá (jelentése: tojás)  a bibliai ünnepek (jom-tov) szabályairól szól, amennyiben azok eltérnek a szombat törvényeitől, például a szállítás, vagy az ételek dolgában. Az első rész itt olvasható.

 

BÉICÁ 2

 2/1

Ünnep (előestéjén), amely péntekre esik, nem főznek szombatra, hanem első szándék szerint az ünnepre[1], de ha abból marad, meghagyják szombatra, és ehetik szombaton. Elkészítik az ételt ünnep előestéjén,[2] és az ételből szombatra is hagynak. Bét Sámáj szerint ehhez mindenképpen két tál étel szükséges.[3] Bét Hilel szerint egy tál étel is elegendő. A halétel esetében megegyeznek, melyre tojást ütöttek, amely ezáltal két tál ételnek felel meg. Ha megették, vagy elveszett, (azt az edényt) ne tegye félre szombatra, de ha marad, félre teszik szombatra.

 

2/2

Ha az ünnep, szombat után következő napra esik, Bét Sámáj szerint mindenhez[4] szükséges a mikvében való megmerülés szombat előtt. Bét Hilel: Edények szombat előtt, az emberek szombaton.[5]

 

2/3

(A két iskola) abban megegyezik, hogy a kőedénybe helyezett (tisztátalanná vált) ivóvizet, (a mikve vizéhez érintik) hogy megtisztuljon, de nem merítik meg.[6] Ugyancsak megmeríthetünk valamit (edényt) fokozatról fokozatra, vagy akár csoportról csoportra.[7]

 

2/4

Bét Sámáj azt mondja: hozhatnak slámim[8] áldozatot, de nem teszik rá a kezüket, de egyéni égő áldozatot (olot) nem hozhatnak. Bét Hilel szerint hozhatnak slamim és olot áldozatot egyaránt, és rá teszik a kezüket.

 

2/5

Bét Sámáj azt mondja: ne készítsen meleg vizet a lábainak, csak akkor, ha ivásra is alkalmas a víz. Bét Hilel megengedi. Az ember tüzet rakhat, és mellette melegedhet.

 

2/6

Rábán Gámliel úgy dönt három dologban, mint Bét Sámáj: nem teszik el a meleg vizet ünnepről szombatra. Nem állítanak gyertyatartót ünnepen, nem sütnek vastagabb cipót, csak vékonyabbat.[9] Azt mondta Rábán Gámliel: apám idejében, ünnepen soha nem sütöttek vastag cipót, csak vékonyat. Azt válaszolták neki: mit tegyünk apáddal? Az ő házában szigorúak voltak magukhoz, de engedékenyek egész Izraellel, hogy durva és vastag kenyeret süthessenek.

 

2/7

Ő azonban engedékeny volt három dologban (az ünneppel kapcsolatban): megengedte, hogy seperjenek az ágyak között, füstölőt tehettek az izzó parázsra, pészah éjjel süthettek kecskehúst. A Bölcsek ezt mind megtiltották.

 

2/8

Elázár ben Ázárjá megengedett három dolgot, de a Bölcsek megtiltották: a tehene kimehetett (szombat napján) szalaggal a szarvai között, lekefélhette az állat szőrét ünnep napján, és megőrölhette a paprikát a saját őrlő kövei (daráló)  között. Rabbi Jehuda azt mondja: nem kefélheti az állat szőrét ünnepnapon, mert az megsebezheti, de vakaróval ápolhatja. A Bölcsek azt mondják, hogy se kefével se vakaróval.

 

2/9

A paprika őrlő kövei (paprika daráló) három eszköz miatt tisztátalanná válhatnak, a tartály edénye miatt, a fém edénye miatt és a szita (szűrő) miatt.

 

2/10

A gyerek játékkocsija tisztátalan a gyerek ürüléke miatt,[10] szombaton hordozható, de ne húzzák a földön,[11] hanem ruhákon. Rabbi Jehuda azt mondja: semmi se húzható szombaton, a gyerekkocsin kívül, mert az lesimítja a földet és nem hagy barázdát.

[1] Első szándék szerint: a héb t’hilá kifejezés, azt jelenti, hogy először. A Bölcsek nem akarták, hogy ünnep előestéjén (mely egybeesik a szombat előestéjével), máskorra is főzzön, pl. a következő hétköznapokra. Ilyen esetben a főzési szándék kifejezetten az ünnepre irányul.

[2] Erre a két alkalomra való tálra a vegyes eruv szabálya érvényes

[3] Két tál: egyik az ünnepre, és a másik szombatra.

[4] Mindenhez: az ember és az edények.

[5] Emberek szombaton: a merülést szombaton legfeljebb a meleg időjárás indokolja.

[6] Nem merítik meg: a kőedényt, amely maga is tisztít, nem merítik bele a mikvébe, csak a víz felszínei érintkeznek egy pillanatra. Ez a fajta tisztítási módszer csak ivóvízre érvényes.

[7] Merítéssel a tisztaság mértéke növelhető. Csoport: a pészahi áldozók csoportja.

[8] Slamim – sálméi hágigá vagy sálméi szimhá – békeáldozat, örömáldozat. Járulékos áldozatok az ünnepen.

[9] Rábán Gámliel tiltásai a többlet munkavégzés miatt vannak.

[10] A gyerek rajta ül, pelenka nélkül.

[11] Ne a földön: hogy ne hagyjon barázdákat.