Bérfizetés szökőévben – Misna magyarul, Bává Meciá 8.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Történt egyszer Cipori városában, hogy valaki fürdőházat bérelt a társától, tizenkét arany dinárért, egy dinárt egy hónapra. Mikor az év szökőévre váltott, az ügyet Rábán Simon Gámlielhez és Rabbi Joszihoz vitték, akik azt mondták, osztozzanak egy hónapon.

Raban Gamliel

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

Bává Meciá 8

 

Bává Meciá 8/1

Kölcsönkéri a tehenet, gazdája szolgáltatásával együtt, vagy bérbe veszi a tehenet, gazdájával együtt vagy kölcsönkéri a gazda szolgálatait, illetve először felbérli a tulajdonost, majd a tehenét, de a tehén elpusztul. A bérlő nem felelős, mert ezt írták (Kiv 22, 14): “ha gazdája vele van, ne fizessen”. De ha először a tehenet vette kölcsön, és azután a tulajdonos (gazda) szolgálatát vette bérbe, majd a tehén elpusztult, a bérlő felelős, hiszen írva van: “elhull, gazdája pedig nincs vele, fizetnie kell” (Kiv 22, 13).

 

Bává Meciá 8/2

Kölcsönkérte a tehenet, kölcsönvette félnapra, majd kibérelte fél napra, vagy kölcsönvette egy napra, majd kibérelte a következő napra. Kölcsönvett egy tehenet, majd bérelt egy másikat. A tehén elpusztult, ha a kölcsönbe vett tehén pusztult el, azt mondja: a kölcsönbe vett állat elpusztult, vagy azt mondja: elpusztult azon a napon, mikor kölcsönkértem, vagy: elpusztult, mialatt kölcsönben volt nálam. Ha a kölcsönző azt feleli: nem tudom, az illető felelős. Ha a bérlő azt állítja: (kettő közül) a bérelt tehén halt meg, vagy azon a napon halt meg, mikor kibéreltem, a gazda azt válaszolja: nem tudom, a bérlő nem felelős. Ha az egyik azt mondja: kölcsönben volt, a másik: bérelve volt. Akkor a bérlő megesküszik, hogy a bérelt tehén pusztult el. Ha erre az egyik úgy felel, nem tudom, és a másik is ugyanígy felel, megosztoznak a kár költségén.

 

Bává Meciá 8/3

Valaki kölcsön vesz egy tehenet, a tulajdonos a fiával küldi a tehenet, vagy a rabszolgájával vagy a segédjével és a tehén (útközben) elpusztul, az, aki kölcsön vette, nem felelős. Ha a kölcsönbe vevő azt mondja: küldd el (a tehenet) a fiam, a rabszolgám, az emberem által, vagy a fiad, a rabszolgád, az embered által, vagy ha a kölcsönző azt mondja: küldöm neked a fiammal, a rabszolgámmal, az emberem által, vagy a fiad, a rabszolgád, az embered által, s a kölcsönző ezt válaszolja: küldd, és elküldte, de a tehén elpusztult (útközben), a kölcsönző felelős. Ugyanez a helyzet a tehén visszaszolgáltatása esetén.

 

Bává Meciá 8/4

Tehenét szamárra cserél, és a (tehén) ellett. Hasonlóan, eladta a rabszolgalányt, aki gyereket szült. Az egyik (eladó) azt mondta: már akkor szült, mielőtt eladtam, a másik, (a vevő) akkor szült, miután megvettem, a két fél megosztja (a született) értékét. Ha valakinek van két rabszolgája, az egyik nagy a másik kicsi, vagy van két darab földje, az egyik nagy a másik kicsi, (közülük eladta az egyiket). A (vásárló) azt mondja: én a nagyobbikat vettem, a másik azt mondja, nem emlékszem. A vásárló jogosan kérheti a nagyobbikat. Ha az eladó azt mondja: a kisebbiket adtam el, a vásárló pedig: én nem emlékszem, ő csak a kisebbiket veheti el. Ha az egyik azt mondja: a nagyobbik volt, a másik azt mondja a kisebbik volt, az eladónak esküt kell tenni, hogy amit eladott, az a kisebbik volt, ha az egyik azt mondja: nem emlékszem, és a másik is ugyanezt mondja, megosztoznak a dolog értékén.

 

Bává Meciá 8/5

Ha valaki elad olajfát tüzelőnek, és a fa negyed log olajat per szeá-nál kevesebbet ad, (az olaj) az új tulajdonost illeti. Ha a fa negyed log per szeá olajat tartalmaz, vagy ennél többet, az egyik azt mondja: az én fám termelte ki az olajat, a másik azt mondja: az én földem termelte ki, akkor osztozzanak meg a termésen. Ha az árvíz a szomszéd földjére sodorta az olivát, ahol a szomszéd ebből “szüretelt”, az egyik azt mondja: az én fáimon termett a gyümölcs, a másik azt mondja: az én földemen, osztozzanak meg a termésen.

 

Bává Meciá 8/6

Aki társának bérbe ad egy házat esős évszakban, szukot és pészah között nem küldheti el őt. Nyáron (felmondás előtt) harminc nap figyelmeztetési időt kell adjon. Nagyvárosban, akár az esős időben, akár nyáron, tizenkét hónap felmondási időt kell adni. Ha valaki boltot bérbe ad, akár nagyvárosban, akár kisebb városokban, (a kiköltözés előtt) tizenkét hónap figyelmeztetést ad. Rábán Simon ben Gámliel szerint, ha a bolt péket vagy ruhafestőt foglalkoztat, három évre szóló figyelmeztetést kell adni.

 

Bává Meciá 8/7

Aki házat ad bérbe barátjának, köteles ellátni ajtóval, zárral és lakattal, ami a szakember dolga. Olyan munka, mely nem igényel szaktudást, a bérlő dolga. A szemét, (amely az udvarban) felgyűlik, a háztulajdonos dolga, a bérlő a kályha és a sütő tisztaságáról gondoskodik.

 

Bává Meciá 8/8

Ha valaki egy évre bérel házat, majd szökőév következik, a bérlő számlájához egy hónap adódik. Ha havi bérlés történik, a plusz hónap a tulajdonos terhéhez járul. Történt egyszer Cipori városában, hogy valaki fürdőházat bérelt a társától, tizenkét arany dinárért, egy dinárt egy hónapra. Mikor az év szökőévre váltott, az ügyet Rábán Simon Gámlielhez és Rabbi Joszihoz vitték, akik azt mondták, osztozzanak egy hónapon.

 

Bává Meciá 8/9

Valaki kiadott egy házat a társának, a ház összedőlt, a tulajdonos új házat épít a bérlőnek. Ha a ház kicsi volt, ne építse nagyobbra, ha nagy volt, ne építse kisebbre, ha egy ház volt, ne építsen helyette kettőt, ha két ház volt együtt, ne építsen egyet, ne adjon a házhoz több ablakot, vagy kevesebbet, ehhez közös megegyezés szükséges.

 

Címkék:Bává Meciá, Misna

[popup][/popup]