“A jövevényt ne zaklasd” – Misna magyarul, Bává Meciá 4.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Ha valaki betértek gyermeke, nem mondhatják neki: „emlékezz őseid tetteire”. Mert írva van (Kiv 22,21) : „jövevényt ne zaklasd és ne szorongasd”.

Kivonulás Egyiptomból, ,Dura Europos zsinagóga (forrás: Wikimedia)

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

BÁVÁ MECIÁ traktátus a Nezikin (Károk) c. rend második fejezete. A traktátus címe magyarul: “középső kapu”. Mindhárom “kapu” (bává), az első, a középső és az utolsó, eredetileg a teljes Nezikin rend alapját képezték. A “középső kapu” polgári joggal, ezen belül tulajdonjoggal foglalkozik.

 

Bává Meciá 4

 

Bává Mecia 4/1

Az arany ezüstöt vásárol, de az ezüst nem vásárol aranyat. A réz ezüstöt vásárol, de az ezüst nem vásárol rezet. Hibás (régi) pénz(érmével) jó pénzérmét lehet vásárolni, de jó pénzérmével nem lehet használt, régi pénzérmét venni. A nem vert érme[1] (igazi), vert pénzt vásárol, de a vert pénzérme nem vásárol nem vert érmét. Ingóságokkal vásárolnak vert pénzt, de igazi vert pénz nem váltható ingóságokra. Általános szabály: ingósággal lehet vásárolni ingóságot.

 

Bává Meciá 4/2

Hogyan? Elhúzta a gyümölcsöt, de pénzt nem adott, [2] nem gondolhatja meg magát. Ha a vásárló fizetett, de még nem húzta magához az árut (az eladótól), még meggondolhatja magát. A Bölcsek azt mondták (arról, aki meggondolta magát): Az, aki megbüntette az Özönvíz nemzedékét és a Megosztás (héb. plágá) nemzedékét, majd megbünteti azt, aki nem tartja be a szavát. Rabbi Simon azt mondta, akinek pénz van a kezében, előnyt élvez.

 

Bává Meciá 4/3

Csalásnak tekinthető, ha felárnak négy ezüstöt kérnek, a huszonnégy ezüst = szela egyenlőség mellett, amely megfelel egyhatodnak, (vagy hasonló értékű alulfizetésnek). Meddig gondolhatja meg magát a becsapott vásárló az ügylet lemondásával? Addig, ameddig a vásárolt tárgyat megmutatja egy kereskedőnek vagy egy rokonának. Rabbi Tarfon így rendelkezett Lod városában: csalásnak nyolc ezüst (felár) felel meg, amely a szela egyharmada. Lod kereskedői örültek a rendelkezésnek. Aztán (Rabbi Tarfon) azt mondta nekik: az árut a vétel napján vissza lehet vinni. Lod (kereskedői) azt mondták neki, hagyjál minket Rabbi Tarfon, térjünk vissza a régi szabályhoz.

 

Bává Meciá 4/4

Mind a vevő, mind pedig az eladó betartják a felár szabályát.[3] A közönséges emberre vagy a kereskedőre egyformán érvényes a felár szabálya. Rabbi Juda azt mondta: a felár (csalás) előírásai nem vonatkoznak a kereskedőre. Előnyt élvez az, akire ezek az előírások vonatkoznak, vagyis mondhatja a következőt: add vissza a pénzemet, vagy add vissza azt az összeget, amennyivel becsaptál.

 

Bává Meciá 4/5

Mennyi hiányozhat a szelá-ból, hogy a hiány ne számítson csalásnak? Rabbi Meir azt mondja: négy iszár (per szelá), ahol egy iszár megfelel egy dinárnak. Rabbi Jehuda szerint: négy pundion, ahol egy pundion megfelel egy dinárnak. Rabbi Simon szerint: nyolc pundion, ahol két pundion megfelel egy dínárnak.

 

Bává Meciá 4/6

A becsapott fél részéről mikor lehet felbontani az alkut? Nagyvárosokban, amikor a pénzváltóhoz viszi megmutatni a pénzérméket. Falvakban, szombat beköszöntése előtt. Ha a (pénzváltó) felismeri a vevőnek adott pénzt, tizenkét hónapon belül megkaphatja a neki járó pénzt, ha nem, csak bosszúság marad azután.  (A neki járó pénz) felhasználható „második tized” megfizetésére, mert ha ezt az adós nem fogadja el, az már durvaságnak számít.

 

Bává Meciá 4/7

A felár (csalás) mértéke négy ezüst (pénz). A minimális összeg, melyre panasz emelhető két ezüst. Az engedély (költsége) legalább prutá értékű.[4]

Ötféle prutáérték  létezik: az előbb említett engedély, a nő eljegyzésére szolgáló (adomány- pl. gyűrű), mely legalább prutá értéket képvisel, ha valaki nem szándékosan a hekdes-ből[5] prutá értéket elvesz, vétekáldozatot hoz. Talált tárgy esetén, jelenteni kell, ha az legalább prutát ér. Ha valaki barátjától prutá értékű tárgyat lop és tagadja, akkor vissza kell adni neki, még akkor is ha a Médek országában lakik.

 

Bává Meciá 4/8

Ötféle esetben szerepel az egy ötöd, amelyet a kötelező fizetséghez hozzá kell adni:

(1) ha eszik a trumából[6], vagy a tizedből elvett trumához nyúl, vagy ahhoz a trumához, mely nem pontosan megtizedelt termékből való, vagy vett a tésztaáldozatból, vagy az első gyümölcs áldozatából

(2) a fa negyedik évének gyümölcsét megváltja, vagy a második tizedet, ehhez egy ötödet fizet

(3) ha megváltja azt, amit a szentélynek felajánlottak, ahhoz ötödet fizet

(4) aki prutá értékben haszonra lel valamiből, amit a szentélynek ajánlottak, ehhez egy ötödet ad

(5) prutá értékben lop valamit a társától, amikor visszafizeti, ötödet hozzáad

 

Bává Meciá 4/9

Ezek azok a dolgok, ahol a felárban mutatkozó csalás nem létezik: rabszolga kereskedelem, adóság rendezése, földvásárlás, szentéllyel kapcsolatos ügyek. Ezekben a dolgokban a kétszeres, négyszeres vagy ötszörös fizetség sem létezik. Az ingyen őr nem kötelezhető esküre, a fizetett őr pedig nem fizet. Rabbi Simon azt mondja: Kodasim[7], amelyért valaki felelősséget vállalt, a csalás előfordulhat, ahol nem vállalnak felelősséget, nem fordul elő csalás. Rabbi Jehuda szerint Tóra tekercs, ékszer, háziállat esetében nem mutatkozik a felárban mutatkozó csalás. A Bölcsek azt mondták neki: ezt az előbbi dolgokra (pl. kodasim) mondták.

 

Bává Meciá 4/10

Miként adás-vételben létezik csalás – itt: bántalom, ugyanúgy létezik a szavakban. Az ember nem kérdezheti azt valamiről, amit nem szándékozik megvásárolni: “mennyibe kerül ez a dolog?” Ha valaki megvallotta bűnét, a társa nem kérdezheti tőle: “emlékszel a korábbi bűneidre?” Ha valaki betértek gyermeke, nem mondhatják neki: „emlékezz őseid tetteire”. Mert írva van (Kiv 22,21) : „jövevényt ne zaklasd és ne szorongasd”.

 

Bává Meciá 4/11

Gyümölcsöt ne keverd más gyümölccsel, de nem kell mondani, hogy friss gyümölcsöt ne keverd a régen leszedett gyümölccsel. Valójában erős (sűrű) bor keverhető hígított borral, mert ez az ízét javítja. A seprő nem keverhető tiszta borral. Az árus adhat seprőt (bor üledékét), az ahhoz tartozó borral. A vízzel kevert bor[8] a vevőnek csak akkor kínálható, ha erről tájékoztatva lett, de kereskedőnek egyáltalán nem kínálható, mert ő ezzel csalást követ el. Ahol szokás vízzel hígítani a bort, ott már úgy is árulhatják.

 

Bává Meciá 4/12

A kereskedő vásárolhat gabonát öt különböző helyről, és egy magtárban egyesíti, és vásárolhat öt borprésből és azt egy hordóban egyesíti, feltéve, ha nem a csalás kedvéért keveri őket. Rabbi Jehuda azt mondja: a boltos ne osztogasson sült kukoricát és diót a gyerekeknek, nehogy ezzel mások elől elcsalja őket. A Bölcsek megengedik. És ne engedje le az árakat. A Bölcsek erről azt mondják: pedig jó emlékét tartják meg. Aba Saul szerint ne szitálja a borsót, azért, hogy ezáltal szebbnek tűnjön az áru. A Bölcsek megengedik.  Megegyeznek abban, hogy az árut ne szépítse a bolt bejáratánál. Egyáltalán ne szépítse azt, amit árul, legyen az embernek vagy állatnak való, vagy egyéb árucikkekét.

[1] Nem vert (igazi) pénz: mint a telefon tantusz

[2]  Elhúzta, vagy megemelte: két jelképes mozdulat, mely vásárlás szándékát jelenti

[3] Betartják: vagyis a csalás megengedett határát nem lépik túl

[4]

Prutá: a legkisebb pénznem

[5] Hekdes: a szentély tulajdonát képező dolgok

[6] Trumá — jelentése adomány, pl. Papi adomány

[7] kodasim : szentségek, pl. adományok

[8] Az ókori bor rendkívül sűrű volt, de sűrűn árulták

Címkék:Bává Meciá, Misna

[popup][/popup]