Öncenzúrázott Brit történelemoktatás – korhatáros históriák

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. május 04. Több brit általános és középiskolában kihagyják a történelem-tananyagból a “kényes” témákat, mert azok sérthetik egyes diákok vagy csoportok érzékenységét.

Nagy-Britanniában egyre több iskolában nem esik szó a történelemórákon a második világháborús zsidóüldözésről – sőt egy észak-angliai városban az érettségi tételek közül is kihagyták -, mert az antiszemita kijelentésekre, a holokauszt tagadására sarkallhatja a muszlim tanulókat. Másutt a keresztes hadjáratok maradtak ki a 11-14 éves korosztály tananyagából, mivel a téma értelmezése ellentmondhat annak, ahogyan azt a helyi mecsetekben tanítják – áll egyebek között egy, a londoni oktatási minisztérium megbízásából készített jelentésben, amely szerint kínos pillanatokat okozhat a rabszolga-kereskedelem tárgyalása is. Az afrikai, karibi származású diákok ugyanis akkor érezhetik rosszul magukat, ha a témát leegyszerűsítő tanár őseikről pusztán mint áldozatokról beszél, a fehérek pedig akkor, amikor az emberkereskedelem felszámolását kizárólag elkerülhetetlen gazdasági kényszerként és a feketék lázadásainak eredményeként állítják be, elbagatellizálva a rabszolgaság ellen küzdő fehér aktivisták és a hatóságok szerepét.

Arra a megdöbbentő következtetésre jut a több ezer szakembert összefogó Történészek Társasága által összeállított dokumentum, hogy sok oktatási intézményben egyszerűen kihagyják a tananyagból a “kényes és ellentmondásos” történelmi témákat. Arra hivatkoznak, hogy azok sérthetik egyes diákok, csoportok érzékenységét, valójában azonban megfutamodnak a komoly pedagógiai feladat elől. Az olyan témák, mint a holokauszt oktatásában ugyanis az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy tágabb történelmi környezetbe helyezzék az eseményeket, és leküzdjék a hozzájuk kapcsolódó olyan sztereotípiákat, amelyek szerint például minden német antiszemita, és minden zsidó a halálát váró, tehetetlen áldozat.

Az önkorlátozó tanárokat persze általában a jó szándék vezérli. Tartanak például attól, hogy egy-egy korosztály még nem eléggé érett bizonyos témák feldolgozására, és a történelem legvitatottabb kérdéseiben nem akarnak szembemenni azzal, amit egyes tanulóik otthon, lakókörnyezetükben vagy vallási közösségeikben hallanak – áll a jelentésben, amely ugyanakkor megállapítja: néhány iskola “a politikai korrektség előmozdításának eszközeként” alkalmazza a történelmet.

A “szelektív oktatás” lehetséges okai között arra is utal a dokumentum, hogy a tanárok – főként az alsóbb osztályokban – nem biztosak saját tárgyi és pedagógiai tudásukban. Pedig az angol egyetemek kitűnő posztgraduális képzéseket tartanak, és az olyan szervezetek is, mint a Történészek Társasága, rendszeresen indítanak kurzusokat történelemtanároknak. E tanfolyamokon azonban csak nagyon kevesen vesznek részt, noha céljuk egyebek közt éppen az, hogy a pedagógusokat felkészítsék az ellentmondásos kérdések kezelésére.

Persze van, ahol már megtalálták a megoldást. A közép-angliai Wolverhampton közelében fekvő kisváros, Wombourne középiskolájában a környék sajátosságait is hasznosítva tanítják a holokauszt történetét. Az intézmény tanárai már csak azért is fontosnak tartják a témát, mert a térségben egyre aktívabb a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt, valamint a belőle 2000-ben kinőtt – igaz, azóta jelentéktelenné vált – Szabadságpárt. Ráadásul a közelben, ugyancsak Staffordshire grófságban van Rolleston Hall, ahol a brit fasiszták vezére, Sir Oswald Mosley született. A “helyi szín” nemcsak azért fontos, mert a diákok így jobban figyelnek az anyagra, hanem azért is, mert segít tágabb összefüggésbe helyezni a történelmi eseményeket. Különösen, ha sajátos módszerek is társulnak hozzá: egy rockzenekar, a The Men They Couldn’t Hang A Cable Street szellemei című dalát használva tanítják például az 1936. októberi, úgynevezett Cable Street-i csata történetét, amikor London keleti részén zsidók és baloldaliak összecsapások árán állították meg Mosley nácijainak egyik felvonulását. Felidézik a történelemórákon az örmények 1915-1916-os lemészárlását is. Így próbálják megértetni a diákokkal egyrészt hogy a nácizmus, az antiszemitizmus nem csupán Németországra vagy a kontinentális Európára volt jellemző, másrészt hogy az etnikai gyűlölködés népirtáshoz vezethet.

A wombourne-i módszereket jó példaként idézi a jelentés, amelynek közzététele nyomán kiderült, szinte mindenki egyetért abban, hogy nem szabad a szőnyeg alá söpörni a kényes témákat. Miközben olyan rémhírek kaptak lábra Nagy-Britanniában, hogy a kormány betiltotta a holokauszt iskolai oktatását, a szaktárca közleményben jelezte: Angliában e téma kötelező tananyag a 11-14 éves korcsoport számára, és a jövőre életbe lépő új tanterv alapján is az marad. A Faji Egyenlőség Bizottsága nevű, a kormány mellett működő testület aggasztónak nevezte a jelentés által festett képet, és hangoztatta, hogy a történelemtanítás tökéletes fórumot kínál az oly fontos közös társadalmi értékek kialakítására. Hasonló véleményének adott hangot a Brit Muszlim Tanács is, szerinte az ellentmondásos történelmi szempontok megvitatása “esélyt ad a megértés és a harmónia megteremtésére”.

POÓR CSABA

(Forrás: www.hvg.hu)

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]