Ma már Nógrádi László, a város polgármestere is tudja, hogy településén van zsidó temető

 – Gettósodást hozna Lentiben a kegyeleti felújítás?

Forrás: Népszava

2007. október 16.

Hónapok óta tart a huzavona Lenti városa, illetve polgármestere, valamint a zsidó hitközség között a helyi izraelita temető felújításáról. Az egyház és a megye pénzt adna a rekonstrukcióra, a polgármester viszont a közelmúltban még a temető létezését is tagadta. Mára már a város is támogatná a felújítást, de bekerítését nem. A fal ugyanis a „gettósodást” idézné a polgármesterben.

Lenti zsidó temetőjében egyetlen ép sírkő maradt meg, sem a közügyekkel foglalkozó helybéliek, sem a zalaegerszegi hitközség vezetői nem értik, milyen megfontolásból próbálja letagadni Lenti városának polgármestere a helyi zsidó temető létét. Nógrádi László, korábbi közlekedési miniszter, aki ma a KDNP parlamenti képviselője is, meglepő, és érthetetlen ellenállást tanúsít a temető gondozása ellen – állítja a zalaegerszegi zsidó hitközség vezetője, Siklósi Vilmos. Teszi ezt annak ellenére, hogy a sírkert felújítása a városnak pénzt, néhány rászorulónak pedig munkát hozna.

Nógrádi László polgármester a jóindulatú megközelítés szerint is tájékozatlan. A megyei önkormányzat és a zsidó hitközség ugyanis 2006-ban kötött együttműködési megállapodást a zsidó temetők állapotának rendezésére. A megye és a Mazsihisz évente 1-1 millió forintot biztosít e célra. A megállapodás tételesen is felsorolja a felújításra váró 27 temetőt, köztük Lentiét is, mely az 1800-as évek közepén létesült. A II. világháborúig 13 zsidó család élt itt, tagjaik közül 37-en gázkamrában lelték halálukat. (Forrás: a Gönczi Ferenc középiskola két diákja által 2006-ban készített „A lenti zsidóság és a zsidó temető története a kezdetektől napjainkig” című tanulmánya.)

Az előző ciklusban a helyi MDF önkormányzati képviselői a zsidó temető felújítását kérték a testülettől. 2006 januárjában a városüzemeltetési társaság elkészítette az „Árajánlat a Zsidó temető kerítésének munkáihoz” című dokumentumot – végösszege: 368 ezer forint. 2007 elején pedig a város önkormányzata a megye kérésére részletes, fényképes adatlapot küldött be a temetőről. A mellékelt térképvázlat két, egymás mellett fekvő temetőt jelöl (a másik az 1960-as években létesült városi). Részlet az adatlapról: „a zsidó temető a működő Lenti városi köztemetővel déli oldalon közvetlenül határos. A zsidó temetőt az északi oldalon 66 fm élő sövény határolja…”

Ennek fényében legalábbis különös Nógrádi polgármester a zalaegerszegi zsidó hitközség elnökének ez év nyarán küldött levele:

„…próbáltam a zsidó temető létét és hollétét felkutatni, de sajnos sem írásos emlékekben, sem hivatalos feljegyzésekben, de a városban élők emlékeiben sem találtunk külön a zsidó temetőre való utalást. Így annak helyét kiméretni nem tudom.” Egyebekben a polgármester levelében leszögezi: „ma egyetlen zsidó ember sem él Lentiben”. (Ez aligha az elpusztított zsidóság „hibája” – a szerk.)

Az érintett temető helyrajzi száma: 0217, a városié 0218 – áll az önkormányzat által elküldött adatlap mellé csatolt földhivatali térképen. A vitatott terület egyébként nem nagyobb egy átlagos teleknél: 236 négyszögöl.

Siklósi Vilmos, a zalaegerszegi zsidó hitközség elnöke a Népszavának elmondta: Nógrádi László polgármester a törvényes 30 nap eltelte óta sem reagált hivatalos megkeresé­sére, melyet a valótlanságokat tartalmazó polgármesteri válaszra küldött.

– Munkát és pénzt ajánlottunk a városnak. Hoztunk és nem kértünk, de elutasításban volt részünk. Különösen fájó ez egy olyan politikustól, aki kereszténydemokratának vallja magát, akire – ha komolyan veszi vallását – vonatkoznak Mózes kőtábláinak intelmei. Megdöbbentett az elutasító érvelés, mely szerint Lentiben már nem él zsidó. Úgy gondolom, hogy bármely temető fenntartása nem annak függvénye, hogy élnek-e még helyben olyan emberek, akik ott temetkeznek. A temető az elhunytaknak állít kegyeleti és történelmi emléket. A temetők egy település lelkének tükrei – véli Siklósi Vilmos, aki civil foglalkozását tekintve a városi köztemetőket üzemeltető céget vezeti, így kétszeresen is illetékesnek mondható. – Tudom, hogy talán érzékenyebben reagálok a Lentiben történtekre, de az talán érthető. A polgármester érvelése pedig mélyen megrázott, amikor azt olvastam levelében, hogy a helyi zsidók „megkülönböztetés nélkül éltek”. Mert éppen Lenti közigazgatása segítségével küldték őket annak idején a halálba.

A polgármester levele szerint egyébként a helybéliekben rossz érzést keltene az elhanyagolt temető bekerítése és felújítása.

A hitközség szeptemberben szerette volna felavatni a helyre­állított temetőt. Hogy végül megteheti-e valaha is, azt e pillanatban senki nem tudja. A többi 26 település vezetése azonban szívesen fogadja a felajánlásokat. Lenti helyett most Kisvásárhelyre viszik a rehabilitációra szánt idei pénzt.

A Népszava megkérdezte az ügyről Nógrádi Lászlót is, aki némileg másként látja a helyzetet. Úgy véli, a temető rekonstrukciójával az a gond, hogy a hitközség „saját” céget akart megbízni a munkálatokkal. A város azonban ezt a feladatot átvállalná. Azt visszautasítja, hogy a lentiek, illetve a korabeli közigazgatás felelős lenne a zsidók elhurcolásáért és haláláért. Mint a KDNP képviselője, felhívást ad ki a temető rendbetételének támogatására. Azt azonban nem pártolja, hogy fallal kerítsék körül, mert, mint fogalmazott, nem szeretné „gettósodás” látszatát kelteni.

Felvetésünkre, hogy levelében miért tagadta határozottan a zsidó temető létét is, Nógrádi úgy felelt, ma már tudja, melyik az a temető, amelybe zsidók a temetkeztek. „Én Budapestről érkeztem Lentibe polgármesternek, ami, azt hiszem, példátlan” – utalt tájékozatlansága okára Nógrádi László polgármester.

Veress Jenő

„Egyetlen ép sírkövet tudtak megmenteni”
„A zsidó temető feltehetően az 1800-as évek második felében létesült. (…) a jelenlegi városi temető mellett található, a Máhomfa felé vezető út mellett (…) 1945 után még a kovácsoltvas kerítést is elvitték.
Egyetlen ép sírkövet tudtak megmenteni, ez Mitzger Vilmosé (egyik rokona tagja volt a község képviselő-testületének), jelenleg a városi temető ravatalozójában van. A temetőt a közeli erdő teljesen benőtte (…)” – idézte a Zalai Hírlap a két diák, Almási Péter és Tamás Máté dolgozatát.