Izraelita, keresztény és iszlám közös kiállítás nyílt
Forrás: Hírextra
2008. március 18. Közös fotókiállítás nyílt az izraelita, a keresztény és az iszlám vallások modern szent épületeiről Tér és imádság címmel a budapesti Művészetek Palotájában, amelyet Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát és Anvar Klára, a Magyarországi Muszlimok Egyházának megbízott helyettes vezetője nyitott meg hétfőn.
Az eseményen a kulturális tárcát Fedor Tibor, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője képviselte.
Schweitzer József kiemelte, hogy a zsinagóga “legfőbb díszét az abba betérő ember adja meg, aki itt erőre, vigaszra és reménységre lel”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidóság szent épületeinek kettős funkciója van: itt tartják az istentiszteleteket, és ezen a helyen tanítják a fiatalokat, akik a Tóra könyveit olvassák, s az ezeket magyarázó iratokat tanulmányozzák.
Beszédében emlékeztetett arra, hogy “a monoteista vallás magvát Isten Izrael kertjében vetette el”, amelynek szent épülete a zsidóság számára a zsinagóga. Utalt arra, hogy a bibliai őskorban is voltak a zsidóságnak szentélyei, és az egyiptomi fogságból való szabadulás utáni pusztai vándorlásban is használták a hordozható, úgynevezett “pusztai szentélyt”, amely a tábor közepén állt.
Felidézte, hogy Salamon király szakemberekkel építtetett Jeruzsálemben díszes szentélyt, amelyet a babiloni fogság alatt leromboltak, majd szabadulásuk után újra felépítettek, amit eddig végérvényesen a római katonák döntöttek romba Titus császár idején.
A nyugalmazott országos főrabbi utalt arra, hogy az alexandriai zsinagóga akkora tömegeket képes magába fogadni, hogy zászlójelzésekkel kell irányítani a szertartás alatt a résztvevőket. Ehhez kapcsolódóan a budapesti Dohány utcai, a pécsi és a szombathelyi zsinagógát említette, amelyeket keleti díszítéssel láttak el, valamint a szegedit, amely egy bazilikára hasonlít.
Schweitzer József kitért arra, hogy Jézus is zsinagógába járt, ahol a liturgia héberül zajlott, míg az emberek köznyelve ekkor az arámi volt.
Várszegi Asztrik elmondta, hogy ez a kiállítás először Pannonhalmán volt látható, a Müpából pedig – ahol április 20-ig lesz megtekinthető – Pécsre, a 2010-es európai kulturális fővárosba viszik majd.
A szent épületek kapcsán megjegyezte, hogy a hívőknek lélekben kell imádkozniuk, az imának a szívben kell végbemennie, ennek ellenére kell keresni olyan szent, kiváltságos helyeket, ahol a közösség összejöhet erre a célra, ahol követhetik Isten “megvesztegethetetlen, gáttalan áradó” szeretetét.
A főapát szólt arról, hogy a szeretetre hívő és nem hívő ember egyaránt fogékony, amit a hívők Istenben találnak meg. A keresztény templomok “az Isten iránti vágyat kívánják bemutatni, amely évezredek óta él az emberben” – folytatta.
Az ökumenikus megnyitón Várszegi Asztrik a különböző vallások épületeihez kapcsolódva kijelentette: “a vallási terek elválasztanak bennünket, az imádság azonban összeköt, mert az mindnyájunk teremtőjéhez szól”.
Anvar Klára rövid beszédében azt hangsúlyozta a kiállítás megnyitóján, hogy az iszlám a közfelfogástól eltérően a béke vallása, egyházuk “tevékenyen részt vesz a vallási párbeszédben”.
