Szombat előfizetés 2017

Szépségkirálynő Trianon-jelvénnyel

Írta: Szarka Zsuzsa - Rovat: Irodalom, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Hogyan lett világsztár 1929-ben a Balaton-part tündére, Simon Böske?

“Hiszen „…Simon Böskét látni éppúgy érdemes volt, mint Simon Böskének velem beszélni” – állapította meg 1929. május 11-én Karinthy Frigyes naplójában.

A szépségverseny problematikus műfaj. Gondolhatnánk, egy szépségkirálynőt nem feltétlenül az eszéért rabolnának el. Az első Miss Hungária, ezt követően Miss Európa, majd Miss Universe azonban cáfolja ezt a sztereotípiát. Egy szépségkirálynő-választás innováció és valódi népünnepély volt akkoriban. Szédítő ruhaköltemények és példátlan tömeghipnózis keretezett egy ellentmondásokban tobzódó nehéz korszakot: ugyanis Simon Böske magyar volt és zsidó. Amúgy nem részegült meg a káprázattól, józan maradt. Modern nő volt, de nem egy vamp.

Simon Böske (középen), mint Miss Európa. Két oldalán Miss Franciaország és Miss Románia

Szarka Lajos történész könyve életrajzi regény, egy diadalút tudományos monográfiája, mely kronologikusan rendezi az eseményeket, korabeli sajtóvisszhangok alapján rekonstruál egy időszakot: korrajz, portré és kultúrtörténeti kitekintés. Közreadja Simon Böske, Miss Europa választás után írt, 1929 tavaszán a Színházi Élet hasábjain megjelent naplóját is. Karinthy Frigyes naplójából kapunk egy szösszenetet, színháztörténeti adalékokat is, Molnár Ferenc és Jób Dániel II. világháborút követő levélváltását a túlélésről és újrakezdésről.

Mi is volt ez a „diadalút”? Simon Erzsébet keszthelyi zsidó polgárcsaládban született 1909-ben, dr. Simon Sándor járási tiszti főorvos és Hoffmann Janka lányaként. Szépségkirálynői karrierje 1925-ben, mint a „Keszthelyi Korzó Szépe” indult, majd Siófokon a „Balaton Tündére” címet is elnyerte. Ezeket a versenyeket a Színházi Élet szervezte, melynek 1928. novemberi száma harangozta be a Miss Hungária szépségversenyt. Az ötletadó párizsi Le Journal c. lap főszerkesztője, Maurice de Waleffe író kérte fel a Színházi Élet főszerkesztőjét, Incze Sándort a verseny megrendezésére.

Miss Európa 1929

Böske az 1929. januári budapesti, első „Miss Hungária” szépségversenyt megnyerte, és február 8-án a párizsi „Miss Európa” választáson 16 ország szépe közül vitte a pálmát. A zsűrit számos nemzet neves művészei alkották. Nem egyéni diadal volt ez, hanem a legyőzött Magyarország elégtétele a trianoni sokkra: Miss Európát fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és számos diplomata. A megalázott Csonka Magyarországra figyelt a világ.

Az újabb, kevésbé boldog békeidőkben a hazai zsidó polgárság magyar öntudata a numerus clausus ellenére töretlen. Az Egyenlőség c. neológ lap szerint a megbélyegzés  (pl. numerus clausus) inkább olimpiai győzelmekre és más megmérettetésekre sarkallta a zsidó fiatalokat. (Kompenzációnak mondanánk ezt manapság.)

Böske ikonikus sztár lett sztárallűrök nélkül. A házasságot tekintette életcélnak. A napi „negyed méternyi” levél, a halom házassági ajánlat, amerikai filmstúdiók felkérései sem hozták lázba. A tiszteletére adott bálokon és díszvacsorákon estélyi ruháján Trianon-jelvény tündökölt. Sikereit mégis antiszemita sajtókirohanások (Miss Palesztinának csúfolják), sőt Keszthelyen tüntetés kísérték. De nem ez a jellemző: hazaérkezésekor lovas bandérium terelte virágokkal koszorúzott autóját a lelkes budapesti tömegben. Az Egyenlőség szerint a nyelveket beszélő, művelt, sportkedvelő Böske sikere a zsidó olimpikonok aranyérmeihez fogható fegyvertény. Hab a tortán, korona a koronán: a júliusban tartott deauville-i döntőn, Miss Európaként, Miss Amerikával (Ella Van Hueson) holtversenyben osztozva toplistás Miss Universe lett(ek).

 

1929 decemberében a „posztókirály” Brammer Pállal kötött házassága nem egy sikertörténet. 1935-ben elváltak. Második férje, Jób Dániel a Vígszínház stílusteremtő rendezője és művészeti igazgatója volt. A házaspár a nyilas rémuralmat Berczy Géza színész Amerikai úti villájában és pincéjében vészelte át. Böske szülei Auschwitzban pusztultak el, ő idegrendszeri sérülésekkel „megúszta”. 1955-ben megözvegyülve, betegen élt öccse, Imre családjában 1970-ben bekövetkezett haláláig. Simon Imre mérnökről, számos kávéfőző típus feltalálójáról is megemlékezik a könyv. Utódai hihetetlenül gazdag korabeli fotókollekciót bocsátottak a szerző rendelkezésére.

Szűkebb pátriáján kívül Böskét elfeledték, pedig története nem bulvár téma, érdemes volt filológiai módszerekkel és alapossággal közelíteni…

 

Szarka Lajos: Simon Böske naplója, Immánuel Magyar – Izraeli Baráti Társaság, Keszthely, 2017.  236 oldal, 2790 HUF

 

Címkék:Miss Európa, Napló, Simon Böske

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Elhunyt Ata Kandó, a legidősebb magyar (származású) fotóművész

Ata Kandó Budapesten született, asszimilált zsidó családban, 1913. szeptember 17-én, Görög Etelka néven és miután nem tudta kimondani keresztnevét, Ata-nak...

Megújult a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása

Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár állandó kiállítása, amely vasárnap nyílik meg az intézmény Dohány...

Close