Szombat előfizetés 2017

Ortodox tanító az állambiztonság fogságában

Írta: Novák Attila - Rovat: Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ortodox tanító az állambiztonság fogságában

A magyar államvédelem fogságában szinte az egész 1953-as esztendőt eltöltő Groszberg Slomó (Ervin) híres és a magyar askenáz ortodoxiát alapvetően megha­tározó családból származott.1 Nagyap­ja, Groszberg Lipót alapította az Allgemeine Jüdische Zeitung című ortodox napilapot. Apja, Groszberg Jenő orto­dox rabbi, a Zsidó Újság, később az Orthodox Zsidó Újság szerkesztője és kiadója is volt. Slomó, e neves leszár­mazott 1945 és 1948 között a Pirche Ágúdat Jiszrael2, azaz az anticionista ortodox szervezet ifjúsági tagozatának vezetője volt: ebbeli minőségében taní­tott, gyerekeket táboroztatott, újságot adott ki és Achdut címmel szerkesztet­te az agudista ifjúsági lapot, melynek első száma már 1945 májusa elején napvilágot látott. S vezette – a „fordu­lat éve“ után is – a megmaradt ortodox óvodát és napközi otthont. Egészen 1953-ig, amikor is a február 28-ról 29- re virradó éjjelen letartóztatták s mint a készülő „cionista per” egyik vádlottját arra akarták rávenni, hogy vallja be azt, hogy információkat gyűjtött az izraeli követségnek, személy szerint Mose Dák és Cvi Chaskel izraeli követségi alkalmazottaknak (utóbbi attasé volt) és hogy tanítványait-kollégáit mind­mind erre használta fel. Groszberg Sló­móval nem bántak kesztyűs kézzel, megkínozták, pl. a korban nagyon is ti­pikus „ál Itatás” módszerét alkalmazva nem engedték meg, hogy napi egy-két óránál többet üljön, aminek következ­tében az egészségi állapota nagyon le­romlott. Az idő múltával egyre inkább durvultak a vádak: a népgazdaság újabb és újabb területeiről való infor­mációszerzéssel vádolták – államellen- es összeesküvést akartak kreálni. Pa­lesztina földrajzi és történelmi ismere­teinek oktatása cionizmusnak, az izrae­li követséggel való kapcsolat pedig ha­zaárulásnak minősült kihallgatói sze­mében. A kihallgatás során újabb és újabb „beismeréseket” csikartak ki tőle s jellemző, hogy azokat a témákat hoz­ták fel vádként – melyről talán maguk is tudták, hogy az ötvenes évek ma­gyar sztálinizmusának irracionális és kegyetlen következménye: a kiskereskedelem-és kisipar visszaszorítása, a szövetkezesítés és az 1950-ben kezdődött ötéves terv előírásainak be­tartatása. Az ellenséges propagandával és a kémkedéssel való vád természetes velejárója volt azoknak a Rákosi-korban letartóztatottaknak, akik valami­lyen vallási funkcióval rendelkeztek és bármilyen kapcsolatuk volt korábban külföldiekkel. A kor irracionális viszo­nyaira jellemző volt, hogy tkp. munká­ja volt az egyik alap a letartóztatásra, hiszen a VII. Dob utca 35. sz. alatt, mely Groszberg munkahelyeként funk­cionált, előfordult tanítványok szüleit, illetve ismerőseit használta – úgymond – a tanító arra, hogy a „népgazdaság­ról” információkat gyűjtsön.

Végül Groszberg ügyét összekap­csolták az Aguda pénztárosának ügyé­vel, akit azzal vádoltak, hogy a szer­vezet feloszlatása után is fenntartotta azt. 1954. január 13-án volt a tárgy­alás, Ölti Vilmos tanácselnök – Mindszenty és Rajk-ügyének bírója – ol­vasta fel a vádiratot, amelynek egyik pontja a „kivándorlásra való izgatás” volt. Védekezésül Groszberg azt hoz­ta fel, hogy Palesztina földrajzát taní­totta, mint a zsidó vallástörténet alap­ tantárgyát. Végül elejtették a vádat és – az Aguda pénztárosával együtt – fel­mentették a tanítót.

Groszberg Slomó 1957-ben vándo­rolt ki Izraelbe és a vallásos Bné Brak városában telepedett le. A Poale Agudat Jiszrael, azaz az Agudat Jiszrael mun­kástagozata nevelési osztályát vezette.

Szenvedéseinek s egy embertelen kornak is a lenyomata kihallgatásainak jegyzőkönyve, melyeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltá­rában (Cs-176/l/IV/56c) őriznek.

*

GROSZBERG ERVIN ÉS TÁRSA3

* 51. Szigorúan titkos

167-3752/1953. Tárgy: Groszberg Ervin kihallgatása

Jegyzőkönyv

Budapest, 1953. április 23.

„Tegyen vallomást, hogy az 1951. novemberi megbeszélésük alkalmával Chaskel követségi attachétól még mi­lyen információs adatgyűjtésre kapott megbízást?

Előadom, hogy az 1951. november 2()-i megbeszélésen egyedül voltam Chaskel attachénál megbeszélésen. A korábbi vallomásomban előadtam a tőle kapott információs adatokat.

Beismerem, hogy az általam ismer­tetett információs feladatokon kívül a már előbb feltárt adatgyűjtésre kaptam Cheskel attachétól megbízatást. Shaskel a bevezetőben kijelentette, hogy szeretne tiszta képet kapni a magyar népgazdaság alakulásáról és fejlődéséről, és erre vonatkozóan szerezzek be információs adatokat. Az informá­ciós adatok beszerzésére vonatkozóan szempontként adta, hogy rendelkezé­semre állnak aktív kereskedők, kisipa­ri szövetkezeti dolgozók, akiknek bi­zonyára fennállnak még régi összeköt­tetéseik, kapcsolataik és azok külön­böző állami nagykereskedelmi vállala­toknál dolgoznak. Kifejtette Chaskel, hogy részben a kereskedő ismerőseim saját megállapításain és részben azok­nak az állami nagykereskedelmi válla­latoknál lévő kapcsolataik, megállapí­tásain keresztül hű képet lehet alkotni a népgazdaság alakulá­sáról, fejlődéséről.

A kereskedelemmel kap­csolatban szempontként jelöl­te meg, hogy a kereskedők az általuk beadott áruigénylésre a kért áru mennyiséget teljes egészében megkapják-e. Azonkívül szerezzek adatokat az áruk minőségét illetően a kereskedőktől tudjam meg az áruk minőségére vonatkozó szakvéleményüket. Közbevetőleg az áruellátással kap­csolatban Chaskel megje­gyezte. hogy a beszerzendő adatokból már látható lesz, ha pl. a ke­reskedelem nem kap elegendő árut, akkor kitűnik, hogy a gyáripar már nem tud eleget produkálni…”

Azt is kérte, hogy gyűjtsön adatot, hogy van-e kereslet, vásárlóképesség. Chaskel azt is elmagyarázta, hogy a magánkereskedőknek vannak barátaik, akiknek nagykereskedelmi vállalatok­nál vannak ismerőseik (tartalmi össze­foglalás – N. A.), „.. .és ezekkel beszél­getéseiken keresztül tájékozódva van­nak, hogy a nagykereskedelmi vállala­tok, milyen mennyiségben és milyen minőségű áruval látja el a magyar gyár­ipar a nagykereskedelmi vállalatokat és az mennyiben fedező a szükségletet a fogyasztási arányában, másrészről pe­dig tájékozódva vannak, hogy a nagy­kereskedelem. az állami kiskereskedel­mi szektorokat, milyen mennyiségű és minőségű áruval látja el és a kiadott, il­letve forgalomba hozott áru fedezi-e az állami kiskereskedelmi üzletekben vá­sárló közönség keresletet….” A ma­gyar ipartermelés is érdekelte, a Kis­ipari Szövetkezetnél lévő ismeretségeit is használja fel (hiszen az itt dolgozók korábban kiskereskedők voltak). (Tar­talmi összefoglalásN. A.)

„Beismerem, hogy Chaskil attasétól kapott a magyar ipar termelésére vo­natkozó, információs adatok – beszer­zésére a megbízatást, részben saját magam által beszervezett, részben pe­dig az általam beszervezett tanerők ál­tal gyűjtött adatokból teljesítettem, hajtottam végre. Az ipari termelésre vonatkozóan 2 irka lap, azaz négyol­dalas sűrű sorokkal saját kezűleg írt információs jelentést készítettem és azt 1952. március kb. 10-e körül az ál­talunk megbeszélt összeköttetési vo­nalon, Kornhauser Salamonon keresz­tül elküldtem az izraeli követségre Shaskel követségi attachénak.

Politikai információs adatok beszer­zésére vonatkozóan Chaskel megbí­zott, hogy a szövetkezetekben dolgo­zók között folyik-e politikai oktatás és a vezetők mennyire követelik meg, hogy az ott dolgozók a politikai és tár­sadalmi tömegszervezetek működésé­ben részt vegyenek, és akik részt vesz­nek, azok részéről a megnyilvánulás valóban őszinte, vagy csak formai…”

*

52. Szigorúan titkos

167-3806/1953. Tárgy: Groszberg Ervin kihallgatása

Jegyzőkönyv

Budapest, 1953. április hó 24-én.

Beszerezte az információs adatokat (tartalmi összefoglalásN.A.):

„…személyesen gyűjtöttem össze azoktól a fent jelzett kategóriához tar­tozó szülőktől, akik gyermekeik vallá­soktatása ügyében a Dob utca 35-ben a ’Talmud Tóra’ épületében lévő iro­da helyiségemben megfordultak…”

Információs adatok: Eichmann Már­kus, Blumentál Ernő, Melinger Miksa, Klein József, Schmelzer Miksáné, Reich Mihály, Goldstein Dezső, Hermann Benőné, Kaufmann papírkereskedő etc. Mindenki a vásárlóképesség csök­kenéséről számolt be. (Tartalmi össze­foglalás: N.A.) Pl.: „…Kaufmann pap­írkereskedő. Elmondotta, hogy az álla­mi kereskedelem a magánkereskedőket csak filléres árukkal látja el, komo­lyabb árut nem kapnak. Tájékozott volt viszont, hogy az állami szektorhoz tar­tozó kiskereskedelem bőségesen el volt látva minden áruval. Elmondotta, hogy egyes grafitáruk minőségileg gyengéb­bek, mint a külföldi anyagok…”

Az információs adatok beszerzésére bevonta Herstein Editet és Fischer Miklósnét, és Hausen Margitot is (aki kivándorolt). (Tartalmi összefoglalás – N.A.) „Mindegyik tanerővel közöl­tem, hogy Cheskil attasé érdeklődik a magyar népgazdaság egyes jelenségei iránt, közöltem, hogy megbízott Ches­kil, hogy mi is a magunk vonalán sze­rezzünk információs adatokat… Közöltem, hogy a nagyobb növendékeket biztassák fel (Herstein. Hausen), hogy ők már nagyobbak és foglalkozzanak a szüleik üzletével…”

Feicher Miklósnét azzal bízta meg, hogy infót szerezzen azoktól a szülőktől, akik megjelennek a Talmud Tóra épüle­tében. (Tartalmi összefoglalás – N.A.)

*

59. Szigorúan titkos

167-4464/1953. Tárgy: Groszberg Ervin kihallgatása

Jegyzőkönyv

Budapest, 1953, május 13-án

„Tegyen vallomást, hogy az izraeli követségtől, illetve Chaskil attasétól és Dach követségi titkártól az elmon­dottakon kívül még milyen kémfel­adatot kapott!

Beismerem, hogy 1951 szeptemberé­ben is Chaskel attasétól kaptam kém­ feladatot, azonkívül 1952 márciusában Kornhauseron keresztül Chaskel atta­sétól kapott kémfeladatom az egész magyar iparra vonatkozott, nem pedig csak a textilipar export termelésére.

Beismerem, hogy az előző kihallga­tásaim során a fentieket tudatosan el­hallgattam, a vizsgálómat félrevezet­tem, a célom az volt, hogy a vallomá­somban szereplő kémfeladatokat el­hallgatva a bűnös tevékenységem sú­lyosságát csökkentsem…”

Megjelent Chaskelnál, hogy beszá­moljon ellenséges tevékenységéről. (Tartalmi összefoglalás – N.A.)

*

60. Szigorúan titkos 167-4509/1953.

Tárgy: Groszberg Ervin kihallgatása

Jegyzőkönyv

Budapest, 1953. május hó 14-én.

Módosítani kíván, tudatosan félre­vezette kihallgatóját, Dachék beszer­vezték „bűnös kémtevékenységre”. (Tartalmi összefoglalásN.A.) „…A reám gyakorolt behatásuk következté­ben tőlük az ellenséges irányítást elfo­gadtam, és beállítottságomnál fogva kötelességemnek éreztem, hogy azo­kat végrehajtsam…

…A valóságnak az nem felel meg, hogy az ötéves népgazdasági terv ter­melési százalékos emelkedése hogyan mutatkozik meg, a textil ipar területén a fogyasztással hogyan van arányban. Ezt a vallomásomat azzal egészítem ki, hogy a kémfeladatom nem csak a textiliparra vonatkozott, hanem az összes iparágakra, azok termelési emelkedésére és annak eredményei az életszínvonallal kapcsolatban…. Fel­adatul jelölte meg továbbá, hogy a magyar ipar nyersanyag és készáru szempontjából miből szorul importra, azaz behozatalra…”

Dach szerint nem reális a nyers­anyag és készáruimport minimalizálá­sa. (Tartalmi összefoglalás – N.A.)

„A harmadik szempont volt, melyről korábban vallomást is tettem, hogy a magán kisiparosok szövetkeze­tekben való tömörítése, bevonása, ho­gyan történik, van e életlehetőségük, folyik e közöttük propaganda és a szö­vetkezetekben való belépésük mennyire önkéntes vagy kényszerhatás-e, illetve külső behatásra történik.

Negyedik szempont volt, amiről szintén már tettem korábban vallo­mást ezt kiegészítve, hogy folyik-e a parasztság között propaganda a t.sz.cs-be való belépésre, önkéntes e vagy pedig külső behatásokra törté­nik. Azonkívül, hogy van e lehetőség arra, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztok az állami mezőgazdasági gépi felszerelést igénybe vegye, vagy azt csak a tszcs-k kapják meg.

Az ötödik szempont feladatom az volt, hogy a kultúrpolitika terén a fel­nőtt lakosság és az ifjúság között, mi­lyen propaganda folyik az iskolákban, felnőtteknél a népnevelők útján vagy a társadalmi tömegszervezetekben, hogy olvassák a mostani irodalmi ter­mékeket.

Magyarázta Dach, hogy kulturális szempontból az az igazi kultúra, ami­kor az emberek spontán kedvel olvas­nak és nem kell őket rábeszélni. An­nak megállapítását kérte, hogy ez a kérdés gyakorlatban itt hogy van.

Hatodik szempont volt a feladatom­hoz, hogy falusi viszonylatban az utóbbi évek alatt mennyire mutatkozik meg kulturális felemelkedés.

Fejtegette Dach, hogy a sajtó sokat fejtegeti, hogy itt Magyarországon fa­lun a parasztságnál emelkedik a kultúrszínvonal. Kíváncsi arra, hogy a valóságban mi igaz ebből, milyen kultúrlétesítmények keletkeztek, hogyan áll az analfabéták kérdése.

A hetedik szempont volt, hogy falun hogyan mutatkoznak az ötéves nép- gazdasági terv- eredményei.

Dach elmagyarázta, hogy itt Pesten az ötéves tervnek vannak látható ered­ményei. Utalt a földalatti gyorsvasút építésére, közlekedési eszközök fejlődésére, de az ország lakosságának a zöme vidéken él és azoknak az élete az ötéves tervnek eredményeképpen jobbá, kényelmesebbé van-e téve.

A nyolcadik szempont volt, hogy az MDP-ben, tömegszervezetekben a tagság milyen hányadban vesz részt a valóságban.

Előadom, hogy a kémadatokat egyedül szereztem be…” Kivéve 5. pont, itt Herstein Edit és Hausen Mar­git segített. (Tartalmi összefoglalás – N.A.)

„… A vallomásomat kiegészítem az­zal is, hogy 1951 szeptemberében, amikor Chaskel atacchétól az első ko­molyabb kémfeladatra kaptam megbí­zást, akkor közölte nekem azt is, hogy a magyar népgazdaság egész területé­re akar betekintést nyerni és én vállal­tam, hogy ezzel kapcsolatos kémfel­adatokat be fogom szerezni.

Azonkívül kiegészítem vallomáso­mat, hogy 1951 novemberi személyes megbeszélésünk alkalmával feladatul jelölte meg Chaskel az általam koráb­ban vallott feladatok mellett azt is, hogy az állami iskolákban hogyan fo­lyik a marxista nevelés, milyen mód­szerrel. más részt pedig a tanerőknek honnan van erre képzetségük.

Vallomást kívánok tenni arra vonat­kozólag is, hogy 1952. január közepén a ’Talmud Tóra’ 1-es számú helysé­gében vasárnap délelőtt Kornhauser Salamon rabbi, akin keresztül az összeköttetést tartottam, közölte ve­lem Chaskel atacché részemre küldött kémfeladatomat, hogy végezzek köz­vélemény-kutatásokat az árak és bérek rendezésével kapcsolatban a kereskedők, iparosok, fix fizetésből élő tisztviselők és a szabad foglalkozású­ak körében. A kémfeladatot saját ma­gam végrehajtottam.”

Az utóbb kapott „kémfeladatot” márciusi jelentésében dolgozta fel: 3 iskolai füzetlapra 6 oldalra, Kornhauseren keresztül juttatta el… (Tartalmi összefoglalásN.A.)

A dokumentumokat összeállította és a bevezetőt írta:

Novák Attila

Jegyzetek

  1. Sok információ olvasható Groszberg Slomó visszaemlékezésében.

Lásd: Bacskai Sándor: „A magyarországi zsidó ortodoxia története 1945 után. I. Groszberg Slomó.“ In: Múlt és Jövő 1993/4. pp.73-82.

  1. A Pirche Agudat Jiszraelről lásd Deutsch Gábor: „Máon a végeken”. In: Gyökér, szár, virág. Budapest, Gabbiano Print Bt., 2000. pp.69-74.

3 A dokumentumokat betűhíven közöljük, a bennük előforduló esetleges nyelvtani és helyesírási hibák az eredetiben is szerepel­tek. A kihallgatok és más, a hatalom olda­láról résztvett személyek nevét nem közöljük.

Címkék:2006-02, ÁVH, Groszberg Slomó

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Apámat elhurcoltak azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”

„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…” Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál 1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún....

Helyes irányba terelve

Helyes irányba terelve Egy titkosrendőri akció dokumentumai Az elmúlt négy év során Kovács András szociológus, történész és munkatársai szisztematikus kutatá­sokat...

Close