Szombat előfizetés 2017

Megjelent a Szombat szeptemberi száma

Írta: Szombat - Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Tett, Védelem, Kommentár: Gadó János írása
(…) a liberális/multikulti zsidóság nagy fájdalmára – az antiszemitizmus elleni gyakorlatias fellépés és a magyar demokrácia védelme elválik egymástól. A Chabad csak az elsőben nyilvánítja érintettnek magát, a másodikban nem. A magyar zsidóktól ennyi tellett két és fél évtized alatt. Kerekasztaluk is csak az Orbán-kormány gyámkodásával bírt létrejönni. Az antiszemitizmus elleni szervezett és gyakorlatias fellépésre is (elkötelezett fiatalok egy rokonszenves kísérletétől eltekintve) csak a kormány és egy nemzetközi hátterű zsidó szervezet megegyezése nyomán kerülhetett sor.

Scheiber 100

borito_13_09

Gergely Ágnes: Scheiber Sándorról
Hatalmas igazságigénnyel élt, helyreigazította a tárgyi és filológiai tévedéseket, még Arany Jánosról, legkedvesebb költőjéről is megírta – sírkövén Arany-idézet olvasható –, hogy egy Shakespeare-sor fordításában tévedett. Elfeledett írók fölfedezésére vállalkozott, elfeledett szövegek, feliratok, romos templomok (értsd: zsinagógák) élesztésére.

Katona Ferenc: Egyedül maradtam
Fájdalmas lehetett Sanyi bácsi, Scheiber professzor számára olyan környezetben élni, ahol – tudta – megfigyelés alatt áll. Nemegyszer megtörtént, hogy rabbiképzőbeli dolgozószobájából kivitt a folyosó és a titkárság helyisége közötti előtérbe, és azt mondta: „Itt nem hallgatnak le.” (Tartok tőle, hogy tévedett.)
Valamikor a hatvanas években, a Ferihegyen indulásra kész repülőgépről szállították le, hogy megnézzék, mi van az aktatáskájában, mert bejelentés érkezett, hogy nemzeti kincsnek számító héber kéziratokat próbál kicsempészni. De lehet, hogy nem is érkezett bejelentés, csak figyelmeztetni akarták: ők az erősebbek.

Kovács András: Körbekerítve – Scheiber Sándor utóvédharcai
1968-ban, miután pert indítottak a szeminárium néhány hallgatója ellen cionista aktivitás és államellenes izgatás vádjával, a rabbitanács elhatározta, hogy bevezetik a rotációt a Rabbiképző igazgatói posztján, és emelik a marxista tárgyak kötelező óraszámát. Ezek a próbálkozások is sikertelenek maradtak. Scheiber népszerűsége tovább növekedett, és a hetvenes években egyre több fiatal látogatta péntek esti, szemináriumi kiddusait, az ott megkezdett beszélgetéseket kávéházakban és lakásokon folytatva. Jóllehet Scheiber péntek esti előadásai szigorúan vallási témákat tárgyaltak, oldalak százait töltik meg különféle ügynökök jelentései a „cionistagyanús” tevékenységről a szemináriumban és akörül.

Schweitzer Gábor: A Tóra megmentője – Bacher Vilmos emlékezete
Heller Bernát szerint „magyar zsidó tudományról” Bacher fellépésétől fogva beszélhetünk. A német földről eredő „Wissenschaft des Judentums”-nak, azaz a „zsidóság tudományának” természetesen nálunk is voltak hívei – elegendő Lőw Lipót, Kohn Sámuel, Perls Ármin vagy Lőw Immánuel munkásságára utalnunk –, de a magyar nyelvű zsidó tudomány intézményesített műveléséig a Rabbiképző megalapításáig várni kellett. A magyar nyelvű zsidó tudomány megjelenésében szerepet játszott, hogy a zsidó tudományok emancipálására hívja fel a hazai tudományos világ figyelmét. Ezt a célt is szolgálta a Magyar Zsidó Szemlének az 1884-es beindítása, amelyet az első időkben Bacher és Bánóczi József szerkesztett.

„Kilépni e zárt, kicsi világból” – Tamás Pál szociológussal beszélget Várnai Pál
– Miben különbözik a történészi és a szociológusi megközelítés?
– A közép-európai történészek általában csak a saját országukkal foglalkoznak. Írnak a Horthy-rendszerről vagy a numerus claususról, de ezeket a jelenségeket nem vetik össze, még azzal sem, hogy hogyan zajlott mindez a szomszédos országokban, például Romániában.

Rubin Eszter: Amiért írok – zsidónak lenni
Jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy a választás egyéni döntés kérdése. A zsidóság nem pusztán kulturális kötődés, valaha volt, már elmúlt érdekesség. Hagyományaink felélesztésével ismét tartalommal telnek meg hosszú idő óta üres szavaink, pozitív, magától értetődő jelentése lehet az identitásnak. Barhesz című regényemet azért írtam, hogy a zsidóság ábrázolásában általánosan bevett nosztalgikus, szívszorító móddal szemben, a megszokottól eltérő, új nézőpontoknak is lehessen létjogosultságuk. Sokáig kerestem az utat, nem ment könnyen. Amikor először léptem át a zsinagóga küszöbét: hazatértem. Első alkalommal föld fölött lebegtem a meghatottságtól. Ám hamar ráébredtem, egyetlen szót sem értek, fogalmam sincs, mit művelnek az istentiszteleten.

Emlékezetközösség – Böcskei Balázs: Emlékezem, nem adom meg magam
Ma azonban nemcsak ez jellemző, hanem az is, hogy míg az egyik oldal a Kádár-rendszer, addig a másik a Horthy-rendszer bűneit relativizálja. Míg a posztkommunista fordulat előtti Fidesz referenciapontja 1956 és a Kádár-rendszer elnyomása volt, addig a baloldal kádári modernizációról beszélt, és nem a rendszer geneziséről, a bűnről, ahogyan nem beszélt a Kádár-rendszerben – kutatók által is dokumentált – fel-felbukkanó, egyes MSZMP-s „politikusokra” és kádári értelmiségiekre jellemző antiszemitizmusról sem. A baloldal jogosan tiltakozik a Horthy-szobor ellen, de nincs szava Trianonról, nem tudja beilleszteni saját nemzetfelfogásába – „csak” mint egy traumát.

Claude Lanzmann: A patagóniai nyúl
Részlet az író-filmrendező önéletrajzából

„Semmilyen gettóba nem lehet bezárni!” – Beszélgetés Elek Judit filmrendezővel
Világszerte a Konstantinápolyi hölgy alkotójaként ismerik. Ez ugyanis a Cannes-ban debütált első nagyjátékfilmje, a Sziget a szárazföldön francia címe. Fekete báránynak tartja magát, aki mindig beverte a fejét a falakba. Elek Judit nemrég ünnepelte hetvenötödik születésnapját. Az Uránia moziban díszelőadáson vetítették 25 éve készült Tutajosok című filmjét.

A lélek és a lélek utóélete
Maimonidesz misnamagyarázata

„Az utolsó zsidó Mezőtúron”

Írások Kárpátalja zsidóságáról megjelent könyvekről és Saul Friedlander: A náci Németország és a zsidók c. kötetéről.

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:  Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Írók boltja (VI. ker., Andrássy út 45.), Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.),  Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: info@szombat.org
Facebook oldalunk ide kattintva érhető el

Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Címkék:2013-09, Borító, Kádár-rendszer, Scheiber Sándor, Tett és Védelem

Hiteles bocsánatkérés, vagy kényszerű politikai lépés?

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke az alapítvány kibővített kuratóriumi ülésén coming out-olt, és a nyilvánosság elé tárta, hogy...

Izrael a nagyvásárcsarnokban

Négy napon át kóstolhattak izraeli (vagy honi zsidó) termékeket a nagyvásárcsarnok látogatói.

Close