Szombat előfizetés 2017

Megjelent a Szombat februári száma

Írta: Szombat - Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

A Teleki tér és környéke valaha olyan markáns zsidónegyed volt, mint a Király utca, Dob utca vidéke. Utóbbi zsidó karakteréről ma tudomással bír a közvélemény, a Teleki tér, a maga különálló világával feledésbe merült, még a zsidók sem igen ismerik. Az utolsó, megmaradt Teleki téri stíbl (kis imaház) ifjú tagjai azonban nekirugaszkodtak, hogy ne csak e külön univerzum emlékét mentsék meg a feledéstől, ne csak enciklopédikus igénnyel gyűjtsenek össze minden fellelhető információt a környékről, hanem életben is tartsák a közösséget. Munkálkodásuk eredményeiről, a Teleki tér zsidó múltjáról és jelenéről ad áttekintést a Szombat 2015. februári száma.

szombat_20c.indd

Lelkes Szilvia: Zsidónegyed? Zsidónegyedek?
Körülbelül a kétezres évek eleje óta (úgy) tudjuk, hogy szűkebb értelemben a VII. kerület belső részén, a Károly körút – Dohány utca – Erzsébet körút – Király utca által határolt területen, bővebben véve – és átnyúlva a VI. kerületbe – egészen az Andrássy útig húzódott Pest régi zsidónegyede. Ezzel szemben vagy éppen emellett több, a Teleki’44 kutatás során megismert beszélgetőpartnerünk állította: legalább annyi, ha nem több zsidó élt Józsefvárosban is. Akkor az a zsidónegyed nem is az a zsidónegyed? Vagy zsidónegyed helyett beszéljünk zsidónegyedekről? Egyáltalán: mit nevezünk, mit nevezhetünk zsidónegyednek?

Fris E. Kata: Boltok, kóserájok a Teleki tér körül – A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között
1897-től a Teleki téren működött a híres zsibárus- vagy más néven használtcikk-piac. A köréje települt kereskedők és kisiparosok története szorosan összeforrt a városrésszel. A józsefvárosi zsidó közösség központja is hamarosan a tér és közvetlen környéke lett. Így a hagyományos zsidó életmódot folytató családok letelepedésével párhuzamosan alakult ki az őket kiszolgáló vallási infrastruktúra is: sütödék, kóser mészárszékek, fűszerüzletek és a zsidó élet eseményeihez kötődő egyéb foglakozások.

Fris E. Kata: Ószeresek, handlék, zsibárusok
Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált. Legrégebbi elnevezése Aufstellungplatz, olyan teret jelent, amin felállítottak valamit. A reformkorban Lóvásárként volt ismert, a század második felében Széna tér, majd Baromvásártér. Az 1850-es évek városrendezése során alakították ki. 1873-tól a hivatalos térképeken már Teleki néven találjuk.

Adler Tamás: A „Kis Varsó” legendája
Bár komoly és szervezett zsidó ellenállásra nem volt lehetőség a német megszállást követően, mégis érdemes bemutatnunk azokat a személyes történeteket, melyek árnyalják azt a képet, hogy a budapesti zsidóság teljes passzivitásban tűrte az eseményeket a nyilas hatalomátvételt követően. Mivel a felnőtt férfi lakosság túlnyomó többsége ebben az időszakban munkaszolgálatos volt, az ellenállás különböző módjait leginkább a fiatalokhoz és a gyerekekhez köthetjük.

Margitta Nóra: A Teleki tér asszonyai
Interjúalanyainktól számos olyan családról hallottunk, melyet – nagyjából 1910-es és az 1950-es évek között, tehát már a holokauszt előtt is – nemcsak hogy a nők tartottak össze, hanem szó szerint a nők élelmessége, talpraesettsége tartott el, tartott életben. Eddigi ismereteim szerint ez a női modell kevésbé volt jellemző az asszimilált városi zsidóság körében, viszont annál elterjedtebb volt a szegény falusi zsidó családoknál, ahol a férfiak vándorkereskedők, favágók, faúsztatók voltak. Ott, ahol a szegény falusi asszonyok hosszú időkre magukra maradtak a gyerekekkel és az öregekkel.

Gadó János: Az utolsó stibl feltámadása
A Teleki téren és környékén a háború előtt legalább ötven kisebb nagyobb stibl működött: ez a jiddis szó, „szobácska”, imádkozásra szolgáló helyiséget jelöl. A gyakorlatban ezek kisebb-nagyobb lakások voltak, amit a közösség tagjai kibéreltek. Volt, amiben rendszeresen tartottak istentiszteletet, másokat csak nagyünnepekre vettek igénybe. Ezt nevezték pótimaháznak. Az ötvenből mára egyetlen egy maradt, a Teleki tér 22. alatti stíbl, amit hajdan a csortkovi haszid irányzathoz tartozó hívek alapítottak. Rítusa miatt szefárd imaháznak is nevezik.

Smuel Joszef Agnon: A Nagy Zsinagóga
Ástak és rengeteg tetőlapot találtak, majd (…) egy teljes tetőre bukkantak. (…) A fülüket odahajtották és figyeltek, és a hang ezt mondta: „Mily szépek a sátraid Jákob, a lakhelyeid Izrael”. (…) Közel jöttek és ez volt a Nagy Zsinagóga. (…) A ház nagy és tágas, a frigyszekrény tele van tóratekerccsel és galambpárok szárnyai rebbennek, szárnyaik ezüst bevonattal, és nagy imakönyv fekszik az asztalon szépséges betűkkel szarvasbőrre írva. Minden békében nyugszik, de az örökmécses lángja közel jár a végéhez.

Robert Alter: Szükséges angyalok – Tradíció és modernitás Kafkánál, Benjaminnál és Scholemnél
Az 1934. január 18-án kelt levélben Benjamin hálásan válaszol Agnon novelláinak arra a vékony, német fordításban megjelent kötetére, melyet Scholem küldött neki. Az egyik írást különösen kiemeli: „Alig hiszem, hogy művei között találhatnék még gyönyörűbbet, mint amilyen A Nagy Zsinagóga, melyet félelmetes nagy remekműnek tartok.”

Szunyogh Szabolcs: Az érthetetlen ragyogás
Megjelent magyarul a kabala legfontosabb könyve, a Zohár („Ragyogás”) az Atlantisz Kiadónál, Uri Asaf kitűnő fordításában és nagyon hasznos, tájékoztató előszavával, valamint Tatár György költői utószavával, bőséges és alapos jegyzetanyaggal, úgyhogy látszólag semmi akadálya sincs annak, hogy az ember a művet elolvassa és megértse, kivéve talán magát a művet.

Szarka Zsuzsanna: „Mintha élnél”
Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos, vagy megpróbálta. Jó, ha adunk magunkra. Pizza Kamikaze a Gólem Színházban.

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Írók boltja (VI. ker., Andrássy út 45.)
Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Nyitott Műhely (XII. ker, Ráth György utca 4.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: info@szombat.org
Facebook: www.facebook.com/szombat.folyoirat

Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Címkék:2015-02, Borító

Budapesten is terveztek terrorakciót

Kétezer-ötszáz személyt tartanak számon a különböző titkosszolgálatok és rendvédelmi erők az Európai Unióban, akik potenciális elkövetői lehetnek egy terrorcselekménynek –...

Meleg lagzi Tel Avivban, vegán menüvel

... a világ minden tájáról érkező vendégekkel? Miért ne?! A menyegzőnkről sokmindent el lehet mondani, de azt biztosan nem, hogy tradicionális...

Close