„Szét kell választani a két szervezet gazdálkodását”

Írta: Gadó János - Rovat: Kiemelt, Politika

Horváth József jelenleg az egyetlen pályázó a Mazsihisz és a BZSH – e sorok írásakor még betöltetlen – ügyvezető igazgatói posztjára.

Rajta kívül beadta még pályázatát dr. Grósz Andor (korábban a Honvéd kórház igazgató főorvosa), aki azonban a Szombatnak úgy nyilatkozott, hogy még nem döntötte el, ténylegesen indul-e a megmérettetésen. A polgári foglalkozását tekintve mérnök, igazságügyi szakértő Horváth a BZSH Lágymányosi körzetének elnöke. Tavaly ő kapott megbízást, hogy koordinálja a Mazsihisz/BZSH gazdálkodásának átvilágítását.

Pályázatáról, az átvilágításról, a BZSH és a Mazsihisz intézményeiről, állapotáról kérdeztük.

Horváth József

 

– Korábban úgy hírlett, meghívásos pályázati rendszerben választják ki az új ügyvezető igazgatót.

– A pályázat nyílt, de bizonyos feltételeknek természetesen meg kell felelnie minden pályázónak. Ilyenek az Alapszabályokból eredő feltételek, például a hitközségi tagság. Ezeken túl természetesen voltak olyan feltételek, amelyek bármely más felsővezetői pozícióhoz szükségesek lennének, mint például az egyetemi végzettség vagy a büntetlen előélet. Ezekkel a feltételekkel küldték ki a hirdetést a budapesti körzetek és a vidéki hitközségek elnökeinek, illetve rabbijainak, akik javaslatot tehettek.

–  Feltétel még a BZSH esetében kétéves BZSH-tagság, valamint a zsidó házastárs, a Mazsihisz esetében pedig közgyűlés küldöttjének kell lenni.

– Ezek is a két szervezet alapszabályában rögzített feltételek.

– Az elmúlt negyedszázadban alapvető gond volt, hogy az adminisztratív apparátust irányító ügyvezető igazgatót választották, ami gyakorlatilag elmozdíthatatlanná tette őt. Hogy lehet ezen változtatni?

– Ez valóban így van, de ehhez az alapszabályt kell megváltoztatni, ami a közgyűlés feladata, nem az ügyvezető igazgatóé.

– Az sem áttekinthető, hogy melyik intézmény tartozik a Mazsihisz és melyik a BZSH irányítása alá.

– Teljesen esetleges, hogy mely önálló intézménynek a fenntartója a MAZSIHISZ vagy a BZSH. Ráadásul a MAZSIHISZ intézmények általában a BZSH tulajdonában működő ingatlanokat használják. A jövőben ezeket a kérdéseket is meg kell oldani.

– Az egyes intézményeknek mekkora autonómiájuk van?

– Az intézmények teljesen önállóan gazdálkodnak. Azokat az intézményeket, amelyek állami feladatot vállalnak át (kórház, iskola, óvoda) az állami szervek rendszeresen ellenőrzik, de természetesen a fenntartónak is komoly ellenőrzési jogai vannak. Tény, hogy a múltban az intézményeket elsősorban a költségvetésen keresztül irányította a fenntartó. A jövőben a kialakítandó stratégiával összhangba kell hozni az intézmények saját stratégiáját és a szakmai elvárásokat.

– Pontosan mit tekintett át az Ön által koordinált átvilágítás?

– A Mazsihisz és a BZSH és jelentősebb intézményeik jogi, szervezeti és gazdasági átvilágítása volt a feladata a megbízott cégnek. Én magam a projekt-menedzseri feladatokat láttam el.

– Alkalmas volt ez arra, hogy esetleges visszaélésekre fény derüljön?

– Az átvilágításnak a rendszerszintű hibák feltárása volt az elsődleges célja.

– A meglehetősen rossz hírű temetői gazdálkodásról sem derültek ki új információk?

– Egy ilyen vizsgálat gazdasági és jogi része elsősorban dokumentumalapú lehet. Megrendeléseket, szerződéseket, teljesítésigazolásokat, számlákat ellenőriz. Az átvilágítás a 2012. január 1. és 2013. június 30. közötti eseményeket vizsgálta, a hírhedt temetői ügy azonban ennél korábbi volt.

– Ha tehát egy cég temetőrendezés címén fölvett tízmillió forintot és ezért kivágott három bokrot, akkor ezt nem mutatja ki a vizsgálat?

– Mint mondtam, ez gazdasági, jogi és szervezeti átvilágítás volt.

– Így egy hamis számlát sem lehetett megfogni, ha az formailag rendben volt?

– De azt igen, mert a számlakibocsátót ellenőrizték a cégnyilvántartásban.

– Kunos Péter, a számvizsgáló bizottság elnöke elmondta, hogy nem kapott meghívást az átvilágítás eredményeit ismertető beszámolóra.

– A MAZSIHISZ és a BZSH vezetőségi ülésére valóban nem hívták meg a számvizsgáló bizottságok tagjait, de később számukra egy külön beszámolót tartottunk.

– Ki férhet hozzá a vizsgálat eredményéhez?

– A jelentés két példányban készült el, és csak nyomtatott formában létezik. A két elnök őrzi ezeket, egyelőre a vezetőségi, elöljárósági és számvizsgáló bizottsági tagok tekinthetik meg. A közgyűlések fognak dönteni arról, hogy ez a szűkebb kör marad-e vagy az alapszabályok szerint minden közgyűlési tagnak lehetősége lesz a betekintésre.

– A feltárt rendszerhibákat hogyan tudná összefoglalni?

– Jellemző a szervezetekre a stratégia, a szabályzatok, a döntési hatáskörök és felelősségi viszonyok hiánya. Ezekből fakadóan majdnem minden ügy az ügyvezető igazgatóhoz tartozik, holott a döntési szinteket sok esetben osztályvezetői szinteken lehetne és kellene biztosítani. A szabályozatlanság magával hozza az ad hoc döntéseket, amely egy kisvállalkozásnál természetes, egy ilyen méretű szervezetnél a hatékonyság rovására megy. Bár jogilag két különálló szervezet, de szervezetileg és munkafolyamatait tekintve a BZSH és a MAZSIHISZ jelenleg teljes mértékben egybekapcsolódik. Ezt mindenképpen meg kell szüntetni, és az alapszabályokhoz, illetve a vezetőségek által kidolgozandó stratégiához kell igazítani. A pénzügyi rendszer fejlesztése kiemelt feladat, ki kell építeni a kontrolling és a vezetői információs rendszert is. De az is fontos lenne, hogy rabbijainknak legyen erős nemzetközi intézményes kapcsolatuk, utazzanak külföldre, vegyenek részt konferenciákon. Ha megválasztanak, én ezt ösztönözni fogom.

Kapcsolódó cikk: BZSH: A Zoltai-kommandó megfúrta az ügyvezető-választást

 

 

támogatás