Kósersági pecsét a Jobbiknak?

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Radnóti Zoltán rabbi interjút adott a jobbikos Alfahír portálnak.

Fotó: Béli Balázs, alfahir.hu

Könnyű megérteni az ügy jelentőségét: a Mazsihisz egyik legfontosabb embere, a rabbiság elnöke nyilatkozik a szélsőjobboldali, újabb szóhasználattal: nemzeti radikális párt félhivatalos honlapjának. Arról a pártról van szó, amelyet három-négy éve még az európai szélsőjobb is abszolút szalonképtelennek tartott, elsősorban gátlástalan antiszemitizmusa miatt. Sokan még ma is annak tartják… És amely párt az elmúlt két évben, politikai megfontolásból, sok mindent elkövetett, hogy az antiszemitizmus bélyegét letakarítsa magáról.

Radnóti Zoltán rabbi és az Alfahír munkatársa végig kimondottan békülékeny hangnemben beszélgettek. Egymás után vetették fel az érzékeny problémákat, hogy azok többségére aztán a megbékélés irányába mutató válaszokat találjanak. Ahol nem értettek egyet – pl. Wass Albert megítélése –, ott a kérdező nem kötözködött, tudomásul vette az eltérő véleményt.

Alighanem áttörésnek is nevezhetjük ezt az interjút: Vona Gábor facebook oldalán mindenesetre így értékelte: „Végre”. Talán mondhatjuk, hogy ez nem egészen félhivatalos kapcsolatfelvételt jelent.

*

Hogy mi motiválja a Jobbikot, tudjuk: a párt vezetője felmérte, hogy a mai Európában és a mai Magyarországon az antiszemitizmussal többet veszít, mint amennyit nyer. Nemzetközi téren a teljes elszigetelődés jutott neki osztályrészül, hazai téren pedig a Fidesz egyik legerősebb aduja volt vele szemben, hogy szélsőséges párt, amelyet roppant veszélyes a hatalom közelébe engedni. A Jobbik kapcsolatai az iráni iszlámista rezsimmel pedig – a (túlnyomórészt) moszlim menekültek ellen hergelt magyar közvélemény szemében – visszatetszőnek tűntek. Egyfelől tehát a mai, békés Európa érdeme, hogy az egyik utolsó nyíltan antiszemita párt vezetője belátta: jobb, ha lemond programjának eme részéről. Másfelől a Fidesz taktikája is rászorította erre.

*

És mi motiválja a Mazsihiszt, hogy – minden bizonnyal – jóváhagyólag tudomásul vegye egyik vezetőjének demonstratív kapcsolatfelvételét a Jobbik félhivatalos fórumával?

Egyfelől bizonyára az a stratégia, hogy ki kell törni a Zoltai korszakból megörökölt hagyományos imázsból, amely szerint a Mazsihiszt az antiszemitizmus és a Holokauszt emléke élteti, és más identitása jószerével nincs. Ezen Heisler András, a Mazsihisz elnöke megválasztása óta dolgozik. Tágabb értelemben talán a zsidó közösség egy részének ama mély meggyőződése ellen akarnak fellépni, mely szerint 1944 után a zsidók többet nem lehetnek magyarok. Az új politika valahogy visszaillesztené a zsidókat a magyar nemzetbe. A jobboldali politikusok részéről ma erre van fogadókészség,  a baloldaliak sosem vonták kétségbe.

A Mazsihisz e politika szellemében jó kapcsolatokat épített ki a Fidesz-kormánnyal. Az antiszemitizmussal olykor megvádolt kormánynak – imázsa érdekében – erre a szívélyes kapcsolatra szüksége van, s ezt a Mazsihisz projektjeinek bőséges támogatásával honorálja.

A másik motiváció az egyre élesedő szembenállás az EMIH-hel. A két zsidó közösség kapcsolata évek óta romló tendenciát mutat. Az emlékezetes temetőügy óta a romlás látványossá vált: a két közösség a nyilvánosság előtt is többször konfrontálódott. Ebben a Mazsihisz részéről éppen Radnóti rabbi járt az élen. A két szervezet legutóbb éppen Vona Gábor hanukkai üdvözlete során konfrontálódott: immár az országos sajtóban.

Mint ismeretes, Vona Gábor hanukai üdvözletére, tavaly decemberben a Mazsihisz először nem reagált. Köves Slomó, az EMIH frontembere viszont aktív és következetes stratégiával lépett fel: élesen elutasította Vona közeledését és a kormánypárti médiában hangsúlyozta, hogy az antiszemita múltat ezzel a gesztussal nem lehet lemosni. Ezzel nyilván a kormánynak tett szolgálatot, amelynek legfőbb riválisát megbélyegezte. De számíthatott Köves Slomó a zsidó közösség nagy részének támogatására is, amely alighanem mélyen hiszi, hogy kutyából nem lesz szalonna, a Jobbikból nem lesz demokratikus politikai erő.

A Mazsihisznek az ügyben nem volt világos stratégiája. Először nem reagált az üdvözletre, majd miután észrevette, hogy ismét lemaradt a médiafigyelem terén, a Köves Slomóéval ellentétes stratégiát választott: azt kezdte hangsúlyozni, hogy a hagyomány szerint a békülékeny szándékkal közeledőt nem szabad elutasítani.

Hogy az EMIH-hel fennálló konfliktus mennyire fontos lehetett ebben az új fordulatban, azt jól mutatja, hogy Radnóti az Alfahírnek adott interjújában többször is bírálja Köves Slomót, de nem bírálja Vona Gábort és szélsőjobbot.

A félhivatalos kommunikáció a frissen középre húzó Jobbikkal kockázatos lépés. Lehetséges, hogy segít egy tegnap még szélsőséges pártot humanizálni és bevezetni a civilizált politikai életbe. Ez pozitív fejlemény volna, habár a pártpolitikába direkten belefolyni a zsidó érdekképviselet részéről talán nem a legbölcsebb. Sem akkor, ha az EMIH, sem akkor, ha a Mazsihisz részéről történik ilyesmi. De hát a zsidó kósersági pecsét mostanában nagyon kelendő a jobboldalon.

*

Radnóti – a megértés érdekében – helyenként meglehetősen messze megy a nemzeti álláspont iránti fogékonyságban. Az interjút hosszasan lehetne elemezni, de itt most elég egyetlen hiányosságra rámutatni: A magyar nemzettel való azonosulás hevében Radnóti egyáltalán nem említi a magyar állam és a magyar társadalom holokausztért viselt felelősségét. Tudjuk persze, hogy a Mazsihisz éppen a zsidóság=holokauszt képlettől akar szabadulni. Radnóti azonban itt – úgy érzem – túl messze megy az engedékenységben: ez a kérdés a magyar–zsidó viszonyban megkerülhetetlen, és az is marad. Zsidó vezetőként erről nem feledkezhet meg, ha erkölcsi integritását meg akarja őrizni.

Arról beszélni, hogy az erdélyi zsidóknak is ugyanúgy fájt Trianon, mint a nem zsidó magyaroknak, és nem említeni, hogy ezeket a zsidókat 1944-ben a magyar hatóságok közreműködésével és magyar társadalmi haszonélvezettel Auschwitzba deportálták – nem hiteles.

Lehet persze, hogy lesz még folytatás és abban szó lesz erről, de itt és most ez a mondat hiányzik.

*

Nem feltétlen elítélendő, de kockázatos lépés a jobbikos portálnak adott interjú. A Mazsihisz hitelessége a tét. A Mazsihisz meg akar szabadulni régi, Holokauszt alapú identitásától, zsigeri antifasizmusától. Úgy látszik, ennek része a „nemzeti oldal” felé történő merész nyitás. Nyilván ama törekvés jegyében, hogy a mai, konfúzus Európában és még konfúzusabb Magyarországon nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, s így tanácsos minden párttal valamilyen működő viszonyt kialakítani.

Ez lehet politikailag józan lépés, de a Mazsihisz identitását tekintve kockázatos. Alig hiszem, hogy a tagság és a hívek többsége pártolná az interjút. A Mazsihisz nehézkes, szellemileg nem túl mozgékony közeg, nehezen vált irányt. Egy ilyen lépést – úgy vélem – a Heisler András körül csoportosuló ifjú tanácsadók bíztatására hagyott jóvá az elnök.

Mint fentebb említettem, ebben a döntésben nyilván megvolt a része a Köves Slomóval fennálló feszült viszonynak is: ha ő így üzen a szélsőjobbnak, akkor mi úgy. Márpedig nem feltétlenül bölcs dolog belzsidó mérkőzésekben a szélsőjobbot „használni”. Sajnos már a temetőügy idején is ez volt a helyzet: AZ EMIH és a Mazsihisz a kurucinfo cikke nyomán esett egymásnak.

*

Radnóti Zoltán facebook oldalán így harangozza be az interjút: ha /a szélsőjobb/ 10%-a átgondolja az eddigi szavainak 10%-át, akkor elértem a célomat.” Valóban: fontos, hogy egy szélsőjobboldali fórum megnyílik egy rabbi szavai előtt. (Más kérdés – lásd fent – hogy ennek érdekében a rabbi mekkora engedményeket tesz a célközönség felfogásának.) Másfelől azonban felmérte-e a rabbi és a Mazsihisz vezetése, hogy a szélsőjobb kósersági pecsétként mutathatja fel ezt az interjút? Ezután joggal mondhatják Vona és társai, hogy íme, a Mazsihisz szóba áll velük, ők tehát szalonképes politikai alakulat. Egy ilyen interjúnak komoly politikai jelentősége van, hatása messze túlterjed a két fél viszonyán.

*

Végezetül: egy percig sem hiszem, hogy a Jobbik fordulatával párhuzamosan csökkenni fog Magyarországon az antiszemiták száma. Csak párt nélkül maradnak egy időre – remélem legalábbis.

*  *  *

A Budapesti Rabbiság igazgatója, Radnóti Zoltán március 10-én megjelent Alfahír interjújára szerkesztőnk március 12-én reagált fenti cikkében. Ezután, március 13-án délután küldte el a Mazsihisz elnöke szerkesztőségünknek közleményét Radnóti interjújáról. (A szerk.)

Címkék:Alfahír, Jobbik, Radnóti Zoltán

Ahasvéros király plazma tévével

Egy rekonstrukcionista purim-spil Az első lejegyzett purim-spil 1555-ben keletkezett Velencében, egy lengyel zsidó írta le, a címe: A velencei tanár,...

A tömeggyilkos emlékiratai

 Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, a börtöncellájában írt.  A...

Close