A Lauder-dinasztia

Írta: Lázár György - Rovat: Politika

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus befolyásos elnökének neve gyakran bukkan fel a magyar sajtóban, de Magyarországon meglepően keveset tudnak a család történetéről, pedig ez magyar bevándorlók valódi amerikai sikertörténete.

A Sátoraljaújhelyen született, 29 éves Rosenthal Rózsika, öt gyermekével 1898-ban hajózott be a New York-i kikötőbe. Férjéhez, Ábrahámhoz igyekezett, aki már évek óta Amerikában dolgozott. Akkoriban az volt a szokás, hogy a családfő előrement, összegyűjtötte a hajójegyre valót, és később kihozatta a családját.

David-Rockefeller-George-Pataki-Mayor-Bloomberg-Ronald-Lauder

A Republikánus párt nagy öregjei: Ronald S. Lauder, David Rockefeller, George Pataki és Michael Bloomberg

Nem tudjuk mi történt Rózsi asszony férjével, csak azt, hogy néhány évvel később már új házastársa volt, egy Max Mentzer (Mentczer) nevű szabómester személyében, aki a Dunaszerdahely melleti Gelle nevű faluból vándorolt ki. A család New Yorkban, az olasz bevándorlók lakta Corona negyedben telepedett le, és hamarosan közös gyermekeik is születtek. 1908-ban látta meg a napvilágot legfiatalabb kislányuk Josephine Esther Mentzer, a későbbi Estée Lauder.
A kislány, akit otthon Esztinek becézték, minden szabad idejét anyai nagybátyjánál, egy Miskolcról elszármazott patikusnál, Schotz Jánosnál (John Schotz) töltötte. Dr. Schotz, ahogy hívta magát, mesterien értett a különféle kenceficék keveréséhez. Mellette Eszti is megtanulta a krémek keverését, arcra masszírozását, sőt, a krémeket elvitte az iskolába is, s ott azokat a barátnőin tesztelte.

Schotz 1924-ben saját laboratóriumot nyitott, kenőcsei, a „Dr. Schotz Viennese Cream” (Dr. Schotz bécsi kenőcse), és a „Hungarian Mustache Wax” (magyar bajusz-viasz) népszerűek voltak. Eszti azokkal házalt, ügynök volt. Akkoriban egy jó családból való lánytól gazdag férjet és gyerekeket vártak el, így 1930-ban, 22 éves korában, hozzáment egy 27 éves selyemáru kereskedőhöz, Joseph Lauter-hez, aki három évig kitartóan udvarolt az életrevaló lánynak. Első fiúgyerekük, Leonard, 1933-ban született.

lauder-estee

Estée Lauder karrierje csúcsán

Az ifjú feleség arra próbálta rábeszélni a férjét, hogy vágjanak bele egy kozmetikai üzletbe, gyártsanak krémeket, de Lauter nevetségesnek tartotta az ötletet. A viták mindennapossá váltak, a házasság megromlott, és Josephine 1939-ben otthagyta a férjét. Hatéves kisfiával kibérelt egy lakást, majd beadta a válópert. Három évig kutatott egy gazdag, vállalkozó szellemű férj után, de csupán barátot talált a 16 évvel idősebb Arnold van Ameringen személyében.

A holland bevándorló mindent tudott a kozmetikai bizniszről, később a hatalmas International Flavors and Fragrances cég elnöke lett, arra viszont nem volt hajlandó, hogy elváljon a feleségétől, és elvegye Josephine-t, aki 1942-ben visszament volt férjéhez, akivel újra összeházasodtak. 1944-ben megszületett második gyerekük, a Budapesten is jól ismert Ronald. A család megváltoztatta a nevét is: a németes hangzású Lauter-ből Lauder lett. Eszti magyar becenevet is „franciásította”, így született meg a majdani világmárka, Estée Lauder. 1946-ban négy termékkel indult a vállalkozás.

Az új névhez, új élettörténet is dukált. Estée azt kezdte terjeszteni, hogy egy osztrák nemesi család sarja, és a kozmetikai mesterséget Bécsben, a leghíresebb európai mesterektől tanulta. Másoknak azt bizonygatta, hogy anyja családjának francia felmenői vannak.

Estée Lauder egy birodalom élén állt

A cég termékei valóban európai kvalitást képviseltek az amerikai piacon. Krémeik ugyan drágábbak voltak, de jó minőségűek, és mindig izléses, kissé konzervatív reklámokkal hirdették azokat. Megfizették a tehetséges alkalmazottakat, gondosan ügyeltek a cég jóhírére, csak az előkelőbb áruházakban engedték gyártmányaikat forgalmazni, és eladóik is mindig udvariasak mosolyogtak a vevőkre.

Estée olyan arisztokraták társaságában fényképeztette le magát, mint Grace Kelly, a szépséges monaco-i hercegnő, vagy a trónról lemondott angol uralkodó VIII Edward és neje. Politikus barátai között tudhatta a Kennedy családot, Nixon és Reagan elnököket is. Nixon még a luxemburgi nagyköveti posztot is felajánlotta neki, de Estée elutasította azt, mert férje kijelentette, hogy ő nem fog papucsférj szerepében tetszelegni a diplomáciai fogadásokon, nem cipeli felesége bőröndjeit!

A világcég irányításának mindennapi munkáját férje, majd idősebb fia, Leonard végezte, de a végső szót mindig Estée mondta ki. Jóváhagyása nélkül fontosabb döntés nem születhetett. Egykori barátja, van Ameringen, tanácsokkal, és anyagilag is támogatta a céget annak indulásakor.

A Lauder család tagjai ritkán vettek részt zsidó rendezvényeken, környezetükben sokan nem is tudták, hogy a zsidó vallást gyakorolják. Amikor az 1970-es években az arab országok bojkottálták azokat az amerikai vállalatokat, amelyek Izraellel kereskedtek, a cég megszakította kapcsolatait a zsidó állammal, kivonultak az izraeli piacról. Üzleti döntés volt, magyarázta később Estée.

Estee_Lauder

Munka közben

Az amerikai kozmetikai ipar nagyasszonya 2004-ben, 97 éves korában hunyt el, férjét húsz évvel korábban temette. A cég részvényeinek többsége ma is a család tulajdonában van, a vagyon nagyobbik része Leonard-hoz került, ő ma 81 éves, liberális demokrata nézeteket vall, neves műgyűjtő, és Magyarországon alig ismert.

Öccse, a 70 éves Ronald viszont republikánus. Ő is a családi cégnél kezdte a pályafutását, de hamarosan politikai pályára lépett. Már 40 éves korában államtitkári címet kapott a Pentagonban, majd Reagan elnök ausztriai nagykövetté nevezte ki. Később sikertelenül harcba szállt a New York-i polgármesteri székért. 2007-ben választották a Zsidó Világkongresszus elnökévé.

Ronald Lauder a New York-i Central Synagogue tagja; ez a reform irányzat vezető temploma, több mint 6 ezer tagja van. A zsinagóga főrabbija, Angela Buchdahl, rabbi „szupersztár” Amerikában. Szöulban született egy zsidó apa és egy koreai buddhista anya lányaként.

Lauderre igen nagy hatást gyakorolt 1988-as Auschwitz-i látogatása, és ezután fordult figyelme igazán a zsidó ügyek felé. A Laudereket közvetlenül nem érintette a Holokauszt, habár ausztriai születésű néhai sógornője gyerekként Hitler elől menekült Amerikába. Bécsben töltött nagyköveti évei alatt azonban Lauder lankadatlanul küzdött azért, hogy a Kurt Waldheim osztrák államelnök náci múltját feltáró dokumentumok nyilvánosságra kerüljenek. Kurt Waldheim ugyanis „elfelejtkezett” második világháborús szerepéről, amit a sajtó „Waldheimer-kórnak” becézett. A Waldheim-affér kirobbanása után vita indult Ausztriában az ország második világháborús szerepéről, és a meggyilkolt osztrák zsidóktól elrabolt műkincsek sorsáról.

Lauder, aki maga jeles műgyűjtő, a nácik által “degeneráltnak” minősített osztrák és német művészek alkotásait is gyűjti, és New York-ban létrehozta a Neue Galerie-t, ahol e művek megtekinthetők.

Ronald S. Lauder elkötelezett jobboldali, republikánus politikus. Jó barátja Netanjahu izraeli miniszterelnöknek is. Noha kapcsolatuk nem felhőtlen, de a milliárdos bőkezűen támogatja a Likud pártot, és gyakran kritizálja Obama Izrael politikáját.

Az amerikai demokraták nem szívelik a milliárdost. Nemrég adóbevallásait kezdték vizsgálni, azzal vádolják, hogy képgyűjteményét „adóoptimalizálásra” használja fel. Az Orbán-kormány bírálatában viszont nincs nézetkülönbség közte és Obama között. „Most már a szavak nem elégségesek” – üzente a magyar kormánynak a Szabadság téri református templomban felállított Horthy szobor felállítása után, és azzal a budapesti amerikai nagykövetség is egyetértett.

 

(Akik többet akarnak megtudni Lauder-ről, azoknak ajánlom Lee Israel, Beyond the Magic, 1985, és Estée Lauder, A Success Story, 1985 életrajzi forrásokat)

[popup][/popup]