Jeruzsálemnek pusztulnia kell?

Írta: - Rovat: Politika

A radikális iszlám intoleranciájáról és a szent város birtoklásáért
zajló küzdelemről beszélgettek a Könyvfesztivál zárónapján. Az ürügy:
megjelent Dore Gold, volt izraeli ENSZ-nagykövet Harc Jeruzsálemért című
könyvének magyar kiadása. A művet megjelentető Hetek.hu Kft. által
meghívott filozófusok egyetértettek abban, hogy ha Kelet-Jeruzsálem
palesztin fennhatóság alá kerülne, az olaj volna a tűzre.

Vajon minden arab ellenállási mozgalom a zsidók vérében akar fürödni, avagy vannak demokratikusabb szemléletűek, amelyeket nem fertőzött meg az Al-Kaida? tette fel a kérdést a könyv egyik fordítója, Morvay Péter. Heller Ágnes szerint itt kultúrák engesztelhetetlen konfliktusáról van szó. Már a pánarab nacionalizmus hívei is el akarták törölni a föld színéről Izraelt, mert nem tűrhették, hogy egy tőlük különböző kultúra államot alapítson, s demokratikus intézményrendszert építsen ki. Míg a zsidó-keresztény dogmák egy tőről fakadnak, közös teológiai nevező nem alakítható ki az iszlám semelyik fundamentalista irányzatával. Az iszlám nem hisz abban, hogy a zsidóknak közük volt Jeruzsálemhez az ókorban; a radikális iszlám kifejezetten abban hisz, hogy nem volt közük, nem létezett Júdea királysága sem – érzékeltette a különbséget Tatár György. Tagadják a bizonyított tényeket, a régészeti leleteket magától értetődő módon hagyják figyelmen kívül, vagy próbálják megsemmisíteni. 2000-ben a Camp David-i tárgyalásokon – ahol a könyv szerzője is részt vett külügyi tanácsadóként – Arafat azt mondta, nem érti, a zsidók hogy voltak képesek utólag templomot építeni az arabok szent helyei alá. Clinton elnök ugyan visszautasította ezt – hiszen a Templom a Bibliában is többször szerepel, így tehát a kereszténység alapjait is támadta a palesztin vezető –, Arafat légből kapott állítása mégis felbukkant a nyugati sajtó szenzációhajhász képviselői és a tudományosságot mellőző ellen-történetírás simulékony „szaktekintélyei” között.

Az iszlám meggyőződéssel vallja, hogy a zsidók és a keresztények meghamisították az ó- és újszövetségi írásokat, kitörölték például a Mohamedre vonatkozó részeket. Ha Izmael Ábrahám fia volt, akkor ezen a vidéken régóta ott élnek a muzulmánok? Ezen e tételen lehet vitázni, mondta Heller Ágnes, de a templom létét tagadókat nem tudja szellemi partnernek tekinteni. „Európa mesterelbeszélése a Biblia” – fogalmazta meg a Széchenyi-díjas professzorasszony – „mindenki ismeri a történeteit, hiszen az európai kultúra gyökere, bölcsője is Athén és Jeruzsálem volt.” Figyelemre méltó, hogy a Biblia hétszáznál többször említi Jeruzsálemet, az Újszövetség többször a Messiás, „a nagy király városának” nevezi ezt a spirituális helyet, a Koránban viszont nem szerepel a város neve.

jeruzsalem_kisebb.jpg

Az arab eszkatológiai ponyvairodalomban azonban visszatérő elem, hogy Jeruzsálem meghódítása jelzi majd az idők végét, s utána az eljövendő kalifátus meghódítja az egész világot. Az apokaliptikus várakozást pedig állami szinten támogatják, Iránban például kivégezve vagy bebörtönözve a síita vezetés végsőkig vitt antimessianizmusa ellen felszólalókat.

A város elpusztulása transzcendens aktus lenne, a világvége eljövetelét jelezné. A zsidó-keresztény hagyományban a végidők siettetőit nem szerették, mindig elutasították a „l’art pour l’art mártíromságot”, árnyalta a képet Gábor György, az iszlám viszont természetesnek tekinti, hogy az ember közreműködjön a végidők közelebb hozásában. Minél több ártatlan embert robbantasz fel, annál nagyobb hős vagy, hirdetik Nasszer – néhai egyiptomi elnök – nyomán.

kisterrorista.jpg

 

Az erény és a terror összekapcsolása: ez az al-Kaida etikája – világított rá Heller Ágnes. „Harcoljatok, míg megszűnik az üldözés és a vallás egyedül Allahé lesz” – tanítja a Korán. Vagyis teológiai értelemben pozitívként minősítendő minden katonai akció, mely az iszlám terjesztését szolgálja. Gold viszont arra is figyelmeztet, hogy síita mecsetek szintén áldozatul estek szunnita csoportok támadásainak. Jeruzsálem újrafelosztásának hívei ne feledkezzenek meg arról sem, hogy 1948-tól 1967-ig az arab kézen lévő Óvárost nem engedték Nyugat-Jeruzsálemből megközelíteni az izraeli keresztények számára. Sőt VI. Pál pápát is Jordánia felől lehetett csak odavinni 1964-es látogatásakor. Az orvlövészek a Hatnapos Háború előtt megállás nélkül lőttek, senki nem lehetett biztonságban a „béke városában”. Gábor György feltételezése szerint a görög ortodoxiával megerősített Vatikán és a zsidóság együttműködése révén lehetne a radikális iszlámot perifériára szorítani, hogy egy párbeszédképesebb iszlám lépjen a helyére – de ez is csak olyan fikció, mint a (harc esetén azonnal szétfutó) ENSZ-csapatok nemzetközi felügyelete.

 

jeruzsálemnek pusztulnia kell angol könyvb.JPG

Minden város a teljesség, a mikrokozmosz ikonja, zárta a Hetek.hu szerkesztősége által szervezett beszélgetést a vallásfilozófus, hozzátéve, hogy ő hisz a földi Jeruzsálemben, elfogadja, akik hisznek Jeruzsálem égi másában, de nem szeretne hinni földig rombolt, felégetett városokban.

Dore Gold: Harc Jeruzsálemért. A radikális iszlám, a Nyugat és a Szent Város jövője. Fordította: Joób Viktória, Morvay Péter, Rimaszombati Andrea. Bp., Hetek.hu Kft, 2011, 416 oldal. (Bővebb információ: megrendeles@hetek.hu)
 

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]