Szombat előfizetés 2017

Zsidó meditáció – zsidó miszticizmus

Írta: Peremiczky Szilvia - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Zsidó meditáció – zsidó miszticizmus

Jól ismert jelenség az izraeli társada­lomban, hogy a katonaság után fiatalok ezrei rajza­nak ki a nagyvilágba, kí­váncsiságtól, tapasztalatszerzéstől, a világ megis­merésének vágyától ve­zérelve. Az egyik fő úti cél India, és általában a Távol-Kelet, ahol sokan kerülnek különféle guruk, szekták vonzásába. A kü­lönféle társadalomtudósokat, (vallásjszociológusokat, pszichológuso­kat is foglalkoztatja a kérdés: hogy lehet az, hogy a zsidó fiatalok köré­ben ennyire népszerűek a távol-keleti vallások. Ezt a jelenséget először a hetvenes években az Egyesült Álla­mokban figyelték meg, ahol kiugróan magas a zsidók aránya az indiai ere­detű ún. ashramokban – Aryeh Kap­lan a nyolcvanas évek elején 75 szá­zalékra teszi ezt a számot. A miértre adott válasz meghökkentő: ezek a fi­atalok azért ezekben a vallásokban keresik a vallásos élményt, mert „a zsidóság túl racionális, nem nyújt megfelelő spirituális élményt”.

Ami igazán meghökkentő, hogy ezt a véleményt nemcsak nem zsi­dók, vagy vallási nevelésben nem ré­szesülő világi zsidók hangoztatják, hanem olyanok is, akik részesültek valamilyen vallási oktatásban. A közhely széles körben elterjedt, és keményen tartja magát, dacára a kab­bala létének (ami napjainkban, ala­posan kilúgozva, hollywoodi sztárok divatjává vált), az alapvetően érzel­mi tapasztaláson alapuló hasszidizmusnak, sőt, a „hivatalos” zsidóság­ban rejlő megannyi misztikus-spiri­tuális élménynek. Az összes ima, rí­tus a gyertyagyújtástól a kóseroláson át a tfilin feltételéig több mint öncé­lú beszédaktus vagy cselekvés – lel­ki ráhangoltságot követel. Az Egye­sült államokban rendkívül népszerű ortodox rabbi és elismert kabbalista, Aryeh Kaplan első magyarul megje­lent könyve a judaizmusnak erre a láthatólag elfeledett aspektusára kí­vánja felhívni a figyelmet, szembeszállva azzal a közhellyel, hogy a zsidó vallás túl racionális volna. A Zsidó meditáció érezhetően annak a rétegnek íródott, amely az indiai és egyéb távol-keleti rítusokban keresi a spiritualitást, s ezt a réteget próbál­ja rávezetni a zsidó misztikus hagyo­mány meglétére. Káplán könyve be­vezetőjében is utal arra, hogy elsősorban a zsidó hagyományt nem vagy csak nagyon felületesen ismerő olvasókat kívánja megcélozni. Ezért utal többször a keleti meditációra, annak „szakkifejezéseire” (mantra, stb.) s ezért választ egyszerű, közért­hető nyelvezetet, ugyanakkor igyek­szik megmagyarázni a judaizmus legalapvetőbb fogalmait, szokásait, imáit, egyúttal bemutatni, hogy a Smá vagy az ámidá elmondása, az ét­kezés előtti ima nem mechanikus cselekedetek. Nem arról van szó, hogy túl kell lenni a parancsolat tel­jesítésén, hanem nagyon is fontos a káváná, az érzelmi ráhangoltság, an­nak átélése, hogy a cselekedetnek magasabb rendű célja van.

Káplán kabbalistaként természete­sen a kabbala alapműveiből, a Zohárból, a Széfer Jecirából indul ki, de természetesen tudatában van, hogy csak kevesen lehetnek a kabbala tit­kának tudói. Viszont könyve tanulsá­ga szerint nem is kell a kabbala sza­kavatott ismerőjének lenni ahhoz, hogy bárki megérthesse: az élet min­dennapos cselekedeteiben (ő a moso­gatást hozza fel példának), éppúgy megtalálhatja valaki a magasabb ren­dű célt, mint az imákban. Az általa ismertetett, inkább a keleti vallások rítusaira emlékeztető meditációs technikák sokak számára idegen. Kaplan ezért prófétákra, posztbibli­kus személyiségekre, Jichák Lurjára, a cfáti zsidó misztikus iskola alakja­ira, hasszid rebbékre (a braclavi Nahmán rabbi), vagy éppen Gersom Solemre hivatkozva igyekszik bizo­nyítani, hogy ezek a technikák nem idegenek a judaizmustól. Ezek a pél­dák azt hivatottak bemutatni, hogy a meditáció egy lehetséges út az Isten­nel való bensőséges kapcsolat meg­éléséhez, és a személyiség újrafor­málásához.

Bár a kötet – címe alapján – a zsi­dó meditációval foglalkozik, mégsem egyfajta „jóga-kézikönyv”. Magát a meditációt szigorúan zsidó kontex­tusba, a hagyomány kontextusába helyezi, a Tóra szellemétől nem tér el, bár a modern pszichológia kutatási eredményeire, vagy éppen William Blake költészetére is hivatkozik. így az első olvasásra meghökkentőnek tűnő cím a távol-keleti filozófiákra tett utalások ellenére a zsidó vallás egyik oldalát mutatja be.

Peremiczky Szilvia

Címkék:2006-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Nagyüzem

CENTRÁL KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM Nagyüzem Úgy tűnik, óriási igényt elégít ki a Centrál, ugyanis zsúfolt ház fogad bennünket egy teljesen...

Summary

Summary Parliamentary elections will be held both in Israel and Hungary. Attila Novák warns that the feeling of fear spread­ing...

Close