Szombat előfizetés 2017

2000 fős mintán indul szociológiai felmérés a magyarországi zsidóságról

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Belpolitika, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Nagyszabású szociológiai kutatás vette kezdetét ezekben a hetekben a magyarországi zsidóság identitásáról. Ennek kapcsán kérdeztük a kutatás vezetőjét, Kovács András szociológusprofesszort, a Közép-európai Egyetem Zsidó Tudományok Programjának vezetőjét.

Kovács András 2016

Kovács András

Jó néhány évvel ezelőtt volt már egy felmérés, melynek eredményét különszámunkban mi is közölhettük. Ki kezdeményezte ezt a mostani kutatást és kik tették lehetővé, hogy létrejöjjön?

Az előző kutatás tizenhét évvel ezelőtt, 1999-ben zajlott. Több mint kétezer kérdőíves interjút készítettünk, azaz elég nagy csoportot kérdeztünk meg ahhoz, hogy abban a magyar zsidóság valamennyi jellegzetes alcsoportja – vallásosok és vallástalanok, erős és gyenge zsidó identitással bírók, zsidó szervezetekben aktív és magukat azoktól távol tartók – megfelelő nagyságban szerepeljen. Ez lehetővé tette valamennyi fontos csoport jellegzetességeink leírását és a különbségek okainak magyarázatát. Ezek az elemzések a kutatás utáni években sorra megjelentek – ilyen volt például az az összefoglaló, amit a Szombat adott ki, meg a kötet, amit a Múlt és Jövő Kiadó publikált – és a világhálón ma is hozzáférhetők magyarul és angolul is. A tizenhét évvel ezelőtt keletkezett adatbázist persze nemcsak tudományos célokra lehetett használni, hanem a legkülönfélébb zsidó szervezetek is sokszor ezekből az adatokból indultak ki, amikor stratégiai terveket készítettek – mint például a Joint a szociális segélyezésre szorulókról, vagy a szociális célokra való adományozási készségről.

Mára azonban ez az adatbázis elavult, már nem alkalmas sem a tudományos elemzés, sem a stratégiai tervezés céljaira.  A korábbi felmérés óta egy új zsidó generáció lépett a színre, és nagymértékben megváltozott a magyarországi és nemzetközi környezet is. Ezért magyarországi és nemzetközi zsidó szervezetek elhatározták, hogy konzorciumot hoznak létre a tizenhét évvel ezelőtti kutatás megismétlésére. Ebben a konzorciumban valamennyi jelentős magyarországi zsidó szervezet részt vesz. A két legnagyobb támogató az EMIH és a Mazsihisz, de olyan szervezetek is támogatják ezt a költséges kutatást, mint a Mazsike, a Szombat és a Mozaik Hub. A magyar szervezeteken kívül a Joint és a Ronald S. Lauder Foundation is hozzájárul a költségekhez. Én ezt az összefogást nagy dolognak tartom, mert azt mutatja, hogy a különféle zsidó szervezetek, különbségeik és ellentéteik ellenére is képesek felismerni, hogy közös érdekeik vannak, és bizonyos dolgokban csak akkor érhetik el céljaikat, ha együttműködnek.

Mekkora mintán, milyen módszerekkel zajlik a felmérés, hogyan jön létre a minta, és mennyiben tekinthető reprezentatívnak? Mik a felmérés fő céljai?

Az adatfelvételt a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet végzi. Ennek során 2000 személlyel készül egy kb. 60 perces, kérdőíves interjú. Ez a minta természetesen nem tekinthető reprezentatívnak a szó szociológiai értelemében, hiszen egy ilyen minta kialakításához az kellene, hogy a reprezentálandó népességről – azaz a teljes magyarországi zsidóságról – rendelkezésre álljanak azok az alapadatok, amiket a mintának meg kellene jeleníteni – például korösszetételben, iskolázottságban, lakóhely szerinti összetételben, stb. Nyilvánvaló, hogy ilyen adatok a mai magyarországi zsidóságról nincsenek. Ezért a cél ugyanaz, mint tizenhét évvel ezelőtt: jelenjen meg minden fontos alcsoport a mintában, és tudjuk mindegyiket jellemezni társadalmi-demográfiai, gazdasági, szociális és sok más szempontból. Ennek érdekében a felmérés négy generációról – a megkérdezettek nagyszüleitől gyermekeiig – gyűjti össze a legfontosabb adatokat.

Egy másik fontos cél a mai zsidó identitások vizsgálata. Szeretnénk föltérképezni a zsidó hagyományhoz való viszonyt a korábbi és a mai generációkban, és képet alkotni a vallási és szekuláris zsidó identitás különféle változatainak elfogadásáról, illetve elutasításáról. Megkérdezzük az interjúalanyok véleményét az asszimiláció, integráció, illetve disszimiláció alternatíváiról, a zsidóság helyzetéről a mai Magyarországon, a nem-zsidókhoz való viszonyról, az antiszemitizmusról.

Reményeink szerint az adatok alapján azonosítani lehet majd azokat a tényezőket is, amelyek egyeseket ösztönöznek a zsidó felekezetek és szervezetek tevékenységében való részvételre, másokat meg visszatartanak ettől. A kutatás adatai képet adnak majd arról is, hogy milyen szociális támogatásokat kapnak, illetve milyen támogatásokra tartanának igényt a megkérdezettek, és melyek a leginkább támogatásra szoruló csoportok, mekkora a kereslet a zsidó iskolarendszer különféle intézményei iránt, és mit várnak el egy zsidó iskolától a megkérdezettek.

A mintában azok szerepelhetnek, akiknek legalább egyik nagyszülőjük zsidó. Valóban ilyen jelentősége lenne egy zsidó származású nagyszülőnek, hogy egy zsidó identitáskutatáshoz ez elegendő?

Szociológusoknak nem lenne ildomos beszállni abba a vitába, hogy ki is zsidó. A minta kereteit már létező, és a lehető legnagyobb népességet körülíró kritériumok alapján alakítottuk ki. Ehhez ezt a definíciót használtuk, aminek alapján valaki saját jogán izraeli állampolgárságot kaphat. Ezen a kereten belül természetesen az identitások sokfélesége létezik, pont ennek a feltárása a kutatás egyik célja.

Hogyan választják ki az interjúalanyokat?

A minta kialakításához felhasználunk olyan címlistákat, amelyeknek különféle zsidó szervezetek a tulajdonosai, de ezek a szervezetek természetesen csak akkor adják át a kutatóknak a náluk meglévő címeket, ha a potenciális megkérdezettnek nincs ez ellen kifogása. Leginkább azonban az úgynevezett hólabda-módszert használjuk: kis, úgynevezett magcsoportokból indulunk ki, majd az első interjúalanyokat megkérjük arra, hogy kössenek össze további potenciális interjúalanyokkal. Ez a legnehezebb része a felmérésnek, mert így annak sikere nagyban függ a már elért interjúalanyok közreműködési készségétől.

Vannak és lesznek természetesen olyanok, akik a mai légkörben nem szívesen vesznek részt egy ilyen kutatásban, mert tartanak attól, hogy személyesen azonosíthatóvá válnak, vagy bekerülnek valamilyen nyilvántartásba. Ezek a félelmek már az 1999-es kutatás során jelentkeztek, de remélem, annak tapasztalatai eléggé meggyőzők: nemcsak hogy valamennyi közreműködő szigorúan betartotta és betartja az adatvédelmi előírásokat, hanem a személyes azonosításra alkalmas adatokat már a statisztikai feldolgozás előtt minden adatbázisból töröltük, és törölni fogjuk most is, azaz nekünk, kutatóknak sincs fogalmunk arról, hogy személyesen kikről is szól, amit elemzünk.

Mi az a mintaelem, amit a legnehezebb megtalálni?

Manapság sokkal nehezebb egy ilyen, személyes megkeresésen alapuló kutatást csinálni, mint a kilencvenes években. Ez nemcsak erre a vizsgálatra érvényes, hanem általában is: ma minden közvélemény-kutatás során sokkal elutasítóbbak a potenciális interjúalanyok, mint régebben. A mi kutatásunk esetében természetesen sokkal könnyebb megtalálni, és szóra bírni azokat, akik aktívan részt vesznek a zsidó szervezetek életében, erősebben kötődnek a zsidósághoz, valamint az idősebbeket és nyugdíjasokat, hiszen nekik több idejük van az interjúadásra.

Sokkal nehezebb elérni a fiatalabb, a zsidósághoz csak lazán, vagy egyáltalán nem kötődő csoportokat. Ezért nagy erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy a megkérdezettek körében ne legyen nagyon felülreprezentálva az első csoport – bár ez valószínűleg nem kerülhető el teljesen. A „rejtőzködő zsidók” minden bizonnyal alacsonyabb arányban jelennek majd meg a mintában, mint a valóságbeli arányuk, de azt reméljük, hogy még így is elég nagy számú interjút tudunk készíteni ennek a csoportnak a tagjaival is ahhoz, hogy a csoportot sokféle szempontból leírhassuk.

Mikorra várható, hogy a kutatás lezajlik, illetve mikorra várható, hogy a felmérés eredménye nyilvánosságra kerül?

Az adatfelvétel gyorsasága leginkább a „hólabda” tovagördülésének sebességétől függ. Azt remélem, hogy már az év vége felé elő tudunk állni az első eredményekkel.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Netanjahu feleségének bíróság elé állítását javasolja az izraeli rendőrség

a kormányfői rezidencia pénzügyi szabálytalanságai miatt. - A rendőrség Sara Netanjahunak, az izraeli miniszterelnök feleségének a bíróság elé állítását javasolja a...

Megegyeztek a koalíciós pártok a biztonsági kabinet reformjáról Izraelben

Megoldódott az izraeli kormánykoalíción belül kialakult válság: Naftali Bennet izraeli oktatási miniszter, a telepeseket támogató Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt vezetője egyezségre...

Close