Pékerman

Írta: Lázár György - Rovat: Kultúra-Művészetek, Sport

A kolumbiai futball-válogatott csodaedzője, “zsidó gauchók” leszármazotja

jose-pekerman-5

José Pékerman (Fotó: www.freeallimages.com)

 

A brazíliai labdarúgó-világbajnokság  fantasztikus volt. A németek dominanciájához nem férhetett kétség, de több csapat, például a kolumbiaiak is, remekül szerepeltek.

Amikor Kolumbia csapata diadalittasan hazaérkezett, sok tízezres tömeg várta őket.  A tömeg azt skandálta – Pékerman, Pékerman.

De ki ez a Pékerman?

A kolumbiaiak számára már az is komoly teljesítmény volt, hogy kijutottak a VB-re.  Amikor ott selejtező csoportjuk mindhárom mérkőzését magabiztosan megnyerték, sokan meghökkentünk.  Ennyire jó lenne ez a csapat?   Aztán jött az Uruguay elleni meccs, ahol a csodacsatár James Rodríguez két parádés góljával győztek.  Ekkor már tudtuk, hogy fantasztikus a kolumbiai együttes.  Egyébként Rodríguez gólja a világbajnokság legszebb gólja címet kapta meg.

Végül Brazília ellen 2:1-re veszítettek, nem jutottak be a döntőbe, pedig Kolumbia államelnöke a Brazilia elleni összecsapás napján még munkaszüneti napot is elrendelt a majd 50 milliós országban.  Később élő televíziós adásban kérte a csapat „csodaedzőjét”, Pékerman urat, hogy maradjon Kolumbiában.

José Pékerman 64 éves, Argentínában született, és zsidó származású.  Professzionális focista karrier után számos edzői megbizatás következett, ő volt az argentin válogatott edzője a 2006-os világbajnokságon.

De története nem csupán ezért érdekes.

Báró Hirsch Mór (Maurice) 1831-ben született Németországban.  Hatalmas vagyonra tett szert.  Számos vasútvonalat finanszírozott Európában és Törökországban, és az ő nevéhez fűződik az Orient Expressz, a Párizst Isztambullal összekötő legendás vasútvonal is.

Hirsch báró segíteni akart hitsorsosain, különösen azokon, akik Oroszországban szenvedtek a cári rendszer antiszemitizmusától.  Hatalmas összegeket költött a Jewish Colonization Association-ra (Zsidó Gyarmatosító Társaság), amelyik Argentínában földeket vásárolt, és ott mezőgazdasági telepeket hozott létre.  Arra biztatta a szegény orosz zsidókat, hogy vándoroljanak ki Dél-Amerikába.

Hirsch vagyona jó részét jótékony célokra fordította,  egyetlen fia 1887-es halálát követően azt nyilatkozta: „elvesztettem a fiamat, de nem az örökösömet: az én örökösöm az emberiség.”

Hirsch adományaiból nyílt meg 1867-ben a Pesti Izraelita Nőegylet leányárvaháza, ő alapította az Országos Izraelita Patronázs Egyesületet,  valamint a Szünidei Gyermektelep egyesületet. És Pesten találkozott a vágújhelyi születésű Sonnenfeld Zsigmonddal is, aki Hirsch barátja, bizalmasa, majd titkára lett.  Sonnenfeld Párizsba költözött, onnan szervezte az argentínai földművelő telepeket, személyesen is többször járt Dél-Amerikában.

Hamarosan sokezer zsidó érkezett a pampákra, ahol növénytermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.  Legendássá váltak a zsidó lovasok (gauchos judíos), akik argentin társaikhoz hasonlóan  nagy ügyességgel terelték állataikat.

JewishGauchos

“Gauchos Judios”, Moises Ville, 1964.

Hirsch báró Magyarországon, Ógyallán hunyt el.  1896-ban rövid látogatásra érkezett, éppen vadászkastélyának építkezését ellenőrizte.  Váratlanul érte a halál.

És hogy mi köze van mindennek Pékermanhoz?  Az, hogy nagyszülei is Ukrajnából vándoroltak ki Argentinába, az egyik zsidó mezőgazdasági telepen éltek.

Milyen érdekes? – morfondírozok magamban.   Ha a német Hirsch báró pénzén, a magyar Sonnenfeld nem szervezi meg az argentín telepeket a pampákon, akkor ma a kolumbiai foci-válogatottnak valószinüleg nem Pékerman lenne az edzője.  És nem skandálnák tízezrek Bogotában – Pékerman, Pékerman…

 

 

 

 

 

támogatás