Kéne egy zsidó pasi/nő…

Írta: Czifrik Balázs - Rovat: Kultúra-Művészetek

Miért fontos egy zsidó párnak, hogy vallásos esküvője legyen? Mit lehet tenni akkor, ha a zsidó esküvőn majdnem mindenki keresztény? A nem zsidók miért keresnek zsidó partnert maguknak?

Téveszme, hogy aki ma Magyarországon zsidó esküvőt tart, az jellemzően vallásos életet él. A zsidó esküvő inkább identitáserősítő funkciót tölt be a zsidó közösségben – nyilatkozta lapunknak Verő Tamás, a Frankel Leó úti zsinagóga rabbija. Az persze igaz, hogy aki zsidó esküvőt akar, az valamennyire tájékozott, és a zsinagóga nem teljesen ismeretlen számára.zsidó esküvőhagyományos zsidó esküvő

Szekuláris családok – zsidó esküvők
Verő rabbi gyakorlatában az a jellemző, hogy aki egyáltalán nem jár zsinagógába, az is – korosztálytól függetlenül – zsidó esküvőt szeretne, így az esküvők 99 százaléka nem vallásos családokhoz kötődik. Ám a rabbi szerint ez nem probléma, mert a zsidó esküvő az első lépés a vallási szokások megismerése és megtartása felé. „Akik nálam tartják az esküvőjüket, azok jelentős része már megtartja a fiúknál a briszt (körülmetélés), a lányoknál pedig a névadást.”
A megkérdezett rabbiknál szinte mindig olyan párok szeretnék a hagyományos esküvőt, akiket már korábbról ismertek, valamilyen személyes kötődés fűzte őket legalább a pár egyik tagjához. Ritka kivételnek számít Köves Slomó rabbi esete: egy prominens személyiség kért zsidó esküvőt a gyerekének, de a legnagyobb titoktartás mellett kellett a ceremóniát megszervezni, még az egyik utcára néző kaput is letakarták, nehogy meglássák, ki házasodik a zsinagógában.Köves SlomóKöves Slomó
Ettől az esettől eltekintve az EMIH gyakorlatában is az a jellemző, hogy a párok a közösségből kerülnek ki. Ennek ellenére Köves Slomó úgy látja, a közösségükben kötött házasság nem feltétlenül jelent belépőt a vallásos életbe. Nem egyszer előfordul, hogy mindkét fél zsidó ugyan, mégsem járnak zsinagógába, még a nagyünnepekkor sem. Ennek ellenére az esküvőjükre a vallásos előírások pontos betartásával készülnek fel. Az sem ritka eset, hogy a pár gyakran jár zsinagógába, amennyire lehetséges, tartják a vallási előírásokat, ám esküvőjüket mégsem a zsidó szokásoknak megfelelően tartják. Tehát általánosító tendenciákról Köves Slomó szerint nem lehet beszélni.

A házasság és a szex
A Chabad-féle esküvői felkészítése során a legfontosabb, hogy a pár megértse, a zsidó esküvő láthatatlan része sokkal fontosabb, mint a látványos része. Az esküvő és a házasság szempontjából ebbe a láthatatlan részbe tartozik a mikve és a kóser házas élet. A menyasszony és a vőlegény nemcsak egymásnak ígérnek hűséget, hanem azt is megfogadják, hogy a havi ciklus idején és az azt követő hét napban nem élnek házaséletet, és nem is érintkeznek egymással. A házasság egyik fontos pillére a szexuális élet, és éppen ezért a házasságok megromlásának egyik leggyakoribb oka a kiégés, az érdeklődés hiánya a párunk iránt. Ha azonban minden hónapnak van egy olyan időszaka, amikor nem is érintheti meg egymást férj és feleség, az felfokozza a vágyat, és a mikve utáni első éjszakán úgy fogadják egymást, mint a nászéjszakájukon. Ezáltal minden hónapban megújul a házasság. Ezt a gyakorlatot természetesen nem kérjük később számon, de fontos hogy az ifjú pár megismerje a dolog lehetőségét – véli Köves Slomó.
Ha a felkészítés tartalmában nem is, abban azért minden általunk megkérdezett rabbi egyetértett, hogy vegyes házasságok megkötésében nem működnek közre. A betérteket persze minden gond nélkül összeadják, és ebből születnek is furcsa helyzetek. „Volt olyan esküvőm – mesélte lapunknak Verő Tamás –, ahol az ifjú páron, a feleségemen és rajtam kívül nemigen volt más zsidó a több száz fős vendégseregben. Egy másik esetben az viszont nagyon megható volt, hogy a közösséghez frissen csatlakozott fiatalok esküvője után, több évtizednyi házasságukat követően a szülők is zsidó szertartás szerint keltek újra egybe.”Verő TamásVerő Tamás

A lubavicsi és a neológ rabbiknál is megelőzi az esküvőre felkészítést, hogy tisztázódjék az ifjú pár zsidósága. Ha valaki anyai ágon zsidó, akkor az ő zsidósága nem kérdéses, még akkor sem, ha nem gyakorolja vallását, sőt még ha kitértek felmenői, akkor sem. Az izraeli főrabbinátus utasítása alapján azonban, a Chabad nem fogadhatja el a neológ rabbinál betérőket halachikus zsidóknak. „Ebben nincsen semmi politikai felhang – hangsúlyozza Köves Slomó. – Egyszerűen arról van szó, hogy a vallásosság mást jelent egy ortodox és egy neológ rabbi esetében, és így mások az elvárások a betérés folyamatában is.”
Ahhoz azonban, hogy az esküvő vagy az azt megelőző betérés megtörténhessen, először is egymásra kell találniuk a pároknak. A 21. században a rabbikat már e-mailen és facebookon is keresik, nem egyszer a szülők jelentkeznek be. Sem Verő Tamás, sem Köves Slomó nem tartja magát igazi szakértőnek a kérdésben, inkább javasolják, jöjjön le az illető a közösségbe, akkor nagyobb sikerrel fog járni, mint a virtuális térben.

A társközvetítés
Bán Linda, Verő Tamás felesége viszont komoly tapasztalatokat szerzett társközvetítésben. „Az én filozófiám az, hogy ne én találjam ki, mi kell az embereknek, hanem észrevegyem, hogy mit szeretnének” – mondja lapunknak a rebecen, aki kezdetben hébert tanított, gyerekeknek tartott judaisztikát, illetve különféle közösségépítő programok szervezője volt. Nagyon hamar kiderült azonban, hogy minden programra elsősorban párt keresni érkeznek az emberek. Így indult el a házasságközvetítés, amely végül arról is szól, hogy az emberek közelebb kerüljenek a saját zsidóságukhoz.
A problémák azonban hamar jelentkeztek. Először is több a nő, mint férfi. Ráadásul sok nem zsidó nő is jelentkezett, akik zsidó férjet kerestek, mert úgy tudják, „a zsidó férfi nem iszik, és nem veri a feleségét”, de volt olyan is, aki azért keresett zsidó férjet, mert „az előző férje is zsidó volt, és már megszokta ezt a zsidó dolgot”. A nem zsidó férfiak pedig azért szerettek volna zsidó feleséget, mert hogy „a zsidó nők jó anyák”.
Nem egyszer történtek vígjátékba illő esetek. Egy frissen elvált pár jelentkezett be külön-külön, de a nő már a lánykori nevét használta, így majdnem a volt férjének közvetítették ki.
A komikus jelenetek mellett egyéb problémák is előfordultak. A szabály az volt (ma is az), hogy a férfiak kapták meg a hölgyek telefonszámát, tehát – hagyományhoz illően – az első lépést az uraknak kellett volna megtenni. De megesett, hogy az urak négy hónapon keresztül nem hívták fel a hölgyet, mert gondolkodtak, hogy mit is kellene mondani.Bán Linda - Fotók: Gubó Viktória Bán Linda – Fotók: Gubó Viktória

A férfiak viselkedésében azonban mégsem ez háborította fel legjobban Bán Lindát. Többségüknél az elsődleges szempont az volt, hogy ne legyen kövér a nő. „Amikor rákérdeztem – meséli a rebecen – hogy tehát a nő lehet-e önző, rosszindulatú, akkor persze azt mondtak, az is kizáró ok, de a férfiak maguktól csak a kövérséget említették. A nők ennél sokkal toleránsabbak voltak, azonban azt minden nő fontosnak tartotta, hogy a férfinak legyen jó humora.”
Minden nehézség és buktató ellenére Bán Linda úgy látja, a szolgáltatás ugyan most szünetel, de az igény továbbra sem csökkent. Éppen ezért hamarosan újraindítja a házasságközvetítői tevékenységét – kijavítva az első működési szezon hibáit, problémáit. Azaz, nem kell tartanunk attól, hogy zsidó esküvőből a jövőben hiány lenne.

támogatás

Címkék:2012-03