Zsidókat mentett, összeverték a nyilasok, majd beállt hozzájuk

Írta: Szegő Iván Miklós / hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.

A tengelyhatalmak és Magyarország 1944-re már elvesztette a világháborút – ezt tudták a hazai vezetők is. Az októberi magyar kiugrási kísérlet azonban nem sikerülhetett, Magyarország és a náci Németország sorsa a korábbi években, részben a magyar revíziós politika, illetve a „tengely” által jóváhagyott terület-visszacsatolások miatt annyira összefonódott, hogy a háború végén már nem maradt mozgástere a magyar politikai vezetésnek. Így végül Hitlerrel együtt bukta el Magyarország a háborút – mondta Zeidler Miklós egyetemi docens, az MTA BTK Történettudományi Intézetének (TTI) főmunkatársa azon a keddi sajtóbeszélgetésen, amelyet az intézmény munkatársai a hetven évvel ezelőtti kiugrási kísérlet évfordulója előtt egy nappal tartottak a budai Várban.

Az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjához tartozó TTI tudományos segédmunkatársa, Paksa Rudolf szerint a kiugrási kísérlet azért volt bukásra ítélve, mert a német csapatok mozaikszerűen vették körül a magyar egységeket 1944. október 15-ére, és a németek azonnal lefegyverezték (volna) a magyar tiszteket, akik követték volna Horthyt és miniszterelnökét, Lakatos Gézát.

4.0.1

“Horthy saját kultusza foglyává vált.”

Turbucz Dávid, a TTI tudományos segédmunkatársa szintén arról beszélt, hogy Horthy Miklós, a kormányzó 1944 októberében rosszul mérte fel a helyzetet. Saját kultusza foglyává vált ekkora már: elhitte, hogy a hadsereg egyetlen szavára engedelmeskedik, és a tisztek, főtisztek hozzá lojálisak. A kormányzó a hosszú évek óta körülötte kialakított mesterséges kultusz nyomán ugyanis tévesen mérte fel a hadseregben lejátszódó folyamatokat.

Paksa szerint ekkorra már a tisztek jelentős része – éppen a megelőző 25 év nevelése folytán – a szovjetekben az ördögöt látta, átállásuk ezért elképzelhetetlen volt a szövetségesek oldalára. Személyesen sem várhattak sokat a szovjetektől, hiszen arra szocializálták őket, hogy nekik nem lehet jövőjük kommunista uralom alatt.

Paksa a rendezvény után a hvg.hu-nak elmondta, hogy miután az 1944. október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után Horthyt lemondatták a németek, és Szálasit tették meg Magyarország első emberének, a nyilas vezér még Horthy felelősségre vonását is kezdeményezte volna egy október 19-ei dokumentum szerint. Ez a felelősségre vonás elmaradt, Horthy ugyanis a németek őrizetében volt. (Szálasi a kiugrás miatt lépett volna fel Horthy ellen.)  A nyilasok így több magas rangú, Horthyhoz hű katonatisztet és katonai vezetőt vontak eljárás alá, amiért a kiugrásban közreműködtek.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó cikk:

„Horthy Miklóst hajóparancsnoknak képezték ki” – interjú Turbucz Dávid történésszel, a Horthy Miklós életrajz szerzőjével