Szombat előfizetés 2017

MISNA – magyarul 1.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Misna Kaufman

Pergamenre írt Misna-lap a Kaufmann gyűjteményből. A Brachot traktátus kezdete.

Bráchot (Áldások)

 

„A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítására Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Azokat a zsidó tudósokat, akik fenntartották, fejlesztették és áthagyományozták, tánáknak nevezzük. A Misna anyagának összeállítója és rendezője Akiba ben Joszéf volt, az ő és mások, különösen rabbi Méir tevékenysége nyomán Jehuda Hanászi (másként Hákádos, a szent, vagy röviden Rabbi, meghalt i. sz. 219.) szerkesztette egybe a ma ismert alakjában” (Wikipédia).

Alább a Bráchot (áldások) traktátus fordításának első részét közöljük. A további nyolc rész  péntekenként lesz majd olvasható honlapunkon.

A Bráchot a Misna hat része közül az ún. Zráim (magok) c. részből való. A fordító szögletes zárójelbe tette a könnyebb érthetőség kedvéért való kiegészítéseket. A lábjegyzetben található magyarázatok a fordító munkája.

A  héber nyelvű szövegforrás: http://kodesh.snunit.k12.il/b/h/h1.htm

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta Uri Asaf

talmud-study

Jesiva, valahol Lengyelországban – ahol a Misnát is tanulták

 

BRÁCHOT: MISNA 1/1

Mikor mondják az esti smát [2]? Rabbi Eliezer szerint, akkortól, ahogy a kohánim  bemennek, hogy egyenek az adományból, az [éj] első harmadjának[3] végéig. Bölcseink[4] szerint éjfélig. Rábán Gámliel azt mondja: Amíg hajnalodni kezd. Egyszer történt, hogy a fiai [későn] tértek meg az ivóból és azt mondták apjuknak: Még nem mondtunk smát. Azt mondta nekik: Még hajnal előtt kötelesek vagytok mondani. De nem csak ez, hanem minden olyan parancsolat, amely a bölcsek szerint „éjfélig” kötelező, az első hajnali fénysugár megjelenéséig teljesítendő. Az [áldozat] zsírjának és belső részeinek elégetése teljesítendő az első hajnali fénysugárig.[5] Azok [az áldozatok], melyek húsát aznap kell elfogyasztani, elégetésük hajnalig kötelező. Ha így van, [hogy hajnalig halasztható] miért mondták a bölcsek, hogy „éjfélig”? Hogy távol tartsák az embert a vétektől.

 

BRÁCHOT: MISNA 1/2

Mikor mondják a reggeli smát? Mikor az égszínkék[6] színe a fehértől megkülönböztethető. Rabbi Eliezer azt mondja: Mikor az égszínkék a póréhagyma színétől [megkülönböztethető] de a napkelténél nem később. Rabbi Josua azt mondja: A harmadik óráig, mivel a királyfiak szokása a harmadik órában[7] felkelni. Aki ekkor, vagy később mondja, nem veszít. Az olyan, mintha a Tórából olvasna.[8]

 

BRÁCHOT: MISNA 1/3

Bet Sámáj azt mondja: Este minden ember fekve mondja a smát, reggel állva mondja, mivel az [ima] így szól: „Ha lefekszel és ha felkelsz”. Bet Hilel[9] azt mondja: Mindenki szokása szerint mondja, mert [az imában az is] írva van: „Ha úton jársz.”[10] Akkor miért mondták, hogy „ha lefekszel és ha felkelsz?” Ez arra vonatkozik, hogy az ember este lefekszik és reggel felkel. Rabbi Tarfon azt mondta: Úton voltam és ledőltem, [hogy smát imádkozzak][11] Bet Sámáj [előírása] szerint jártam el és ezzel veszélybe sodortam magam az útonállók miatt. [A bölcsek] azt mondták neki: Bajba sodortad magad, mert megszegted Bet Hilel utasításait.

 

BRÁCHOT: MISNA 1/4

Reggel két áldást mond [a smá] előtt és egyet utána; este kettőt mond előtte és kettőt utána.[12] [A két áldás közül] az egyik rövid a másik hosszú.[13]  Ahol azt mondták, hogy hosszasan [áldjon], ott nem veheti rövidre, és ahol azt mondták röviden áldjon, ott ne legyen hosszú. Ahol be kell fejezni, nem teheti azt, hogy nem fejezi be, és ahol nem szabad befejezni, nem fejezi be.

 

BRÁCHOT: MISNA 1/5[14]

Éjszakánként, [esti smában] megemlítik az Egyiptomi Kivonulást.[15] Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondta: Hetven éves vagyok, de nem hallottam, hogy említést tennének éjszaka az Egyiptomi Kivonulásról, míg nem jött Ben Zomá, aki ezt megmagyarázta a [következő verssel]: „Hogy életednek minden idejében megemlékezzél arról a napról, amelyen kijöttél Egyiptom földjéről.” (MTörv 16, 3). Az „életednek idejében” a napokat jelenti, és a „minden idejében” az éjszakákat. A bölcsek hozzátették, hogy az „életednek idejében” ezt a világot jelenti és az „életednek minden idejében”a Messiás napjait.

 

Jegyzetek

[2] A héb. smá jiszráel (Halljad Izrael) imádság; a szövegének forrása: MTörv (6, 4-9); naponta kétszer mondják, reggel és este.

[3] Az éj a csillagok feljövetelével kezdődik, és három harmadra (héb. ásmoret) osztják, mindegyik 4 órát tart.

[4] A bölcsek, bölcseink : héb. megfelelője: Tánáim.

[5] Amit az áldozati állatról eltávolítanak, (főleg zsírt – héb. helev)  hajnalig elégetik.

[6] Égszínkék, héb.: tchelet: tengeri csigából nyert festék neve, mely a készítés módja szerint lehet égszínkék, vagy bíbor.

[7] Harmadik óra: a nap kezdetétől (napkeltétől) számítva.

[8] A smá imádság szövege a Tórából való, (MTörv (6, 4-9); Tóra olvasás ill. tanulás, a nap minden órájában lehetséges.

[9] Bet Sámáj és Bet Hilel (Sámáj és Hilel háza) kétféle rabbinikus iskola, hagyomány.

[10] Út és szokás: mindkettőt a héb. derech szó jelöli.

[11] Este volt.

[12] A smá imádság szövegét meghatározott áldások előzik meg és zárják.

[13] Rasi szerint az „egyik rövid a másik hosszú”, az esti smá imát követő két áládásra vonatkozik.

[14] Ez a misna a pészahi Hágádában is szerepel.

[15] A Szám 15 (37-41) szövege szerint.

Címkék:Brachot, fordítás, Misna

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Zsidóság és magyarság nem két külön dolog”

"Budapestről nem lehet érezni, milyen kettős kisebbségben élni, milyen örömökkel és bánatokkal jár határontúli magyar zsidónak lenni", mondja Deák Andrea,...

Miért olvassunk Vas Istvánt?

Vas István manapság az elfeledett írók népes táborába tartozik, szinte már a bölcsészek sem olvassák. Pedig egy nehéz korszak szemtanúja...

Close