Szombat előfizetés 2017

„Azért fordítottam le, hogy magam is jobban megértsem”

Írta: Gadó János - Rovat: Hagyomány, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?

7 - uri_asaf_fenykepHol tanultál meg héberül?

Kétszer tanultam meg héberül. Izraelben születtem. De amikor a szüleimmel visszajöttünk kisgyerekkoromban, a szüleim nem tudtak velem héberül beszélni, mert nem ismerték olyan jól a nyelvet. Így aztán húsz éves koromban újra kezdtem tanulni. 27 éves koromban, amikor újra kimentem már elég jól tudtam héberül, de az utcán sokszor nem értettem, mint mondanak nekem. Aztán a katonaság idején jól megtanultam. 22 évig voltam tartalékos katona. Legalább két és fél évet szolgáltam a hadseregben, ha összeadjuk az összes időt.
Mivel Pesten kémiát tanultam, Izraelben a Héber Egyetemen dolgoztam, mint kutató vegyész és előadó. 1999-ben írtam le az első irodalmi sort életemben. Addig csak tudományos cikkeket írtam angol nyelven. 2004-ben jöttem vissza Magyarországra. Kettős állampolgár vagyok, itt is, ott is élek.

Volt részed jesiva oktatásban?

Nem, de az ún. havruta (páros tanulás – a szerk.) képzésben volt részem, éveken keresztül. A szent szövegeket olvastam, de templomjáró sosem voltam, rövid időszakoktól eltekintve. A vallásnak nem vagyok formális követője. Zsidó vallásos meggyőződésem van, de nagyon filozofikus és nem halachikus.

A Jónás könyve az első, de nem az egyetlen, amit a zsidó hagyomány irataiból magyarra fordítasz.

A Misna „Z’raim” (Magok) nevű rendjéből lefordítottam a “Brachot” (Áldások), „Peá” (szeglet) és a Demáj nevű traktátusokat. A Brachot rendkívül érdekes, sziporkázó, lenyűgöző szöveg és egyben izgalmas irodalmi kompozíció.

A Misna hatalmas terjedelmű, a fordítása óriási munka lenne.

Ha csak a szigorúan vett misnai szöveget fordítjuk, minden kommentár nélkül, az nem olyan óriási terjedelmű. A gond vele az, hogy rendkívül tömör, sűrű szöveg, amelynek a megértése elképzelhetetlen magyarázatok, kommentárok nélkül. Erre szolgál a Talmudban a Gemárá nevű rész, ami nem más, mint a Misna magyarázata.

Ami szintén nehezen érthető kommentárok nélkül.

Úgy van. De elsősorban azért, mert a Gemárá arámi nyelven íródott, míg a Misna színtiszta héber nyelvű szöveg. Abban az időben, amikor a Misna kanonizált változata elkészült, a héber már nem volt beszélt nyelv az országban. Ami nem jelenti azt, hogy ne tudtak volna héberül, mert a zsinagógákban héberül olvasták fel a Tórát – de a felolvasó mellett ott állt valaki, aki azonnal lefordította a szöveget az akkor beszélt arámi nyelvre.

Te magányos fordítója vagy a zsidó szent szövegeknek.

Magyarországon valóban nincs munkatársam ezen a téren. Pedig jó lenne: mert például az általam fordított Zóhár szövegében vagy kétszáz lábjegyzetben korrigáltam a hivatkozott bibliai szövegrészek Károli-féle fordítását.

Holott a ma használt Károli-féle fordítás maga is többszörösen javított kiadás.

A Károli-fordítás szerintem remek, legnagyobb örömömre sok egyezést találtam saját fordításom és a Károli-féle kiadás között. De sokszor előfordul, hogy nincsen szinkronban a Zóhár mondanivalójával, ezért az ilyen szövegrészeket újra kellett fordítanom. Mindezt egyedül, segítség nélkül.

Nincsenek olyan hebraisták Magyarországon, akik e téren szakavatottak?

Hebraisták vannak, de itt arámiul is tudni kell – amit én is a Zóhár fordítása közben tanultam meg. Ugyanis a Zóhár arámi nyelven íródott, mint a Gemára, csak előbbi egy sokkal egyszerűbb arámi nyelven. Szerzője nem beszélt arámi nyelven, csak ismerte ezt a nyelvet – amennyire egy Spanyolországban élő rabbi ezt ismerhette. Mose de Leon, ennek a legismertebb Zóhár változatnak a szerzője úgy „bukott le”, hogy az arámi szövegben spanyol szavakat találtak. (A hagyomány szerint a Zóhár szerzője Simon Bar Jochaj, aki az i. sz. 3. században élt a Szentföldön. – a szerk.) A Zóhár egyébként hatalmas mű, én csak a Mose de Leon féle változatnak azt a részét fordítottam le, amit ő a Teremtés könyvéhez kommentárként írt. Még ez is ezer oldal magyarul, lábjegyzetekkel együtt. Ugyanis a Tóra öt könyvének mindegyikéhez fűztek kommentárokat a Zóhárban, de a Teremtés könyvével foglalkozó szövegrész a legnagyobb. A másik négy könyvet érintő szövegrészek jóval rövidebbek.

Végül is mekkora hányadát fordítottad le a Zóhárnak?

Ezt nehéz fölmérni, mert nem egy Zóhár van. Van az ún. „Zóhár hadas” (Új Zóhár), aztán van a „Midras Neelam” (A Rejtőzködő Midras) nevű Zóhár. És van számtalan 15-30 oldalas könyvecske. A Zóhár rendkívül sokat ismétli magát, az egyes részek gyakran visszatérnek egy-egy motívumra.

Ezek mind Mose de Leon szerzeményei?

Nem. A Zóhár néven ismert mintegy harminc kisebb-nagyobb könyv talán egyharmadát írta Mose de Leon. Az idők során aztán a Zóhár könyveit is kanonizálták. Ez a 16. században történt.

Mégis, ma már szokatlan a magányos Bibliafordítás. Az ilyen kiadványok mind valamelyik egyház égisze alatt készültek.

Luther vagy Károli Gáspár talán csapatmunkás volt?

Hát nem éppen, de volt mögöttük egy vallásos közösség és volt bennük mély vallásos hit.

Persze, bennem is megvan az a mély meggyőződés, hogy ez a mi népünk felbecsülhetetlen kincse. És ezt magyar nyelven az olvasó elé tárni óriási kihívás. De nem a kihívás miatt fordítottam le. Elárulok egy titkot: azért fordítottam le a Zóhárt, hogy magam is jobban megértsem, figyelmesebben olvassam. Ha ugyanis lefordítom, akkor nem engedhetem meg magamnak a hanyag, figyelmetlen olvasást, ami amúgy előfordul velem. Hogy tehát a Zóhár elveit saját magam életében megvalósítsam, annak a fordítás volt a legjobb módja.

Mi volt az első héber (vagy arámi) klasszikus szöveg, amit magyarra fordítottál?

2005-2006-ban az ELTÉ-n, Komoróczy Géza tanszékén tanítottam két szemesztert. Volt egy kurzusom, modern héber verseket fordítottunk tanítványaimmal. Néhány fordításom megjelent magyar folyóiratokban, így a Szombatban is. Bibliai vagy más hagyományos zsidó szöveget ekkor még nem fordítottam – csak egy-két zsoltárt, de kizárólag irodalmi ambícióból.
A Jónás könyve volt az első bibliai szöveg, amit lefordítottam. Sokszor elfogott a kísértés, hogy nekilássak a Tóra fordításának. De túl kemény diónak tartom. Holott a Teremtés és a Kivonulás könyve irodalmi szempontból rendkívül izgalmas, a fordítása hihetetlen kincseket és lehetőséget rejt magában. Azzal a tudással, amit magamban érzek, talán képes lennék mindezt előbányászni. Ez annyira izgalmas, hogy jelenleg még meg sem tudom fogalmazni. Körül sem tudom írni.
Az bizonyos, hogy már a fordításban figyelembe venném Rási kommentárjait és a modern kommentárokat is. Valamint az arámi fordítást is. Már az arámi és a héber szöveg közötti különbségek is lenyűgöző titkokat rejtenek. Mert az arámi fordítás föltár olyan dolgokat, amit a Tóra nem mond ki.
Izraelben él egy Koren nevű nyomdász, aki a maga által gyártott betűkészlettel nyomtatja és adja ki a Tórát. A klasszikus formában jelenteti meg, de mellé teszi az arámi szöveget, valamint Rási kommentárjait is. A Koren féle betűkészlet gyönyörű. És az arámi fordításban mindazt, ami nem szó szerinti fordítás, halványabb árnyalattal nyomta. Én az arámi fordításban egyfajta útmutatást látok egy kommentárokkal kiegészített fordítás irányába. Ilyet még egyetlen fordító sem csinált, sem Luther, sem Károli, hiszen az eredeti szövegnek van egy bizonyos szentsége, ahhoz nem lehet más szöveget hozzátenni. Én viszont olyan fordításra gondolok, ami már magát a kommentárt is magába rejti. Ehhez felhasználnám az Onkelosz fordítást és Rási kommentárjait is. Szögletes zárójelbe betennék egy-két kulcsszót, amit Rásitól vennék át. Ezzel, mintegy „kiegyenesíteném a görbeséget”: ahol a héber eredeti nem érthető, ezzel a betéttel érthetővé tenném.

Végül is az érthetetlen szövegrészeket értelmezik a midrasok is.

Igen, de ki megy a midrások tengerébe halászni? Rási az, aki a midrások tengeréből megpróbálta kiemelni a lényeget. Gyakran meg is mondja, hogy melyik rabbi midrásából idéz. Neki, nem tudni honnan, de minden forrás a rendelkezésére állt.

Létezik más nyelven ilyen értelmező Biblia-fordítás?

Nem tudok róla, de én pontosan olyan fordításra gondolok, mint az arámi. Magyarul. Ez a legprecízebb megfogalmazása annak, amit elképzelek. Ehhez az a bizonyos Koren-féle kiadás adta az ötletet.

Nádasdy Ádám, aki rendkívül tudatos újrafordító, részletesen kifejti, miért van szükség újabb fordításokra. Te inkább inspiratív fordító vagy?

Van egy bizonyos tudás, ami akkumulálódik életünk során és bizonyos vállalásokra képesít. Úgy éreztem, az egyik ilyen vállalás az lehetne, ha szent szövegeink közül egy két ismeretlen darabot a magyar olvasók elé tárnék. Az első volt a Zóhár. Egy-két ismert dolgot pedig teljesen más színezetben mutatnék be – magamnak is, mert így jobban megértem. Ha kinyitom a Tórát, pár perc olvasás után biztos eljutok egy olyan mondathoz, amit nem tudok mire vélni. Az említett arámi fordítás példája vezetett arra, hogy az interpretált fordítással próbálkozzak. Nem hiszem, hogy Nádasdy ilyesmire gondol, amikor Dantét fordít. Noha ennek is vannak interpretációi. Babitsnak is vannak lábjegyzetei a Divina Commediához. De a szöveget megmagyarázni lábjegyzetek nélkül, hogy maga a szöveg tegye magát érthetővé: számomra ez a kihívás.

A zsidó hagyománynak nincs párja más irodalomban. A mi hagyományunk a szöveg interpretációja, azzal kelünk és fekszünk nap, mint nap. Áldott minden új interpretáció, amely hűségesen és szeretettel foglalkozik a szöveggel – így mondja a Zóhár. Engem ez a meggyőződés vezet. Valószínűleg a Genezis lesz az első próbálkozásom.

Címkék:2015-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Isztambuli merénylet – öt halottból három izraeli

A szombat délelőtti isztambuli robbantásban legalább öten meghaltak az öngyilkos merénylőn kívül: három izraeli és egy iráni is életét vesztette....

Ckó, a fényképész

Regényrészlet

Close