Szombat előfizetés 2017

Walder őrmestert megáldja XII. Pius pápa

Írta: Jungreis Emil - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A római pápával még nem volt alkalmam találkozni, de csodálatos­képpen Jeruzsálemben akadt egy közeli barátom, aki valaha beszélt a katolikus egyház fejével. Barátom ma már hatvanöt éves elmúlt, de megszámlálhatatlan álmatlan éjsza­kán még mindig újra és újra átírja az elszalasztott alkalom szcenárióját.

*

Walder Lali huszonegy éves korá­ban életének már az ötödik nyelvét tanulta az angol hadsereg Zsidó Bri­gádjának marsza-matruchi kiképző-táborában. Érsekújváron született, szlovák iskolába járt, szüleivel ma­gyarul beszállt, de mivel a magyar helyesírásról fogalma sem volt, szüleivel mégis inkább németül levele­zett. Már ameddig levelezhetett ve­lük, szegényekkel.

Walder papa, érsekújvári ügyvéd, Jaross Andor csehszlovákiai magyar pártjának prominens tagja volt. Bár prágai, német anyanyelvű zsidó lányt vett el feleségül, nem csinált titkot belőle, hogy Csehszlovákia ha­tárait ideigleneseknek tekinti, és a magyarlakta területek Magyaror­szághoz való visszacsatolásának fel­tétlen híve. Érsekújváron bíró is le­hetett volna, de a csehszlovák ál­lamra nem akart hűségesküt tenni. Lali is a magyar cserkészekhez járt, és esze ágában sem volt Paleszti­nába menni, ameddig oda a magyar cserkészek nem éppen barátságosan el nem küldték. A Makkabi Hacairhoz való csatlakozása elkesere­dett ellenállást váltott ki a szülők­ből, és a családi légkör feszültté vált. Két kisebb húga magyar kato­likus zárdába járt iskolába, és ka­tolikus hitre való áttérésükét a szülőknek nem volt erejük megakadá­lyozni.

Az annyira áhított magyar uralom alatt a Walder család helyzete roha­mosan tönkrement Először csak Ja­ross Andorék szakították Walderrel megalázó módon, később kizárták az ügyvédi kamarából, majd munka- szolgálatra hívták be Ukrajnába, ahonnan sohasem tért vissza. Wal­der Lali közben Ejn-Charodban volt mezőgazdasági előkészítőn, majd az észak-galileai Huliot kibuchoz csat­lakozott. A levelezéséből nagy meg­döbbenéssel értesült a család szét­hullásáról, két húga katolikus hitre való áttéréséről, és arról, hogy meg­maradt családtagjait halálos veszély fenyegeti.

A valóság lényegesen sötétebben festett, mint az a kép, amit a Mak­kabi Hacair és Lali az európai zsi­dóság sorsáról a legborúlátóbb pró­féciákban elképzelték. Lali csak an­nak örült, hogy két húga a zárdával való kitűnő kapcsolatai miatt talán mégis megmenekül, és arra kérte le­vélben anyját, hogy álljon ő is ke­resztvíz alá.

Csak 1945 tavaszán tudta meg biztosan Lali, hogy vége mindennek, és hogy az egész családot elnyelte Auschwitz.

XII. Pius pápa nyolc hónappal Róma felszabadulása után hatvan­két angol katonáiból álló küldöttsé­get fogadott. A küldöttségben való részvétéit kisorsolták az európai szá­razföldön állomásozó angol katonai egységek között, s ez a pápai audien­cián kívül négynapos római kirán­dulást is magában foglalt. A szeren­csések között volt az angol hadsereg Zsidó Brigádjának két katonája is, köztük Walder őrmester.

A még Michelangelo által terve­zett színpompás egyenruhában a svájci gárda állt őrséget. A csopor­tot két gyönyörű termen keresztül az ovális fogadóterembe vezették. A Szentatya átszellemült, aszketikus ar­cával földöntúli jelenség volt, és Lali arra gondolt, hogy fél életét odaad­ná érte, ha húgai állhatnának most ezen a helyen. A pápa lassan elsé­tált a félkaréjban álló katonák sor­fala előtt, kifogástalan angolsággal beszélt és áldást is osztott. Egy in­diai katonával való beszélgetésében hirtelen áttért valami aboriginális nyelvre, hindire vagy pandzsábira. Lali karján hirtelen meglátta a Dávid-csillagot, és kissé archaikusán, harmadik személyben, héberül meg­kérdezte Lalit, hogy a Szentföldön lakik-e. A Pontifex Maximus egy további kérdés nyomán sajnálkozva vette tudomásul, hogy Lalinak nincs családja. Ezt követően egy kicsit emelt hangon megkérdezte, hogy Lali megengedi-e, hogy Ábrahám, Izsák és Jákob ősi rítusa szerint megáldja?

Lalinak, mint a vízbefúlónak, egy pillanat tört része alatt eszeveszett gyorsasággal futott át agyán egész élete, családja kálváriája, évszáza­dok gyűlölködése és kegyetlen vér­ontása a szeretet jegye nevében. Szabatos, jól fogalmazott mondátok tolultak tudatába, és nehezen tudott úrrá lenni izgalmán, hogy most vég­re alkalma lesz a nagy történelmi tisztázásra.

– Lo ichpat li (Bánom is én) – nyögte ki végül.

Nem vitás, hogy XII. Pius pápa héber szókincse aznap valamicskét kiszélesült ezzel a hányaveti idiómával.

Egyébként minden maradt a régi­ben.

Jungreis Emil (Jeruzsálem)

Címkék:1990-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Budapest VII., Herzl Tivadar tér, Szenes Hanna utca

Bevallom, kissé elszégyelltem ma­gam, amikor a Magyarországi Cio­nista Szövetség újjáalakulása alkal­mából elhangzott felszólalásában Stephen J. Roth-nak, a Cionista Vi­lágszövetség európai...

A zsidóság története Magyarországon

1867-től 1934-ig „1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosíttatnak, nyilvá­níttatnak....

Close