Szombat előfizetés 2017

Piros-fehér-zöld Dávid-csillag

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti triko­lórban? Ez az újszínűség nem vala­mi sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondani­valóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról szól.

A Pénzt, de sokat! és a Kurva va­gyok állítólag nagysikerű munkák szerzője, Csaplár Vilmos e művét karriertörténetnek nevezi, a követ­kező figyelmeztetéssel: A könyvben fellelhető bárminemű hasonlóság élő személyekkel véletlen. Az első szám első személyben elbeszélő kora azon­ban azonos az íróéval, az apa nem szokványos pályafutása és még kü­lönösebb halála megegyezik egy valóságos és tragikusan véget ért – újságírókörökben ismert – életúttal.

Regényként kezdtem olvasni a kö­tetet, meg is hatódtam, hogy lám a mai korban és sivár körülmények között is megszületik a grund ro­mantikája, mert Ignácz Miki és tár­sai a 60-as évek már benzintől szennyezett ötödik kerületi tereit is szeretik, csatáztak értük. Érdekes a bepillantás a Szent István körút mögötti tiszti lakótömbbe, a külső szemlélő számára kivételezett hely­zetben élők, a valóságban az egy­mást ellenőrzők hétköznapjaiba. Ott cseperedik fel a könyv főszereplője testvéreivel, s az első két fejezet a világgal való ismerkedésről szól, a munkásból lett értelmes értelmiségi, a kommunista eszmékben önzetle­nül és tántoríthatatlanul hívő szü­lők történetéről. Ezekben a zsidóság sohasem szerepel, mégis, kamaszosodásáról a fiú így vall: Nagyon ne­héz azt megmondani, hogy mikor kezdtem el magamat zsidónak érez­ni. Lassú folyamatok határozzák meg az életemet, lehetetlenség utó­lag kideríteni, mi volt előbb, mi tör­tént később. Az azonosságzavar olyasvalami, ami öntudatlanul irá­nyít, bármerre vihet…

E soroktól kezdve Csapiár szakít a literatúra minden szabályával, vagy műfajt vált, mert csak azt bi­zonygatja, magyarázza, hirdeti, vál­lalja, ami a könyv címe is: Zsidó vagyok Magyarországon. És mit ol­vashatunk e témáról 150 oldalon át? Amit manapság beszélgetésekben, vitákban elmondunk, amit hallunk az utcán és a munkahelyen, amit le­írunk az antiszemitizmusról, valós vagy vélt okairól, a biztató vagy ki­látástalan jövőről.

Találunk a kötetben néhány ere­deti és szellemes megfogalmazást, mint például az egyik: Fárasztó Magyarországon jelenleg zsidónak len­ni, készültséget jelent, nem fizikait, hanem szellemit, lelkit. Ha az em­bernek van öntudata, elképzelése, büszkesége, ugyanakkor nem keresi a zsidók társaságát, állandóan fi­gyelnie, védekeznie, magyaráznia, viselkednie kell.

Ennél és ehhez hasonlónál mé­lyebb gondolatot és eszmefuttatást nem találunk, stílusa pedig nem szárnyal magasba. Előző írásainak témájához bizonyára illett a trágárság, kifejezte a környezet szóhasz­nálatát, de e könyv szellemétől el­ütő a nemi szervek és a szeretkezés – nemrég még nyomdafestéket nem tűrő – gyakori megnevezése. A leg­főbb kérdés mégis tartalmi jellegű. Amikor a zsidókérdésről annyi riport, nyilatkozat, irodalmi mű jelenik meg, hasznos-e kiadni egy, a többinél nem meggyőzőbbet, újdon­ságot nem tartalmazót? A választ az eladott példányszám vagy a remittenda adja meg.

(Csaplár Vilmos: Zsidó vagyok Magyarországon. Pannon Könyvki­adó.)

Címkék:1991-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Könyörgés hazányi nyugalomért

Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egy­szerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és for­mabontó, mesterei a legmívesebb magyar...

Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád

Újra egy könyv, amely belefér a politikai konjunktúrába. Mármint Magyarországon (is), ahol több az állítás, mint a zsidókérdés, erőtelje­sebb az...

Close