Szombat előfizetés 2017

Párbeszéd a monológ helyett – Zsidó Közösségi Fórum

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI FÓRUM

Párbeszéd a monológ helyett

November 17-20. között, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásokkal, szekcióülésekkel, vi­tákkal, a helyszínen és az A38 hajón tartott koncertekkel mutatkozott be több száz fős közönség állandó je­lenléte mellett a Zsidó Közösségi Fórum.

A zsidó szervezetek eszmecseréjét még Mazsihisz- elnöksége idején Heisler András kezdeményezte. A Párbeszéd a zsidóság­ról című konferencia tizennyolc – köztük nagy számban ifjúsági – szer­vezet aktivistái közreműködése révén, döntően a Joint, kisebb részben a Mazsihisz, a Szochnut és a tagszerveze­tek hozzájárulásával jött létre. Az új típusú közösségszervezői munka, me­lyet az Amerikai Joint Magyarország munkatársai – Jorge Diener vezetésé­vel – néhány éve megkezdték, termé­kenyítőén hatott, és úgy tűnik, partne­rekre-talált a honi zsidó szervezetek­ben is.

A konferencia megnyitóján Göncz Árpád, a rendezvény fővédnöke, levél­ben küldte el üdvözletét. Izrael közbiz­tonságért felelős minisztere, Gideon Ezra örömmel fogadta, hogy Magyarországon ilyen pezsgő zsidó élettel ta­lálkozhatott. Heller Ágnes – aki szerint valahol minden zsidó vallásos – arról elmélkedett, mi tarthatta meg a zsidó­ságot több ezer éven át, a rendezvény elsőrendű céljaként pedig a vitát említette. Vesszenek össze!” – javasolta, hangsúlyozva, hogy a konfliktus az, ami élővé tesz egy közösséget.

A megnyitót követő díszvacsorán, az ötlet­adó volt Mazsihisz-vezető mellett, a jelenlegi elnök, Feldmájer Péter is beszédet mondott, s a Joint igazgatójával kö­zösen díjazták mindazo­kat a magánszemélyeket, akik az egyes szervezetek mellett, személyes csatlakozásukkal és adományaikkal járultak hozzá a ZSKF létrejöttéhez.

E tudósításban nem adhatunk teljes körképet, csak ízelítőt a rendez­vényről, amely bizonyosan változást hoz a magyar zsidó közéletben, ám hogy milyen mélyreható ez a változás, ma még nem mérhetjük fel pontosan. Ami bizonyos: sokszínűség, felszabadultság és derű jellemezte a rendez­vényt, amely színvonalában nem kü­lönbözött a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban megszokott ha­sonló találkozóktól. Világosan érez­hették a jelenlévők: a magyar zsidóság életében valami új kezdődött el.

*

A magyarországi zsidóság jövőjével foglalkozó plenáris ülésre Konrád György nem tudott eljönni, helyette Heller Ágnes foglalt helyet a pódiu­mon. A Dési János által moderált fóru­mon Heisler András a Zsidó Közösségi Fórumot, Egri Oszkár pedig a Mazsihiszt képviselte. Heisler bevezetőjében arról beszélt, hogy azért fontos e ren­dezvény, mert a mai magyar zsidóság problémái kibeszéletlenek, a Mazsihisz nem megfelelő fórum erre, és az első lépés a dialógusé. Egri Oszkár szerint viszont a magyar állam csak úgy tár­gyal a zsidókkal, ha azoknak egységes képviseletük van, ez pedig a Mazsihisz, amely egyébként is „történelmi egy­ház”. Kádári reminiszcenciáktól sem mentes beszédében azt is mondta, hogy „nem titok, hogy minden fórumon fellé­pünk és megvétózzuk a kisebbségi kez­deményezést”. Egri egy hasonlatára, amely a Mazsihiszt egy félig nyitott aj­tóhoz hasonlította, Heisler leszögezte, hogy a Mazsihisznél még félig sincsen nyitva az ajtó, hanem zárva van, „a kulcsot pedig ellopták”.

Egri dr. erre azzal replikázott, hogy „Orbán Vik­tor segítségével” akarják betörni ezt az ajtót. A vi­ta során Heller Ágnes le­szögezte, hogy „a Mazsihisz hegemó­niája rossz a zsidóság számára”. A zsidóság ugyanis – történelmi szem­pontból nézve – pluralisztikus, és nem monopolisztikus közösség.

Heller Ágnes ugyanakkor az etnikai kisebbségi törekvésekről sem volt jó vé­leménnyel, hiszen a nemzeti kisebbség fogalma a nemzetállamok korából ere­deztethető és a zsidóság régebbi ennél. De ezen kívül sem írja le a nemzeti ki­sebbség a zsidóságot, hiszen szociológi­ailag sem egységes, nem beszél zsidó nyelven, nem lakik elkülönült helyen.

A szenvedélyes hozzászólások egyi­kében Korn József, a BZSH volt elnöke kijelentette, hogy a hitközség „ lefizeti a szervezeteket”, és változtatni kell a he­gemón helyzeten. Heisler Andrást több­ször is hosszan ünnepelték, míg a Ma­zsihisz képviselőjének szavai többekből is a döbbenet érzését váltották ki.

Érdekes és újszerű gondolatok hang­zottak el Seres László, a www.hirszer- zo.hu internetes hír- és véleményportál főszerkesztője, a Szombat szer­kesztőbizottsági tagja, és Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója Zsidóság a nyilvánosságban című előadásában. Seres László egy 1989-es Szombatot fellapozva ugyanazokat a problémákat tartotta fontosnak ma megemlíteni, mint az akkori lap: az ötezer hitközségi adófizető és a száze­zer magyar zsidó között nincs komo­lyan veendő kapcsolat. A mai vitákra kitérve ugyanakkor Seres elutasította a zsidóság etnikai-kisebbségi önmegha­tározását, szerinte ugyanis a zsidóság nemzeti kisebbségi meghatározása nem korrelál a valós helyzettel.

Somogyi Zoltán a zsidóság médiabe­li kommunikációjával foglalkozott. Ti­zenkét újságírót kérdeztek meg zsidó témákkal kapcsolatosan és a gyűlölet­beszéd törvény módosításának hitköz­ségi kommunikációját vizsgálták meg. A prezentáció alapján az derült ki, hogy a mai magyar zsidóság főképpen holokauszt-központú közösség és a külvilág is erről, valamint a kárpótlási tárgyalásokról különbözteti meg őket a többi magyar állampolgártól. A nagy napilapok és internetes portálok újság­írói Zoltai Gusztávot nevezték meg a legismertebb zsidó személyiségnek, utána Feldmájer Péter következett. A legismertebb zsidó sajtótermék – kö­rükben – a Szombat volt. Somogyi szintén problémásnak nevezte a nem­zeti kisebbségi törekvéseket, hiszen ha a két nagy párt egyike az Önkormányzatokban nem tud győzni, kisebbségi képviselőkhöz folyamodik. így az V. kerületben (ez a történet a konferencián a kisebbséggé nyilvánítást ellenzők kedvenc példája volt), ahol Fidesz-MIÉP-bolgár kisebbségi jelöltekből álló jobboldali többség alakult ki az önkor­mányzatban. Somogyi a kisebbségi tör­vényt tartja ludasnak a dologban.

Mind a két előadó többször is leszö­gezte, hogy a mai magyar zsidóság po­litikailag a baloldali-liberális táborhoz kötődik, és sajnálatos, hogy nem jött létre egy liberális-konzervatív, nyugati értelemben vett jobboldali zsidóság.

*

Néhány programnak, így Kovács András szociológus a zsidóság XXI. századi önmeghatározásai problémáit vizsgáló előadásának is, különös je­lentőséget biztosított a „kisebbségi vi­ta”. Miután röviden vázolta az elmúlt évszázadban született önmeghatározá­si kísérleteket, rámutatott arra, hogy manapság – a „svédasztal-judaizmus” korában – nem létezik olyan egységes szempontrendszer, amivel mindenki azonosíthatná magát, hiszen még a csoportképzést, a mi-ők alapállás ki­alakítását segítő szimbólumok is gyakran kiüresedettek, vagy csak el­térő. szubjektív módon értelmezhetők. Gyakran éppen a származás titkolása végett kialakított élettechnikák tették azonosíthatóvá egymás és a külvilág számára a csoport tagjait, de tulajdon­képpen már az is igazolhatja egy cso­port létezését, ha vitái egy releváns, a pozitív identitásigényt kifejező kérdés körül bontakoznak ki. Kovács szerint a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyil­vánításáért folyó vitában mindkét fél fel tud sorakoztatni számos, valóban fontos érvet, személyes véleményét kifejtve mégis óva intett attól, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás keretei között erre sor kerüljön.

*

A magyarországi zsidóság mai kihí­vásaival foglalkozó beszélgetésen Raj Tamás rabbi és Engländer Tibor pszi­chológus, a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke vett részt. Raj Tamás zsidó feladatként említette a ma­gyar ajkú zsidóság összetartozásának kinyilvánítását, s élesen elutasította a zsidóság nemzeti kisebbséggé való nyilvánítását, hiszen álláspontja szerint az identitás megélése nem a poli­tikára, pláne nem a parlamentre vagy az önkormányzatra tartozik. Englän­der Tibor, Peresztegi Ágnes moderá­tor kérdésére reflektálva kifejtette, hogy nem tudja, mit is jelent az „euró­pai zsidóság” kifejezés, hiszen a zsi­dóság globalizálódott, ugyanakkor „központja Jeruzsálemben van”. Azt is kifejtette, hogy a magyarországi zsi­dóság fogyasztói szemléletű, konzumálja a különféle zsidó kulturális ter­mékeket, ám nem cselekszik a zsidó­ságért és nem vállal anyagi áldozatot sem érte, az Izraelnek juttatandó anya­gi felajánlások terén pedig ez a közös­ség jóval elmarad a többitől. Beszélt a vegyes házasságok problémájáról, hogy a zsidóság fennmaradása szem­pontjából nem szerencsés. Engländer azt is kifejtette, hogy a zsidókról, a zsidó identitásról folytatott beszéd el­tekint attól a legfontosabb kérdéstől, hogy a zsidók mit tartanak magukról, milyen imágójuk van saját magukról.

*

Gerő András történész, Gyáni Gá­bor történész, Kende Péter szocioló­gus (Párizs) és Kovács András vett részt azon a hatalmas érdeklődést ki­váltó, vasárnap délelőtti beszélgeté­sen, mely a Zsidó – Kérdés? címet vi­selte, s amelyet Szalai Ágnes mode­rált. A vélemények meglehetős egysé­get mutattak arról, hogy van-e zsidó­kérdés a társadalomban. Gyáni Gábor szerint nincsen, Gerő András vélemé­nye az volt, hogy ez a többségi társadalom problémája, míg Kende azt fej­tette ki, hogy eltérően a nyugati orszá­goktól, itt számon tartják a közsze­replők zsidóságát vagy éppen nem­zsidóságát. Kovács András szerint – felmérésekre hivatkozva – kifejtette, hogy nem csak a nem zsidók, de a zsi­dók is megkülönbözetéssel élnek. Ál­láspontja szerint, a distinkció önmagá­ban nem jelent antiszemitizmust, sőt problémát sem okoz.

*

Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő, Medgyesi Csilla, a Magyar Hírlap külpolitikai rovatvezetője, No­vák Attila történész, a Szombat szer­kesztője és Seres László beszélgetett Izrael magyarországi médiareprezen­tációjáról. Szó esett arról a gyakorlatról – ezt Seres László explikálta legin­kább -, hogy a nagy lapok szer­kesztőségében „unják” az izraeli tematikát (ezt Medgyesi Csilla is me­gerősítette), ráadásul sokszor a zsidó származású szerkesztők is túlkompen­zálnak, nehogy azonosítsák őket a „zsidó üggyel”, jelen esetben a zsidó állammal. Novák Attila szerint az iz­raeli valóság bonyolultságának nem sok köze van a nemzetközi médiarep­rezentációhoz, hiszen azok elemel­kedtek a valóságtól és vagy a baloldali, poszt-’68-as Izrael-ellenesség vagy a muzulmánellenes keresztes háború alapfogalmait használják az újságírók. Amikor Seres László Arafatról, a „ter­rorista^vezérről” beszélt, Gorka Sebes­tyén közbevágott azzal, hogy Begin is terroristaként kezdte tevékenységét. Gorka azt is leszögezte, hogy világo­san ketté kell választani a terrorista és a szabadságharcos fogalmát, és egye­tértett Seres Lászlóval abban, hogy a nemzetközi média túlnyomó része baloldali. Egy hozzászóló kérdésére, aki arról kérdezett, hogy a magyar mé­dia miért nem foglalkozik a Magyarországon működő izraeli ingatlan-be­fektetőkkel, Novák Attila megjegyez­te, hogy a magyar társadalmi valóság­ból kiindulva jobb is, hogy nem te­szik, mert ezt sokan rögtön antiszemi­tizmusnak értenék. Gorka kijelentette, hogy „a magyar jobboldali sajtó fog­lalkozik ezzel, de negatív módon”.

*

A záró plenáris ülésen Feldmájer Pé­ter, egyéb elfoglaltságai miatt, nem tu­dott megjelenni, ám levelében azt írta. „olyan zsidó ifjúságra van szükség”, amelyik tető alá hozta ezt a konferen­ciát, illetve abbéli reményének is han­got adott, hogy minél előbb sikerül egy hasonló találkozó megszervezése. Jorge Diener záróbeszédében különböző statisztikákat mutatott a közönségnek arról, mennyire elégedett – vagy elége­detlen – a zsidóság a zsidó intézmé­nyek tevékenységével, milyen mérték­ben kötődnek Izraelhez, stb. A zsidó vezetőkre – mint mondta – hatalmas feladatok várnak, a konferencia legna­gyobb eredményének mégis annak szellemiségét tartotta, vagyis hogy ki­derült: nem léteznek kizárólagos vála­szok, és a fontos dolgokról sem csak a folyósokon esett szó. Heisler András azt szeretné mihamarabb elérni, hogy a ZSKF önfenntartóvá váljon, s röviden összegezve a négynapos rendezvényt, csak annyit mondott, „itt jó volt zsidó­nak lenni”. A konferencia – amely vé­leménye szerint a zsidó szempont mel­lett mindvégig szem előtt tartotta az egyetemes emberi értékeket is – záró­nyilatkozatának legfontosabb pontja talán az volt, amelyik a folytatásról biztosította a közönséget.

*

Színes programja volt a fórumnak az a világzenei rendezvény, amelynek szombat este a népszerű A38 hajó adott helyet. A koncertek közül a Di Naye Kapelye és Michael Alpert, illet­ve a Besh o d’roM és Sophie Solomon fellépése volt talán a legsikeresebb.

A Zsidó Közösségi Fórum tagszervezetei:

Amerikai JOINT Magyarországi Irodája, Bálint Zsidó Közösségi Ház, Bnei Akiva Magyarország, B’nai B’rith Budapest, Hagshama, Hasomer Hacair Magyarország, JMPoint a Zsidó Közösségért Ala­pítvány, Kidma Zsidó Diákszerve­zet, Maccabi Vívó és Atlétikai Club, Magyarországi Cionista Szövetség, Marom Egyesület, Mazsihisz, Mazsike. Pesti Súl Egyesület, Szim Salom Progresszív Zsidó Közösség, Szochnut – The Jewish Agency For Israel, UJS – Zsidó Fiatalok Ma­gyarországi Egyesülete, WIZO Hungary Egyesület.

Címkék:2005-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Megalakult a ZSIT

Új zsidó ifjúsági ernyőszervezet felé Megalakult a ZSIT Zsidó Ifjúsági Tanács (ZSIT) néven, öt zsidó ifjúsági szervezet - köztük a...

Igazgatók a Szombat iskolakutatásáról

Igazgatók a Szombat iskolakutatásáról Szerkesztőségünk eljuttatta a há­rom zsidó iskola igazgatójához az e számunk mellékletében olvasható tanulmányt, amely végzettjeikről ad...

Close