Szombat előfizetés 2017

Ortodox rabbikonferencia Budapesten

Írta: M. P.-G. J. - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ortodox rabbikonferencia Budapesten

Szeptember 13-17. között tizennyolc országból több mint hetven rabbi és vi­lági közösségi elöljáró gyűlt össze Buda­pesten. Az Európai Ortodox Rabbik és Egyházi Vezetők Konferenciája – amely­nek mindannyian vendégei voltak – há­rom évvel ezelőtt, a Cionista Világszer­vezet vallási osztályának ösztönzésére jött létre. A szervezet elsősorban a cio­nizmus és Izrael iránt nyitott modem or­todox rabbikat tömörít. A szervezésbe nem vonták be, részvételre viszont fel­kérték a Chabad Lubavits budapesti kül­dötteit. (Dov Levy rabbi, a Wesselényi utcában működő Amerikai Alapítványi Iskola igazgatóhelyettese, aki Baruch Kaisler igazgató mellett, a szervezők egyike volt, ezt azzal indokolta, hogy a Chabad nem tagja a magyar ortodoxia hivatalos szervezetének.)

Jelentős gesztust tettek a neológia fe­lé is: meghívták Schweitzer József és Fröhlich Róbert neológ rabbikat, továb­bá – a budapesti zsidó városnézés kere­tében – ellátogattak a Dohány utcai zsi­nagógába. Előadást tartott a tanácskozá­son Schőner Alfréd, a Rabbiképző Zsi­dó Egyetem rektora, és Kovács András szociológus, aki a közelmúltban nagy felmérésben vizsgálta a magyarországi zsidóság helyzetét.

A tanácskozáson egyebek között a kö­zelgő nagy ünnepek során felmerülő biz­tonsági kérdéseket vitatták meg. Másik napirendi pont a halachikus döntések összehangolása volt: mivel számos európai országban nincs kiépült ortodox intézményrendszer, időnként gondot okoz a házasságok, a válások intézése, rabbinikus bíróságok összehívása. A ta­nácskozás résztvevői ezt igyekeztek európai szinten koordinálni.

Dov Levy elmondta, hogy a budapesti helyszín kiválasztásában jelentős szere­pe volt Tova Pintónak, a Szochnut ke­let-európai igazgatójának, aki szerette volna a – nemzetközi kapcsolatok iránt eddig nem nagyon fogékony – magyar ortodoxiát bevonni ebbe az áramkörbe.

Jehiel Wasserman rabbi, a Szoch­nut vallási főosztályának vezetője: „Azért választottuk a magyar fővárost, mert Budapest a kelet-európai vallásos újjáéledés egyik szimbóluma. Persze nagy kérdés, hogy a nem vallásos fiata­lokat miként tudja elérni az ortodoxia. Egyesek spirituális, mások pszicholó­giai és teológiai szempontokat vetettek fel, de Magyarországon továbbra is na­gyon nehéz az ortodoxia helyzete, mert a közösség gyenge, és a kóserság is nehezen megoldható.”

Ariel Messas párizsi rabbi tapasztala­tai szerint a vallásos élet nehéznek tűnik egészen addig, míg a nem vallásos hát­terű emberek meg nem értik a halacha lényegét és szépségét. A vallás azért fon­tos a zsidók életében, mert olyan, egyébként kiveszendőben lévő alapér­tékeket hozhat vissza, mint a cedaka, a segítségnyújtás, a szeretet, a béke és a tisztelet. „Franciaország példáján okul­va látok fantáziát a magyar ortodoxiá­ban. Bár az ötvenes években alig voltak kóser éttermek és zsidó iskolák Párizs­ban ma, a növekvő antiszemitizmus el­lenére is virágzik a közösség.”

Az ortodox hitközség díszvacsoráján Slomo Amar, Izrael Állam szefárd főrab­bija tartott Tóra-magyarázatot. Mondan­dójában nem a különböző irányzatokat elválasztó, hanem az őket összekötő vo­nások jelentőségét emelte ki, ami a mai – gyakran intranzigens ortodoxia világában – fontos üzenet. A résztvevők több­sége azért is tartja jelentősnek ezt a ta­lálkozót, mert csak itt vitathatják meg a közös, európai problémákat. Sokak sze­rint Kelet- és Nyugat-Európa zsidó közös­ségei között nagy különbségek vannak, hiszen Nyugaton főként a vegyes házas­ságok és a közösségek nehéz anyagi helyzete jelent problémát, Kelet-Európában pedig a vallásos élet folytonossága. A résztvevők mindenesetre úgy látják, hogy sokat profitáltak a tapasztalatcseré­ből és a kötetlen beszélgetésekből.

M. P.-G. J.

Címkék:2003-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Egy pesti polgárlány társat választ

Esztertáska E havi számunkban a híres tudós, Szilárd Leó édesanyjának visszaemléke­zésein alapuló írást publikál Holló Szilvia feminista történész. Izgalmas kér­dés,...

Pécsi Katalin: – A Dob utcától az irodalmi magazinokig: egy zsidó nő vándorlásai

A Dob utcától az irodalmi magazinokig: egy zsidó nő vándorlásai Jehudit Rotem: Oly nagyon szeret­tem. Múlt és Jövő, 2003, 2700...

Close