Szombat előfizetés 2017

Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Zsidó Híradó 1895. február 14.

Az orthodox zsidók a kultuszminiszternél

Az orthodox zsidók országos képviselősége f. év február 12-ikén tisztelgett dr. Wlassics kultuszminiszternél… A küldöttség szónoka dr. Friedlander Sámuel a következő beszé­det intézte a kultuszminiszterhez:

Nagyméltóságú miniszter úr! Kegyel­mes urunk! Mint a hazai orth. izr. hitfelekezet országos képviselője jöttünk a ma­gunk és a felekezetűnk nevében Nagy­méltóságodat kormányra lépése alkalmából üdvözölni. Örömmel és lelkesedéssel üd­vözöljük excellenciádat, mert ámbár felekezetűnk önállóságát és független­ségét ő felsége által megerősített szabály­zataink is biztosítják, de megóvni igazságtalan és rosszakaratú támadások­tól csak a liberális szellem és annak oly méltó és igaz képviselője alkalmas, milyet nagyméltóságod személyében tisztelünk…”

Dr. Wlassics Gyula vallás- és közok­tatásügyi miniszter erre a következőleg válaszolt: „Tisztelt uraim! Igen helyes alap­ból indult ki t. szónokuk, mikor a libera­lizmusból a felekezetek autonómiájának tiszteletben tartását következteti. Áll ez nem csak az önök érdemes felekezetéről, me­lyet előnyösen jellemez a hitéhez való me­leg ragaszkodás, de az még az új fele­kezetekre is kiterjed… Biztosíthatom önö­ket, hogy jelzett törekvéseikben bennem mindig támaszt fognak találni, viszont a ma­gam részére támogatásukat remélem. Ösmerve magyarosodási törekvésüket, mely eddig is oly szép eredményt tüntet fel, reménylem, hogy azokon a vidékeken, a hol a magyarosodás nem halad a kívánatos gyorsasággal, mindinkább érvényre fognak jutni a törekvéseik. Köszönöm szíves megjelenésüket.”

A miniszter szavait követő lelkes éljen­zés elhangzása után Reich Ignácz elnök be­mutatta a küldöttség minden tagját.

Egyenlőség 1920. február 14.

Egyelőre ennyit

Mint a keresztény egyesülés napilapja, a Nemzeti Újság boldogan jelentette, a „cio­nisták a demokraták ellen a pótválasztásokon a keresztény jelölteket támogatták”. A tisztelt cionisták ugyanis az én múlt heti felhívásomra, hogy a fővárosi zsidóság a pótválasztásokon a liberális demokrata jelölteket támogassa, óvást bocsátottak ki. Óvnak. Attól óvják a fővárosi zsidóságot, hogy a demokrata jelöltek győzelmét elősegítse…

Ezzel az őrülettel, mely teljesen méltó az itteni cionistákhoz, tovább nem is foglalko­zom, csak leszögezem itt, mert jó az ilyet el nem felejteni és eltenni jobb időkre…

Leközöljem talán a kitért Jászi Oszkár és a cionisták gyengéd szerelmi viszonyának aktáit és a két cionista lapnak erre vonatkozó cikkeit? Egyelőre nem szándékszom többet írni ezekről az agitátorokról és szerkesztők­ről. Pedig volna mit. Csak újból és újból arra hivatkozom, hogy a cionizmus veszély, katasztrófa és romlás számunkra; hogy a cionisták aknamunkája a megszállott terü­leteken a hipokrízis és a hazugságok szövedéke; hogy az Egyenlőség az utolsó tollvonásáig fog tovább küzdeni a cio­nizmus ellen és bizonyítani a magyar nemzet előtt, hogy a zsidóság túlnyomó többsége elítéli, megveti és elveti a politikai cionizmus gondolatát és hogy a cionistákkal nem lehet, nem szabad, nem fogunk sem­miféle ügyben együtt menni és szövetkezni.

Egyelőre ennyit.

Szabolcsi Lajos

A MUNKA

A Vörös Hadsereg által felszabadí­tott munkaszolgálatosok lapja

1945. február 22.

Hóhért akasztottak

Budapesten. Kettő került lámpavasra az országpusztító fasiszta hóhérok közül. Két németbérenc hóhér, akik áldozataikat a hitlerizmus szadista iskolájában tanult legraffináltabb kínzások után gyilkolták ha­lomra. Harmincöt ,,hazai” és több ezer ukrán földön legyilkolt munkaszolgálatos és de­portált áldozat borzalmas megkínoztatása és elpusztítása volt a vád az emberbőrbe bújt fenevadak ellen. És csak úgy mellékesen a rablások, fosztogatások sorozata…

Az ítélet fölöttük enyhe volt és könyö­rületes: kötél általi halál. A két nyilaske­resztes gyáva briganti keveset szenvedett, mielőtt áldozataik sorsa rajtuk is betelje­sedett. Hiszen: nem gyötörték őket hóna­pokon keresztül, nem szenvedtek őrjítő kínoztatások alatt… nem zavarták ki őket revolveres banditák aknákat robbantani a negyven fokos orosz télbe – egy szakado­zott porköpenyben, mint az írót, a művészt, a tudóst, a munkást, a világbajnok sport­embert.

Ezek verték puskatussal a serdületlen gyermekeket az anyák szeme láttára és gyalázták meg a feleségeket gyermekeik előtt, hogy aztán hetven-nyolcvanad magukkal lökjék őket egy tehervagonba…

Két fasiszta hóhér kötélen végezte, de bűntársaik még itt lapulnak közöttünk. Be­furakodnak minden pártba, minden egye­sületbe… de tévednek, ha azt hiszik, hogy sorsukat elkerülhetik… Semmiféle színű karszalag, semmiféle pártigazolvány a fasiszta bitangok véres kezét tisztára nem moshatja.

Új Élet 1970. február 15.

Mozgósítani kell a társadalmat

Egy fiatalokból álló huligánbandát – amely, mint olvastuk, az ,,Eriká”-t énekelte és Szálasit éltette – füleltek le és ítéltek el a minap. Nem kellene egy pillanatra sem megállni a társadalmi erővel nem bíró, ext­rém jelenség mellett, ha nem lennének a jelenségen túlmutató, különböző előjelű tanulságai is. Az egyik tanulság az, hogy – úgy látszik – tovább kell gazdagítani az antifasiszta nevelés eddigi, nem kis ered­ményeit. Mert egészen biztos, hogy ha a fiatalok mind tisztában volnának vele, hogy mit jelent az „Erika” és hogy ki volt, mit csinált Szálasi, akkor még a különben leg­garázdább hajlamúak sem azonosítanák ma­gukat velük. A másik tanulság hírközlésünk dicséretes őszintesége. Semmi esetre sincs mostanában több garázdaság, kilengés, huligánkodás, mint – mondjuk – tizenöt vagy tizenhat évvel ezelőtt. Nincs több, sőt, kevesebb. Mégis: több ilyen esetről beszélünk, mert nincs olyan esemény – vagy jelenség -, amelyről ne szólnánk. És éppen azért, hogy mozgósítsuk ellene az egész társadalmat, amely a szocialista humanizmus alapjain áll, amely mélyen hisz az alkotó emberségben és amely – éppen mert nemes eszmék hatják át – feltétlenül megbirkózik azokkal, akik akár tudatlanságból, akár más okokból Szálasit – és a múlt többi kísértetek éltetik.

Címkék:1995-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A magyar zsidóság a politikában (1895-1919)* I. rész

„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1 (Vázsonyi Vilmos) A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás. A zsidók elhelyezkedése a...

A tábornokok

A BELZI RABBIT, Rokeach Áron rabbit és testvérét, Mordehájt, a bilgoráji rabbit 1943 májusában kicsempészték a bochniai gettóból. A mentési...

Close