Szombat előfizetés 2017

Mazsihisz: A felajánlott összeg méltányos

Írta: G. J. - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A nyitóima elhangzása után dr. Feldmájer Péter elnök vázolta az új helyzetet a kormány képviselői – a Vatikánnal kötött megállapodás után – a visszaigényelt ingat­lanok többsége fejében pénzbeni „apa­názst” javasolnak (A MAZSIHISZ eredeti­leg 80 ingatlant igényelt vissza. Az új felál­lás szerint a 8 budapesti mellett 14 vidéki ingatlanhoz továbbra is ragaszkodik a Hit­község – tájékoztatott dr. Feldmájer Péter.) „Felmerülhet a vád: egy tál lencséért elad­juk őseink örökségér – fogalmazta meg a költői kérdést dr. Feldmájer, és meg is ad­ta rá a nemleges választ nem ez a helyzet, mert a felajánlott összeg méltányos.

A kormány nem zárta ki az ingatlanok természetbeni visszaadásának lehetősé­gét sem – vette át a szót Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató -, ám a pénzbeli támo­gatás azért is kedvezőbb megoldás, mert az ingatlanokat csak 2011-ig bezárólag kapná vissza a Hitközség és természetesen aligha felújított állapotban. Hasonló a helyzet az egyszeri pénzbeni megváltás le­hetőségével is: ez a folyamat is csak 2011-ig érne véget. Az ingatlanok természetbeni visszavétele azért is hátrányos, mert a tör­vény értelmében azokat csak eredeti cél­jukra lehet fölhasználni, míg a pénzbeli jut­tatásra ilyen megszorítás nem vonatkozik

A BZSH képviselőtestületi üléséhez ha­sonlóan e grémium előtt is elhangzott, hogy a kormány megszünteti a hitéleti tá­mogatást és helyébe 1998. január elsejé­től az adózó polgárok által fölajánlott 1 százalék lép. (Nem eszik azonban olyan forrón a kását, ha az e forrásból származó bevétel 1998-ban nem éri el a 93 mil­lió forintot, a kormány ezt kiegészíti.)

Zoltai Gusztáv a továbbiakban ismer­tette a fenti forrásokon túl juttatandó várt állami támogatásokat. Kulturális célokra 147 millió forintot, a közgyűjtemények fenntartására 10-15 millió forintot, mű­emlék-felújításra 200 millió forintot ígért az állami költségvetés. Utóbbi összeg leg­nagyobb része a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga felújítását fedezi majd.

A hozzászólók – egy kivételével – pár­tolták és feltétlenül elfogadásra ajánlot­ták az ingatlanok helyett fölajánlott örö­kös állami apanázs rendszerét.

Ha sikerül megfelelő kereteket adni ne­ki, „valóban bűn lenne nem élni ezzel az ajánlattal” – mondta Pollák Jenő, aki ez­után röviden vázolta az ajánlat előnyeit, majd az elosztás elvi szempontjainak fon­tosságát hangsúlyozta. Ez utóbbi kidolgo­zására (3 budapesti és 6 vidéki taggal) ki­lencfős bizottság fölállítását javasolta.

Dr. Engländer Tibor (a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke) cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint a cionisták nem támogatnák a magyarországi zsidó­ság jövőjét. Erős zsidóságra van szükség, mert csak ez lehet komoly alija kiinduló­pontja. Méltatta a zsidóság sokszínűsé­gét, majd fennkölt szavakkal emlékezett meg a cionisták egykori munkájáról, különös tekintettel az 1944-48 közötti idő­szakra. Ezt az elosztás során nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni – emlékeztetett.

Fixler Herman, az Autonóm Orthodox Hitközség elnöke az ortodoxia múlhatat­lan érdemeit ecsetelte a kasrut fenntartá­sa terén. Ha ezt a pénzek elosztásánál nem veszik figyelembe, nem lesz kasrut és nem lesz aki kaddist mondjon – vázol­ta fel a vészjósló jövőt

A zsidóság jelenlegi, háború után kiala­kult centralizált szervezeti rendszere mi­att a támogatás mind egyetlen zsebbe fo­lyik be. Jó lenne a decentralizáció irányá­ba haladni – jegyezte meg egy további hozzászóló.

Mi a jogi garancia arra, hogy egy követ­kező kormány is elismeri a jelenlegi kabi­net ígéreteit? Milyen vallásos zsidó szer­vezetek részesülhetnek a juttatásokból? – kérdezte Borbély László.

A két fél megállapodást kötött – vála­szolta dr. Feldmájer Péter – amit csak kö­zös akarattal lehet felbontani, teljesítését bíróság útján is ki lehet kényszeríteni. A második kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése ér­telmében egyedül a Mazsihisz jogosult ar­ra, hogy – mint egyház – nevében a zsidó illetve az izraelita szavakat használja. Val­lásos zsidó szervezet így csak a Mazsihisz keretein belül működhet. Az egységre tö­rekvés teszi ezt szükségessé, mert az egy­ség megbomlásának súlyos következmé­nyei lehetnek.*

A képviselőtestület elfogadta az álla­mosított hitközségi ingatlanok járadéká­ról szóló előterjesztést, valamint azt a ja­vaslatot, hogy az elosztás konkrét kérdé­seivel külön bizottság foglalkozzék.

 

* Kérésünkre a Mazsihisz elnöke eljuttatta szerkesztőségünkbe a hivatkozott jogszabá­lyokat. Az 1990 évi IV. törvény 9 § 3. bekezdé­se szerint: „Egyház elnevezése már nyilván­tartásba vett egyház elnevezésével nem lehet azonos vagy összetéveszthető.” Az elnök, ál­láspontját alátámasztandó, megemlítette még a Legfelsőbb Bíróság egy határozatát is. E határozat (BH1997.252.) helyben hagyta azt az elsőfokú bírói döntést, amely elutasítja a zalaegerszegi zsidó hitközség társadalmi egyesületként való bejegyzését. Álláspontunk szerint a fentiekből korántsem következik bi­zonyossággal a Feldmájer Péter által levont konklúzió. (a szerk.)

Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Címkék:1997-09

Megteremtődnek a hitélet biztos anyagi alapjai?

Szerződést köt a Hitközség a kormánnyal A vallásgyakorlás, sőt a magyarországi hitközségek teljes körű működésének jö­vőjét meghatározó ügyről tárgyalt 1997....

Ki mennyit kap? – Közcélokra csak hónapok múlva

Szeptemberben megkezdődik az életjáradékok folyósítása Beszélgetés Hajósné dr. Vértes Antóniával, a Közalapítvány titkárával Az 1947-ben Kötött párizsi Békeszerződésben a magyar...

Close