Szombat előfizetés 2017

Májusi vendégjáték

Írta: Szegő Ágnes - Rovat: Archívum, Izrael, Színház

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A Habima színház Budapesten

A május 3-a és 10-e között sorra kerülő Izraeli Hét keretében várható a Habima, az izraeli Nemzeti Színház vendégszereplése. A vendégjáték kapcsán kérdeztük Rónai Andrást, a Valahol Európában egykori Ficsúrját, a 43 éve Izraelben élő állami díjas színészt, a Habima örökös tagját, a színház múltjáról, jelenéről, egyben arra kértük, mondjon néhány szót az izraeli színházi életről.

  • Mit jelent a Habima szó?
  • A Habima héberül színpadot jelent.
  • Mikor alapították a színházat, mi a színház története dióhéjban?
  • A Habimát eredetileg 1918-ban, Moszkvában alapították meg, nem kisebb rendezők, mint Sztanyiszlavszkij és Vahtangov. A moszkvai Művész Színház héber nyelvű stúdiója volt. A Habima moszkvai társulata a 20-as évek közepén hagyta el az akkori Szovjetuniót. Európa összes fővárosát végigjárták. így akkor eljutottak például Berlinbe is. Budapesten azonban nem játszottak, azon egyszerű oknál fogva, hogy Budapesten nem tudott senki héberül.

Amerikába is eljutottak, és csak utána a 30-as évek elején került a színház egykori társulata az akkori Palesztinába. A Habima lett már a kezdet-kezdeten a legnívósabb színház itt. Noha már akkor létezett három másik színház is. Köztük a tel-avivi Kabaré színház, amelynek Avigdor Hameiri – valaha Feuersten Kova Albert néven magyar újságíró – volt a megalapítója.

A Habima mai épületét Tel Avivban a 40-es évek elején kapta. Azóta természetesen több átalakításon ment keresztül. Kívülről éppúgy, mint belső struktúrájában.

  • Ön mikor lett a Habima tagja?
  • 1963-ban csatlakoztam a társulathoz. Akkor még sokan éltek az alapító gárdából, és így én még sok mindent el tudtam sajátítani a Sztanyiszlavszkij-féle módszerből.
  • Mi változott a három évtized alatt?
  • Azelőtt a színház lényegében egyetlen kollektíva volt. Minden tagja részt vett a színház vezetésében, mindent közösen szerveztek meg. Fizetést is csak hébe-hóba kaptak. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a kezdetekkor mindössze mintegy háromnegyed millió lakosa volt Izraelnek, és ma már 4,5 millió.

Ami a mai struktúrát illeti, azt lehet mondani, hogy a színház: óriási impresszárió vállalat. Lényegében átjáróházat csináltak belőle a fiatal művészeti igazgatók. Az Othellóban, ami most többek között a repertoáron szerepel, én vagyok az egyetlen tényleges színházi tag. A színészek, akik a Habimában játszanak, három csoportra oszthatók. Az elsőben vannak az örökös tagok, amely címet Budapesten csak nyugdíjba lépés után kap meg egy színész.

A második csoport tagjai az egy, vagy több évadra szerződtetett színészek. Ez mintegy 30 főt jelent.

A harmadikba pedig az egyes darabra szerződtetett színészek tartoznak. Mintegy 60-70 fő. Személy szerint én ez utóbbi ellen vagyok. Ezért neveztem a színházat átjáróháznak. Szerintem ugyanis a társulat teszi a színházat, és nem a modern épület. Minden színháznak kell, hogy saját stílusa legyen.

  • A Habimába igen nehéz esténként bejutni.
  • Igen, telt házak előtt játszunk, mind a három teremben. Van egy ezer személyes nagytermünk, ahol most az Othellót is játsszuk. A 350 személyes kamaraszínház mellett van még a 200 személyes Pinceszínház. Egyszerre 8-10 darab van a repertoáron. Általában egy darabot kétszer játszunk naponta.
  • Mit adnak elő a budapesti vendégjáték alkalmával?
  • Strindberg Apa című darabját, amely most a Pinceszínházunkban megy. Bár én szerettem volna, ha izraeli szerző darabjával megyünk, erre esett a választás, mivel ez az előadás könnyebben mobilizálható. Tavaly egyébként a szülőhazájában, Svédországban is előadtuk nagy sikerrel.

Az előadás pikantériája lesz Pesten, hogy a főszereplő Joszi Polák, erdélyi származású, magyar ajkú színész. Az előadás azonban, a Vígszínház átalakított nagyszínpadán természetesen héberül zajlik, szinkrontolmácsolással.

  • A vendégjáték keretében önálló esttel lép a közönség elé. Mi az est címe?
  • A Király utcából indult el… Ez egy szomorú-vidám korrajz. Izraelben is sokszor elmondtam. Utoljára anyám halála után azonban elhatároztam, hogy soha többé nem adom elő, mert nincs kinek. A Király utcában, a 21-es számú házban születtem én is, ugyanabban a házban, ahol anyám. Budapesten egy szűk körű közönség előtt már eljátszottam ezt az estemet, úgy 4-5 évvel ezelőtt. Most azonban felújítottam és kiegészítettem.
  • Hadd gratuláljunk most a Pro Cultura Hungariae kitüntetéséhez, amelyet a magyar kultúra és a magyar-izraeli kapcsolatok ápolásáért nemrég kapott, és sok sikert kívánunk a vendégjátékhoz.

Szegő Ágnes

 

Címkék:1992-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Játék a számokkal

 Kísérlet a zsidó kényszer-munkaszolgálat újraértékelésére Hűnye a nemjóját, ez a nadrág éppen megfelelne nekem mondta Szajlai szakaszvezető Kisvárdán 1942 telén...

Magyar tüzérek a Közel-Keleten

Olvasóink közül legtöbben, ha a közel-keleti harcokról van szó, az utóbbi évtizedek konfliktusaira gondolnak, s mivel ezekben Magyarország nem vett...

Close