Szombat előfizetés 2017

Hajdu Lilly (Miskolc, 1891-1960, Budapest)

Írta: Borgos Anna - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A Zsidó Múzeumban a napokban nyílt kiállítás a zsidó nőkről. A kiállítás kurátorával – Esztertársunkkal Toronyi Zsuzsával – még a kiállítás előkészíté­se során beszélgettünk.

Miért éppen most, és miért éppen ez a kiállítás kerül most megrendezésre?

A nőkiállítás terve nagyon régi: még a kilencvenes évek közepén határoztuk el, hogy egyszer majd lesz ilyen is. Ak­koriban volt nálunk kiállítása két érde­kes sorsú képzőművésznőnek, Gedő Ilkának és Kis Edithnek, s ennek kap­csán jutott eszünkbe Faludy Judittal, aki akkoriban a múzeum művészettör­ténésze volt, hogy érdekes lenne egy­szer egy nőkiállítást rendezni. Az ilyen dolog nem megy egyik napról a másik­ra – én most úgy érzem, hogy az egyéb témákban megrendezett kiállításaim után ajándékba kaptam a lehetőséget.

Hogyan épül fel a kiállítás?

– A kiállítást a múzeum második eme­letén, négy teremben helyeztük el, de már a lépcsőfeljáróban igyekszünk meg­teremteni a hangulatát. A kiállítás az álta­lánostól halad az egyéni élettörténetek fe­lé: az első teremben a zsidó nők három fontos vallási kötelességét, a mikvében való megmerülést, a szombati gyertyák meggyújtását és a chala levételét mutat­juk be. Ezt egy hosszú terem követi, ami­ben a zsidó női életutat mutatjuk be a születéstől a halálig. Kezdődik a lányokta­tással, a kisgyermekkorral, majd a házas­ság – nagyon szépen bemutatható – sza­kaszáig jutunk. Ezt a gyermekszülés, a családi élet bemutatása követi. Mivel a zsidó nők már a történelmi múltban sem kizárólag a családdal foglalkoztak, bemu­tatjuk a zsidó nőegyleteket, illetve szem­élyes hagyatékok anyagával igyekszünk érthetővé tenni azt a bonyolult társada­lomtörténeti folyamatot, ami a zsidó nőket sok esetben a modernitás szimbó­lumává tette, s ami során a tradicionális életkeretek közül kitörve, többek között az egyetemek első nőhallgatóivá, a mo­dem művészeti irányzatok közönségévé váltak. Ezt két kisebb terem követi, ame­lyekben láthatjuk, hogy a női élet „egy nagy színes virág”: a tudományos- és a politikai élet, a sport és a különböző mű­vészeti irányzatok terén híressé vált zsidó nők bemutatásával. A lista hatalmas – Alpár Gittától a Wohl nővérekig. Az életraj­zok tanulmányozása során számomra kü­lönösen érdekes, hogy nem vegytisztán tartoznak egy-egy kategóriához: a tu­dósnők között bemutatott szereplők ugyanúgy harcolnak a nők egyenjogúsá­gáért az egyetemen, mint a politikusnők között bemutatott feministák. A szí­nésznők között akad, aki munkáselőadá­sok szervezésével a baloldali politi­kusnők munkáját vette át – és szinte min­den kategóriában akadnak, akik a gyer­mekvédelem, családvédelem megterem­téséért harcoltak, és így tovább. Különö­sen érdekesek itt azok az asszonyok, akik ugyan gyakran maguk is folytattak valami­lyen művészeti tevékenységet, de inkább inspiráló múzsaként emlékszünk rájuk. Ez jó, mert nem szerettem volna a 19. században divatos „Híres zsidó férfiak és nők” címmel megjelent könyvekhez ha­sonlatos felsorolást adni.

Hogyan mutatjátok be mindezt?

– Számomra nagyon fontosak a tény­szerűen elmondható dolgok mellett a hangulati elemek is, és itt különösen egyfajta „női hangulat” megteremtése. Ezt szolgálja például, a kiállítás alapszí­ne: egy nagyon szép árnyalatú rózsa­szín – ami hagyományosan a lányok szí­ne, vagy a lépcsőfeljáró kialakítása: egy hatalmas fotó segítségével a zsinagógái karzatra érkezhet a látogató – az egész az „ezrat nasim” – a női karzat, nagyon szeretem a mikve szimbolikáját: a vizet jelképező, földre tett plexilapra egy pi­ros gyöngyökből fűzött, hét fehér géz­függönyön keresztül lehet eljutni. Ez a női „nehéz napokat”, és a hét tiszta na­pot követő megmerülést jelzi. Az ehhez hasonló szimbolikus elemek mellett természetesen rengeteg korabeli fotó és irat segíti a kiállítás témájának be­mutatását, valamint a múzeum és más múzeumok gyönyörű tárgyai. A téma nagyon sok ismerőst, barátot, kollégát megfogott, ezért a családjukban még meglévő jellemző tárgyakat, iratokat, fotókat rendelkezésünkre bocsátották, ezek is természetesen szerepelnek majd a kiállításban.

Katalógus?

Komoly katalógust tervezünk, amelyben a kiállításban bemutatott tár­gyak, iratok felsorolásán kívül a témá­val foglalkozó szakemberek tanulmá­nyai is helyet kapnak, gazdag kép­anyaggal illusztrálva. Nagyon örülök ne­ki, hogy az Esztertáska tagjai szintén je­len lesznek írásaikkal a katalógusban – olyan érdekes témákkal, hogy öröm ol­vasni! Remélem, hogy a kötet a kiállítás után is érték marad.

Meddig látogatható a kiállítás?

Áprilistól az őszi ünnepekig. Egész nyáron természetesen nyitva lesz, a Zsi­dó Fesztivál ideje alatt is. Reméljük, hogy ebben az időszakban sokan ellá­togatnak hozzánk.

Címkék:2002-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Antiszemitizmus – már Angliában is?

Antiszemitizmus - már Angliában is? London, 2002. Amikor a 23 éves Rachel megbeszélte az esti prog­ramot nem zsidó barátjával, még...

A kerítés

A kerítés Minden öngyilkos merénylet után felmerül Izraelben, hogy a paleszti­nokat műszaki zár segítségével kel­lene meggátolni az újabb robbantá­sok elkövetésében....

Close